Letartóztatások NKA-ügyben, a debreceni polgármester nekiment az egyik akkugyárnak – Newscast Hallgassa meg itt!

#A mű

Hogy kerül a Wichmann-kocsma a Hopp Ferenc Múzeum spiritizmussal, teozófiával és buddhizmussal foglalkozó kiállítására?

Ismét különleges idő- és intellektuális utazásra invitál a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. Új kiállítása a 19. század végének divatossá vált szellemi irányzatait mutatja be. A boldog békeidők szalonjaiban ugyanis egyebek mellett a keleti és nyugati okkultista hagyományokat ötvöző teozófiai okfejtések is gyakori beszédtémák voltak. Az izgalmas összeállítás kurátorával, Koch Judittal beszélgettünk.

Adatművészek Velencében, „Covid-apostolok” Budapesten – interjú Barabási Albert-László hálózatkutatóval

Az információmorzsák önmagukban sokszor értelmetlenek, de ha összerakjuk, összekapcsoljuk őket, akkor sémákra lelhetünk. A feldolgozott adatok révén hálózatok, összefüggések mutathatnak rá a valóság rejtett folyamataira. Azt, hogy fontos-e a művészek, a művészeti intézmények számára az adat, az adatvezéreltség és a hálózatkutatás, jól mutatja, hogy a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé idei „arculatát” egy adatvezérelt kutatás és annak online platformja adja, amelyet Barabási Albert-László és csapata készített el. Ez a Giardini Központi Pavilonjának homlokzatát helyettesíti, az ugyanis felújítása miatt zárva tart.

A romantika tájképeitől az ökológiai videójátékokig – raktáraiból is elővarázsolt kincseket a Nemzeti Galéria az Élőhely című tárlathoz

A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Élőhely című kiállítása mintegy 60 műtárgy – festmények, szobrok, fotók és videók – segítségével vizsgálja a természethez való viszony alakulását a 19. század végétől napjainkig. A tárlat arra keresi a választ, hogyan értelmezhető újra a természet és kultúra kapcsolata a történeti tájképfestészet és a jelenkori ökológiai válság tükrében; továbbá bemutatja, miként reagált a művészet a környezeti változásokra és hogyan vált a kérdés napjaink meghatározó témájává. Klasszikus és kortárs művészek – többek közt Mednyánszky László, Alan Sonfist, vagy Gosztola Kitti és Kaszás Tamás – munkái révén a látogatók szembesülhetnek a természet átalakulásával és saját felelősségükkel bolygónk jövőjével kapcsolatban. A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt és Tarr Linda Alexandra – közülük Petrányi Zsoltot kérdeztük a munkáról.

Lázár Jánosék miatt egy Klimt-képpel szegényebb lett az ország

Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.

Az amerikai fotográfia csúcsát jelentő nevek ikonikus munkái Budapesten – autómámor Pálfi Györggyel

Egy speciális szempontok szerint összeállított tematikus fotógyűjtemény látható június 22-ig a Mai Manó Házban. A fotográfia olyan jól ismert és nagy hatású alkotóitól szerepelnek művek, mint Berenice Abbott, Robert Frank, Lee Friedlander, William Eggleston – vagy, hogy némileg fiatalabb korosztályból is említsünk egy csillagot, Gregory Crewdson. Az Americana címen futó kiállítás kurátora Baki Péter, a képek tulajdonosa és közönség elé bocsátója pedig egy magyar üzletember és műgyűjtő, Pálfi György. Vele beszélgettünk.

Ős-konceptuális összművész és az öko-art prófétája – a világhírű Agnes Denes munkái a Szépművészetiben

A rendkívül magas kort megért, külföldön világsztárrá lett, a képzőművészetbe radikálisan újat hozó női alkotóink között – a 97 éves korában elhunyt Reigl Judit és 99 évesen távozott Molnár Vera mellett – tartjuk számon a New Yorkban élő 94 éves Agnes Denest. A költészet, természet, művészet, matematika, filozófia, jövőkutatás iránt egyformán érdeklődő, s ezeket lenyűgöző alkotásokban egyesítő polihisztor Denest profetikus munkái miatt több amerikai kritikus Leonardóhoz hasonlította.

Mindenki kurátor: ilyen az, amikor egy múzeum kiállítása az összes munkatárs közös műve

Nagyszerű kortárs gyűjteményéből rendezett új tárlatot dolgozói javaslatai alapján a Musée d’art contemporain du Val-de-Marne. Kérdés, hogy az ötlet a kurátori munkát állítja-e kritikai fénytörésbe vagy a felelősséget akarja megosztani, esetleg csupán egy demokratizáló csapatépítésről van szó. Az eredményről Cserba Julia készített beszámolót.

Zongorázni lehet a különbséget – adok-kapok a magyar képzőművészeti díjak világában

Van, aki alapítja, van, aki zsűrizi, van, aki kapja, van, aki elutasítja. Van, aki örökre a shortlisten ragad. Van, aki halmozza, és van, aki egész életében hiába epekedik érte. Van, aki megveszi, van, aki visszaadja. Van, aki kiborul miatta, van, aki csak nevet rajta. Mi az?

„Ha már túl könnyen megy, akkor abbahagyom” – beszélgetés Matzon Ákos festőművésszel

Az idén 80 éves festőművész töretlen lendülettel alkot, sőt, két éve a Budapesti Műszaki Egyetem vendégelőadójaként is aktív. A születésnapi interjúban a múlt és a jelen mellett a jövőről is szó esik.

Julie Delpy a HVG-nek: A ragadozók nem olyan embereket vesznek célba, mint én

Ha csődöt mond az amerikai demokrácia, máshol keresne otthont, de Budapesttel még várna, a következő választásig mindenképp. A Mielőtt felkel a Nap Céline-je forgatni azért eljött hozzánk és mert itt van, Julie Delpy beugrott a Puskinba, hogy új rendezése, a Barbárok a szomszédban közönségével találkozzon. A fellépés előtt beszélgettünk iszlamofóbiáról és kiváltságokról, Godard-ról és Linklaterről, Jarmusch-ról és Kieslowskiról.

Volt már olyan, aki a hídról hívott minket, hogy ugrani fog

Megrázó képet festenek egy telefonos lelkisegély-szolgálat önkénteseinek a tapasztalatai arról, hogy milyen a mai magyar társadalomban megöregedni, idősnek lenni. Sokan már a negyvenes éveikben kénytelenek súlyos csomagot cipelni. Mit mond a telefonos segítő annak, aki öngyilkosságra készül? Mikor váltak bűnbakká az idősek? Mit jelent valójában a sikeres öregedés?

Majdnem szabad, majdnem boldog: nosztalgikus fotókon a múlt század végi mutyikultúra

Szombat Éva legújabb projektjét összefoglaló fotókönyve, az Echo in Delirium továbbra is a kortárs boldogságkeresés gyakorlatait dokumentálja, ezúttal az 1980-as és főleg az 1990-es éveket megidéző nosztalgiát helyezve a középpontba.

Magyar Power 50: ők a hazai művészeti színtér legbefolyásosabb szereplői

Az A mű 50-es toplistájának első 10 helyén tavalyhoz és az utóbbi évekhez képest szinte csak helyezésbeli különbségek vannak. Akadnak azonban, akik sokkal befolyásosabbnak ítéltettek, mint korábban, és vannak új szereplők is a listán.

A szentély szürke téglatestei – Martin Henrik művei az INDA Galériában

Martin Henrik kiállítása nem adja magát könnyen. A művészt a kurátori kísérőszöveg szerint a nyugati és keleti metafizikai gondolkodás inspirálja. Alkotásai az érzékeken túli megismerés tárgyai, központi témája a létezés transzcendenciája, valamint az individualitás meghaladása, ami a valóság mélyebb megértésének alapfeltétele. Megpróbáltunk közelebb kerülni hozzá.

Szépek voltak, fiatalok és szabadok – egy 40 évvel ezelőtti „iparos” gólyabál emlékei a Főfotóban

1985-öt írunk… az Iparra járó csajok mindig nagyon jól néztek ki, mert a ruháikat maguk faragták – ettől volt persze egy sajátos iparos kinézetük. Mi, fiúk meg kijártunk az Ecserire szép, fehér, nagyapáink korabeli vászoningekért, és befestettük, vagy befestették nekünk a lányok. Akár feketére. Ezen a képen pont egy ilyen ing van rajtam – meséli Czeizel Balázs fotóművész és grafikus az Időről időre – 1985 című könyvből építkező installáció bemutatásakor. A március 11-ig látogatható kiállításról vele és Zsigmond Gáborral, a Főfotó Galéria egyik tulajdonosával beszélgettünk.

Trump és a művészetek – úton az „elfajzott művek” felé?

A világ figyelme most főként arra irányul, hogyan kérdőjelezik meg a régi-új amerikai elnök első rendeletei a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok évtizedek alatt kialakult rendszerét. Eközben Trump és az új amerikai adminisztráció sokszor hajmeresztő lépései a kulturális szférát sem hagyják érintetlenül. Igaz, a hatás e területen elsősorban az USA-n belül érvényesül, de azért máris vannak komoly nemzetközi konzekvenciái is.

Közbeszólt Bill Viola halála – a budapesti megnyitón már nem tudott ott lenni a világhírű videóművész

Bill Viola művészetének különlegessége, ahogy a videó állóképszerűségével kísérletezik. A NEO Kortárs Művészeti Térben rendezett kiállítás előkészületeiben még maga is részt vett. Ajánló.

A lelket akarta lefotózni – Beszélgetés E. Csorba Csillával és Cserba Juliával Révai Ilka elveszett életművéről

Hiányzó tekintet címmel látható a Kassák Múzeumban Révai Ilka 20. század eleji avantgárd fotóművész kiállítása. A múzeum rendhagyó vállalkozása egy szinte teljes egészében eltűnt életművet és életutat tárt fel: egy olyan haladó szellemiségű alkotóét, akinek karrierjét többször akasztotta meg a történelem, s akinek még legalapvetőbb személyes adatait – születési nevét, idejét vagy halálának idejét és körülményeit – is csupán „régészeti jellegű” kutatás során sikerült azonosítani és rekonstruálni. Az élete nagy részét Budapesten és Franciaországban leélő Révai Ilkáról a kiállítás két kurátorával, Cserba Julia művészeti író-kutatóval és E. Csorba Csilla művészettörténésszel beszélgettünk.

Kortárs műkereskedés Sanghajban

A vásári szezonokban nagyobb figyelem hárul olyan új művészeti és műkereskedelmi központokra, mint az utóbbi évtizedben előkelő helyre kerültSanghaj; a kínai metropolisz jelentős kortárs művészeti fesztivállal, globális szinten is egyre fontosabb múzeumi kiállításokkal, új galériákkal büszkélkedhet. Helyszíni beszámoló.

Poszthumanizmus mint posztpolitika – képzőművészeti kiállítás a hormonokról

Egymásba oldódva – Endokrin rezsimek címmel különleges kiállítás látható március 2-ig a Trafó Galériában. Az egymástól látszólag távol eső területeket összekapcsoló tárlat művészeti alkotásokon keresztül vizsgálja a hormonok életünkre gyakorolt hatását. A nem mindennapi vállalkozást szociológia-elméleti nézőpontból elemzi az alábbi írás.

1 ... 2 3 4 5 6 ... 10