A korábbi fideszes bojkott után a választásokat követő hétfőn megint szerepel a parlament napirendjén a Sulyok Tamás államfői tisztségtől megfosztását célzó ellenzéki javaslat. Kedden pedig az Alaptörvény 13. módosításáról, a Fidesz „gyermekvédelmi” csomagjáról és az Alkotmánybíróság elnökéről szavaznak a képviselők.
Magyarországon még sosem alkalmazott, az amerikai elnökök impeachmentjéhez hasonló jogi eljárással mozdítaná el a DK Sulyok Tamást, mert Gyurcsányék szerint méltatlanná vált az államfői tisztségre. Ezt két körben bizonyítani is kell, és sok múlik a kétharmados többségen. A téma már a péntek esti rendkívüli parlamenti ülés napirendjén is szerepel. Az eljárás Schmitt Pálnál, Áder Jánosnál és Novák Katalinnál is felvetődött, de sosem vitték végig.
A beadvány aláírói azt sérelmezték, hogy a kabinetiroda által üzemeltetett oldal a baloldalt háborúpártinak nevezte, ezzel sértette az állam politikai semlegességének követelményét.
A Kúria elmulasztotta ezt megtenni egy szombathelyi ügyben, így a döntést az Ab megsemmisítette.
A DK politikusa szerint az államfő nem csak hogy bűncselekményt követett el, amikor külföldi kézre játszott át magyar termőföldeket, de alkotmánybíróként az összeférhetetlenségről szóló törvényeket is megsértette.
A közmédia szerint sérti a sajtószabadságot a Nemzeti Választási Bizottságnak a Kúria által is jóváhagyott döntése, amely szerint törvénysértő volt a Híradóban lejátszani fideszes politikusok kampányvideóit.
A testület a decemberben elfogadott, a témát újraszabályozó törvényre hivatkozva megszüntette az eljárást, de az erről szóló népszavazással hamarosan kénytelen lesz foglalkozni.
Az Alkotmánybíróságnak 30 napja van dönteni.
Az LMP azért tartana népszavazást, mert szerintük a kormány gyakran visszaél a lehetőséggel, és olyan beruházásokat minősít kiemeltté, amelyek kedvesek a számára.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2020-ban hozott törvény egyik pontját.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag határozott így, de egy korábbi adminisztratív hiba miatt sikerült elkerülnie, hogy a lényegről állást foglaljon.
Visszaállítják a korábban eltörölt duális vezetési rendszert, a rektori feladatok jelentős része ismét a kancellárhoz kerül.
A Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke szerint a jogkör, amelyet a GVH-nak adni terveznek, nem fér bele a hazai jogrendbe se. De ha itthon nem kapna védelmet a tulajdon biztonsága, az uniós jogrendszer biztosítani fogja a vállalkozások működési szabadságát.
A jogszabály tarvágásra vonatkozó pontját kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával egyhangú határozattal megsemmisítették.
Az Alkotmánybíróság ezzel egy fideszes vezetés alatt hozott önkormányzati rendeletet semmisített meg.
Így Horváth Attila vezette tanácsa megkerülte, hogy döntsön a köz nélküli közmeghallgatás alkotmányosságáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította Pankotai alkotmányjogi panaszát.
A testület négy éve igazat adott egy panaszosnak, és törvénymódosításra kötelezte az országgyűlést. A törvényhozók ezt nem tették meg, ami miatt egy állampolgár újabb panaszt tett, de az Ab most megvonta a vállát: nem tud mit tenni, ezért nem foglalkozik az üggyel.
A szerdai parlamenti vita során Krzysztof Szczucki, a PiS képviselője „az alkotmánnyal szembeni merényletnek” nevezte a határozatot.
Emellett az is kiderült, hogy a mai napon lemondott Ab-elnöki posztjáról.
