szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Jelentős mértékben nőtt az éjszakai égbolt felé sugárzott fény minden hazai akkugyárnál, ami az emberek és az élővilág számára sem kedvező. A fényszennyezés ellen azonban vonatkozó törvény híján nehéz fellépni, bár a hazai hatóságok sem arról híresek épp, hogy az akkugyárak körmére néznének.

Kevés figyelem jut a kormányzat által is nagy lelkesedéssel támogatott gigaberuházások fényszennyezésére, pedig ahogy Magyarország – egyelőre meglehetősen döcögősen – de akkugyár-nagyhatalommá válik, egyre világosabbak lesznek az éjszakánk, ami nemcsak saját szervezetünknek, de az élővilágnak sem jó. A fényszennyezés hatásait Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézet kutatója elemezte a Másfélfokon.

Az élővilág jelentős részére negatív hatással vannak az éjszakai mesterséges fények, legyen szó vonuló madarakról, a beporzókról vagy a vízi ökoszisztémákról, és az embert se kímélik: módosítják a melatonintermelést, befolyásolják testünk természetes cirkadián ritmusát, káros hatásait összefüggésbe hozták a cukorbetegséggel, az Alzheimer-kórral, a látással, de az elhízással is. A világ népességének nyolcvan százaléka már éjszaka világított égbolt (skyglow) alatt él, a mesterséges világítás mértéke évente 6 százalékkal növekszik, és az áramfogyasztás 20 százalékáért felelős. 

A kérdést mégsem kezeli átfogó jogszabály sem az EU-ban, sem Magyarországon, jóllehet vannak államok – Cseh- és Franciaország, Szlovénia – ahol már hoztak törvényeket az éjszakai égbolt védelme érdekében. Az EU-ban természet-helyreállítási rendelet és a beporzókra vonatkozó új megállapodás foglalkozik ajánlás szintjén a fényszennyezéssel, Magyarországon a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben, valamint a a reklámeszközök szabályozásánál esik szó róla, de ellenőrzésre nem térnek ki.

Pedig lenne mit mérni. A kutató a NASA műholdas adatai alapján vizsgálta több, évek óta itthon működő akkumulátorgyár fényszennyezését, és megállapította, hogy az égbolt irányába történő, felületegységre viszonyított fénykibocsátás jelentősen nőtt Gödön, Iváncsán (borítóképünkön) és Komáromban is, ugyanakkor a gyárak környezethasználati hatásvizsgálati (KHV) dokumentációjában semmi sem található a fényszennyezésről. 

A fénykibocsátás alakulása az égbol irányába a gödi Samsung esetében
Másfélfok / Éltető Andrea

Az újabb hasonló beruházások – a debreceni Semcorp, EcoPro, EVE Power Hungary és CATL, valamint az ácsi Bamo Technology – esetében általánosságban esik szó a fényszennyezésről, legfeljebb a lámpatestek kivitelezésére fogalmaznak meg célkitűzéseket. 

A kutató szerint a jelenlegi hatósági előírások keveset érnek, pedig a jogszabályi védelem mellett fontos lenne már az épületek funkcióinak és működésének tervezésénél figyelembe venni ezt a szempontot is, főként, mivel jellemzően zöldmezős beruházásokról van szó, amelyek fényszennyezéstől előzőleg kevésbé terhelt területekre hoznak új fényforrásokat.

„Kevesen vannak tisztában a fényszennyezés káros hatásaival. Az élővilág védelmében és saját érdekünkben is komolyabban kellene vennünk ezt a problémát, erre dedikált ellenőröket képezni, továbbá szakemberekkel konzultálva hathatósabb szabályozást alkotni és ezt betartatni” – írja a kutató.

Éltető Andrea alaposan körbejárta az akkugyárak kérdését. Tanulmányát, amelyben arra jut, hogy a hatóságok még a laza hazai szabályozást sem tartják be, ha ilyen gyárakról van szó, a HVG is feldolgozta, de a tanulságokat a zCast podcastban is részletezte, megállapítva, hogy Magyarországon a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal:

zCast: Az akkugyárhatalom, ahol a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal

Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak?

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!