A Covid19-járvány idején olyanok is nagy számban tértek át az otthoni munkára, akik eddig az országhatár túloldalán dolgoztak. A távmunka annyira bejött, hogy a legtöbben folytatni akarják. Csakhogy az adózás szempontjából ezzel vékony jégre kerülhetnek, és nemcsak ők, hanem az őket alkalmazó cégek is.
Sokan nem az állandó lakóhelyük közelében találnak munkát, így mind a munkáltató, mind az alkalmazott számol a lakhatás támogatásával. Milyen költséget, adminisztrációt jelent a munkavállaló lakhatási költségeinek megtérítése? Az Adózóna utánajárt.
A koronavírus-járvány idején szerzett pénzük 60 százalékát adják be a közösbe az USA szupergazdagjai – ezzel állt elő Bernie Sanders vermonti szenátor, többszörös korábbi elnökjelölt-aspiráns. Elon Musk a Twitteren akadt ki és keveredett vitába a veterán politikussal a szocializmus mibenlétéről.
Perlusz László nem érti, "miért kell extra terhekkel büntetni azokat a korrekt módon tevékenykedő kisvállalkozókat, amelyeknek van néhány nagyobb megrendelőjük".
Az államfő "különös gonddal" vizsgálta a törvénnyel kapcsolatos kritikákat. Szerinte a 300 ezer kisadózó semmiféle változást nem fog tapasztalni.
Olyan társadalmi problémákat hozott felszínre a koronavírus, amik orvoslására a legnagyvonalúbb adományozás sem elég. Megoldást csak a vagyonosok adóztatása jelenthet.
A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete emlékeztetett, hogy soha nem volt még hatszoros adóemelés Magyarországon.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint az adónem nagyban hozzájárult a feketegazdaság visszaszorulásához.
A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet június 18-án megszűnt, de az változó, hogy az ekkor elrendelt szabályokat, könnyítéseket meddig kell alkalmazni. Van, ahol június 30-ig tartó átmeneti időről döntöttek, más esetben szeptember 30-a, megint másutt december 31-e a határidő, és még ezek között is vannak kivételek. Ha ezt valaki nagyon bonyolultnak érzi, akkor teljesen igaza van – megpróbáltunk rendet rakni a határidők között.
Július elsejétől szinte mindent látni fog a NAV, hiszen a vállalkozóknak minden számlát be kell majd küldeniük az adóhatóság felé. Kipróbáltuk a regisztrációt.
Nem először ugrott neki a kormány a kata szerinti adózás módosításának. A legnagyobb harcosa az ügynek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a hvg.hu-nak azt mondta, a kabinet kis híján szó szerint vette át a javaslatát. Az új szabályozás jövőre lép életbe, célja, hogy felszámolja a munkaviszonynak álcázott foglalkoztatást és csökkentse a cégek közti versenyhátrányt.
Az eva szerint működött vállalkozások csak májusban 70 millió forintot fizettek be az államkasszába.
A Pénzügyminisztérium azt ígérte, hogy rendkívül támogatóan és méltányosan áll majd az ilyen ügyekhez.
Júliustól jelentősen átalakul a számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen elindul a NAV 2.0. Milyen változásokat hoz ez a vállalkozások életében? És milyen lehetőségük van a cégeknek arra, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak? Ezt szedtük össze 5 pontban.
Július elsejétől mindenki számára kötelező a rendszer.
Az USA kivonult a világszintű adótárgyalásokról, az Európai Unió azt ígéri, ha nem sikerül együtt bezárni a kiskapukat a digitális multik adótrükkjei előtt, akkor egyoldalúan fog adóztatni.
Az iparkamara elnöke 40 százalékos adóval "büntetné" a színlelt munkavállalást és támogatná a kata sávossá alakítását is.
A magyar áfa továbbra is rekorder, de a foglalkoztatást terhelő közterhek is igen magasak Magyarországon – derül ki a Mazars 21 országot felölelő régiós kutatásából.
Hiába diák valaki, ha nyári munkát vállal, akkor közteherviselés szempontjából felnőttnek számít.
Új eszközzel küzdenek 2017 óta az adóparadicsomokból érkező jövedelmek ellen a magyar hatóságok. Erre a célra találták ki az alacsony adókulcsú állam fogalmát, de itt sem minden fekete és fehér. Cikkünkben most összefoglaljuk, milyen kötelezettségek és lehetőségek várnak azokra, akik az offshore cégből szereznek jövedelmet.
