Adózóna
Adózóna
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Sokan nem az állandó lakóhelyük közelében találnak munkát, így mind a munkáltató, mind az alkalmazott számol a lakhatás támogatásával. Milyen költséget, adminisztrációt jelent a munkavállaló lakhatási költségeinek megtérítése? Az Adózóna utánajárt.

Minden jövedelem adóköteles, amelyben a munkavállaló a tevékenység ellenértékeként, illetve a munkaviszonyára tekintettel készpénzben vagy bármilyen más formában részesül: ezt nem befolyásolja, hogy az személyes, és/vagy családi szükségletet elégít ki és dolog vagy szolgáltatás formájában valósul meg. Az Adózóna most azt szedte össze, milyen terhet és adminisztrációt jelent a munkavállaló lakhatása.

Ha a munkáltató részben vagy egészben térítésmentesen biztosít lakhatást a munkavállaló számára, akkor az a juttatás alapvetően a dolgozó személyes és/vagy családi szükségletét elégíti ki, tehát adóköteles, függetlenül attól, hogy az elszállásolás a munkáltató tulajdonában álló ingatlanban vagy általa bérelt lakásban valósul meg, vagy azt a munkavállaló bérli és ahhoz hozzájárul a munkáltató, azaz albérleti hozzájárulást fizet – munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Ez azt jelenti, hogy a juttatás ellenértéke (szokásos piaci értéke) lesz a jövedelem, melyből a munkáltatót szja-előleg- és járuléklevonási kötelezettség terheli, továbbá szochót és szakhót is fizetnie kell.

Abban az esetben, ha a juttatás nem készpénzben valósul meg, már nehézséget okozhat a jövedelemből való levonás. Ilyen esetben a törvény úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles megállapítani, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség. Ekkor a munkáltató a magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi.

Két esetben mentesül az adófizetés alól:

  • a munkásszállás ellenértéke adómentes jövedelemnek tekinthető, és
  • az üzleti utazáson biztosított szállás ellenértéke után sem kell adót fizetni.

Adómentes még a kifizető által a magánszemélynek biztosított munkásszállás, mely a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, valamint több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, aki aki nem rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával azon a településen, ahol a munkahelye van.

A törvény nem tartalmaz előírást arra, hogy a munkásszállásnak kinek a tulajdonában kell állnia. Így munkásszállásnak minősülhet a kifizető tulajdonában álló vagy az általa bérelt munkásszállás, de akár egy lakás, családi ház is. 

Fontos azonban figyelni arra: ha a munkásszállás céljára használt ingatlan csak egy lakóhelyiséggel rendelkezik, akkor legalább kettő, ha több lakóhelyiséggel rendelkezik, akkor lakóhelyiségenként legalább egy a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély elhelyezése valósuljon meg.

Ennek megfelelően nem lehet adómentesnek tekinteni azt a garzonlakást, melyet egy fő részére bérel a munkáltató, azonban, ha akad két munkavállaló, akik (barátok, családtagok vagy bármilyen elhatározásból) vállalják az együtt lakást, már részesülhetnek adómentes juttatásban.

Munkásszállás-juttatásként értékelhető az olyan szállás is, amely több munkavállaló ottlakását biztosítja (többszobás családi ház, szálláshely), de az adott munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat. 

Nem minősíthető munkásszállásnak a szállodában történő elhelyezés, de a többi kereskedelmi szálláshely (mint például a panzióban bérelt szállás) adómentesen finanszírozható.

Továbbá nem része az adómentes juttatásnak az étkezési szolgáltatás biztosítása sem, ellentétben a hivatali, üzleti utazás szállásdíjában foglalt kötelező reggeli adómentességével.

Kölcsönzött munkavállaló részére is biztosítható munkásszállás, akár a jogi értelemben vett munkáltató, akár a kölcsönvevő cég biztosítja a lakhatást.

Nem kell adót fizetni abban az esetben sem, amikor a munkavállaló nem a „megszokott” munkahelyén dolgozik, hanem üzleti utazáson merül fel az elszállásolás kérdése. A munkáltató köteles biztosítani a munkavégzés feltételét, valamint a munkavégzéshez szükséges többletkiadásokat is köteles viselni, ezzel összhangban a törvény úgy rendelkezik, hogy nem kell jövedelemként figyelembe venni a szállásra fordított kiadást, ha az hivatali, üzleti utazáson merül fel.

Hivatali, üzleti utazásról akkor beszélünk amikor az utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges. Ez alól kivétel a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás. Ugyanakkor ide tartozik a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazás.

Ennek következtében, ha a munkáltató a szokásos munkavégzés helyétől eltérő helyen foglalkoztatja a munkavállalót, akkor a részére biztosított szállás – legyen az akár többcsillagos szálloda, panzió, bérelt lakóház vagy lakás – olyan juttatásnak tekintendő, mely után nem kell sem a magánszemélynek, sem a munkáltatónak adót fizetnie.

Az az eset, amikor a munkavállaló munkahelye változó, azaz mindig köteles a különböző munkavégzési helyszíneken megjelenni, nem tekinthető üzleti utazásnak. Viszont a szálloda kivételével a munkáltató által finanszírozott, pár napra bérelt szállás tekinthető munkásszállásnak, ha annak feltételei fennállnak, mivel a munkásszálláson történő elhelyezésnek nincs időkorlátja.

Ugyanakkor, ha üzleti utazásnál a vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úticél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti, akkor a szállásra fordított kiadás nem számolható el adómentesen.

Ugyanis a szórakoztató esemény költsége egyes meghatározott juttatásként visel adót, azaz a munkáltatónak 1,19-es adóalapra vetítve 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. 

Abban az esetben, ha sem szórakoztató eseményről, sem üzleti utazásról nem beszélhetünk, de a munkavállaló részére a munkáltató kifizeti például a balatoni nyaralás költségét, annak ellenértéke a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Bedobhatja a törölközőt az Alföldvíz Zrt

Bedobhatja a törölközőt az Alföldvíz Zrt

Kitalálta a Huawei, hogyan lehet mindig feltöltve a telefon

Kitalálta a Huawei, hogyan lehet mindig feltöltve a telefon

Trump: a 2020-as választás az alkotmánybíróságon ér majd véget

Trump: a 2020-as választás az alkotmánybíróságon ér majd véget