Billingo
Billingo
Tetszett a cikk?

Júliustól jelentősen átalakul a számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen elindul a NAV 2.0. Milyen változásokat hoz ez a vállalkozások életében? És milyen lehetőségük van a cégeknek arra, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak? Ezt szedtük össze 5 pontban.

Az eredeti tervek szerint már április elsején bevezették volna az új adatszolgáltatási protokollt (Online Számla rendszer 2.0 XSD verzió). A járványhelyzet miatt azonban erre csak júliustól kerül sor; mindenesetre több haladék nincs.

A cégek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közötti kommunikációban egyre hátrébb szorulnak a papíralapú megoldások, a digitális követelmények – és a csökkenő határidők – előtérbe kerülésével pedig mind közelebb kerülünk a valós idejű információáramláshoz. De nézzük, milyen változásokra kell számítani!

1. Értékhatár nélkül

Július elseje után a belföldi adóalanyoknak jelenteniük kell a NAV digitális felületén a B2B (amikor cég számláz cégnek) ügyletekre vonatkozó számlaadataikat, valamint azokat is, amelyek a fordított adózás körébe tartozó és az áfamentes tranzakciókhoz kapcsolódó információkat is. Erre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai platformja áll rendelkezésre.

Ez nagyon leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a számlákat – illetve azok adatait – be kell küldeni. Az Online Számla rendszer 2.0 XSD verziója lehetővé teszi, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett nemcsak az általa beküldött, hanem a részére kiállított számlákat is lekérdezze. Az értékhatárok is változnak. Ameddig ebben a hónapban még a belföldi adóalanyok esetében a 100 ezer forintos áfa-tartalmat elérő, vagy meghaladó számlákat érinti a kötelezettség, addig július 1-től az összes, tehát akár az áfamentes számlákról is jelentést kell adni.

Volt idő felkészülni, de most tényleg jön a NAV 2.0 - Interjú Sárospataki Alberttel

Július 1-jén indul a NAV 2.0, ami a jelenleginél szigorúbb adatszolgáltatási kötelezettségeket ró az adóalanyokra. Sárospataki Albert, a Billingo.hu online számlázó ügyvezető igazgatója szerint viszont az online rendszerekkel kiküszöbölhetők az átállás nehézségei. Interjúnk. Július elsejétől jelentősen átalakul a kiállított számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség. Mire ügyeljenek az ügyfelek?

 2. Rövidebb határidők

Jelenleg még öt napjuk van a vállalkozásoknak az adatszolgáltatásra, amennyiben 500 ezer forintnál kevesebb a számlán szereplő áthárított adó összege. Ez a határidő négy napra csökken, vagyis könnyen belátható, hogy azon cégek, amelyek nyomtatványokon állítják ki a számláikat, jelentős adminisztrációs többletmunkát kénytelenek végezni. Ráadásul az sem elhanyagolandó szempont, hogy komplett számlatömbök átmásolgatása a NAV informatikai rendszerébe jelentős hibalehetőséget rejt magában.

De nem csak az adatszolgáltatásra rendelkezésre álló idő csökken, hanem az áfatörvény által „észszerű határidőnek” titulált periódus is. Jelenleg még 15 napos határidővel vagyunk kötelesek kiállítani a számlát, ez július 1-től nyolc napra csökken.

3. Változások az adatszolgáltatásban

Rugalmasabb felületen lehet közölni a kért adatokat, az irányítószám mező például tud már kezelni háromjegyű azonosítókat és írásjeleket is. Ennek a külföldi partner adatainak feltüntetésekor lehet jelentősége. Nem kötelező, de már lehetséges használni a kisadózó vagy az időszaki elszámolás jelzését is. Azon vállalkozások, amelyek számlázóprogramot használnak, e program azonosítóját is közölni kötelesek; bár ez egyébként akár automatizmusként is működhet.

Lényeges változás, hogy a végszámlák esetében csak az előleg összegével csökkentett értékről kell adatot szolgáltatni. Adattartalmi szempontból pedig arra kell figyelnie az információ szolgáltatásra kötelezettnek, hogy a számlán a vevő adószámát is fel kell tüntetnie. Egyes adómentes ügyleteknél július 1-jétől számla helyett nem lehet számviteli bizonylatot kiállítani. Amennyiben a a vevő belföldi vállalkozás, vagy adószámmal rendelkező szervezet, személy, akkor kötelező számlázni. Ennek következtében a számla kiállítóját online adatszolgáltatási kötelezettség is terheli.

4. Nem csak cégeket érint

Az adatszolgáltatási kötelezettség nem csupán a gazdasági társaságokra terjed ki. Az adószámmal rendelkező szervezeteknek, magánszemélyeknek szintén nyilatkozniuk kell az általuk kibocsátott számlákról. Jelenleg Magyarországon egyébként 7-800 ezer ilyen személy van. A KATA nyújtotta lehetőséggel élőkre is vonatkoznak az új szabályok.

Rájuk is érvényes, hogy július 1-től – amennyiben vállalkozás felé számláznak – adatok kell szolgáltatniuk a NAV felé. Ugyanígy nem gazdasági vállalkozás egy társasház vagy egy alapítvány, de a kötelezettségek rájuk is vonatkoznak.

Ahogyan írtuk korábban is, a magánszemélyek részére (B2C) kiállított számlák még nem tartoznak a július 1-gyel kezdődő adatszolgáltatási kötelezettség alá, jövő évtől viszont már igen.

5. Egyedül nem megy

Az online számlázási szolgáltatásokat nyújtó cégeknél egyre nagyobb a roham, tízezrével jelentkeznek a vállalkozások, hogy elektronikus megoldást találjanak a számlázási protokolljuk működtetésére. Az ilyen platformokon keresztül ugyanis automatikussá tehető a NAV felé történő adatszolgáltatás, jelentős adminisztrációs terhektől és hibalehetőségektől szabadul meg, aki ilyen szolgáltatást választ.

A nagy roham egyébként annak ellenére tapasztalható, hogy lélekben legalábbis már minden érintett felkészülhetett, hiszen már jó ideje ismertek a július 1-jétől bekövetkező változások. Az online számlázási szolgáltatóval való megállapodás ugyanakkor egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adatszolgáltatással összefüggő felelősség ne a vállalkozást terhelné. Adott esetben egy vizsgálat alkalmával ugyanúgy az adóalanynak kell igazolnia, hogy eleget tett az előírásoknak, mintha az adatfeltöltést maga végezte volna a NAV rendszerébe.

Bonyolult feladat, egyszerű megoldás

A számlázási szolgáltatók rendszerén keresztül azonnal és automatikusan megtörténik az adatbeküldés, így – legalábbis emiatt – a vállalkozás elkerülhet egy nem kívánt NAV-ellenőrzést.

A Billingo többféle számlázási igényre is kínál megoldást, ráadásul az alapcsomagját ingyenesen is elérhetővé tette. Az adóhatóság felé történő automatikus adatszolgáltatást azonban mindegyik választható csomag tartalmazza. Ezen kívül a rendszer arról is gondoskodik, hogy a számla címzettje is megkapja a dokumentumot.

A Billingo az online számlázási platformok között egyedülálló módon ráadásul garanciát is nyújt arra, hogy a NAV-követelményeknek megfelelve szinkronizálja a számlaadatokat a hatósági platformmal: amennyiben ugyanis egy vállalkozás – a program hibájából adódóan – az adatszolgáltatás elmaradása miatt büntetést kap, akkor azt a Billingo átvállalja.

A szabályváltozások a könyvelőknek is plusz feladatot jelentenek, de számukra egy ingyenesen elérhető fiókot biztosít a Billingo, ahol minden ügyfelük számláihoz hozzáférhetnek.

A tartalom a Billingo megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

A magyar pezsgőkirály is beszáll a gellérthegyi sikló megépítésébe

A magyar pezsgőkirály is beszáll a gellérthegyi sikló megépítésébe

Szabadulna a Smartot gyártó üzemétől a Daimler

Szabadulna a Smartot gyártó üzemétől a Daimler

Tízből hat hal belepusztulhat a klímaváltozásba

Tízből hat hal belepusztulhat a klímaváltozásba