Nem volt meglepetés a titkos szavazás eredménye: kedden az Országgyűlés kormánypárti többsége két új alkotmánybírót választott. Polt Péter lemondott legfőbb ügyész és Hende Csaba volt honvédelmi miniszter került be a testületbe, ahonnan még így is hiányzik egy tag. A kitiltott Hadházy Ákos a ruhatárban szavazhatott, és meghekkelte a voksolást.
Két új alkotmánybírót választott titkos voksoláson kedd reggel – a DK bojkottja mellett, kormánypárti támogatással – az Országgyűlés: 136 igen, 13 nem és 1 érvénytelen szavazattal Polt Péter eddigi legfőbb ügyészt, valamint szintén 136 igen, 13 nem és 1 érvénytelen szavazattal az eddigi fideszes képviselő és törvényalkotási bizottsági elnök Hende Csaba volt honvédelmi minisztert. Az eredményhirdetés után a két új alkotmánybíró letette a hivatali esküt, és aláírta az esküokmányokat, majd fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét is.
Ezzel 14 fősre bővül a 15 tagú Alkotmánybíróság, de egy hely továbbra is betöltetlen marad. Hende és Polt Pétert a Fidesz-frakció jelöltjei voltak, miután a testületbe mindenképpen új tagokat kellett jelölni, hiszen Sulyok Tamás, Juhász Imre és Salamon László helye is megüresedett. A két jelöltet az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kormánypárti többsége is támogatta, meghallgatásukon elhangzott, hogy mindketten kiváló szakmai jelöltek.
Az alkotmánybírók megbízatása még a legfőbb ügyészénél is tovább, 12 évre – más mértékkel számolva három kormányzati ciklusra – szól. Vagyis adott esetben a Fideszhez lojális, a testületbe ejtőernyőztetett szereplők akár ahhoz is asszisztálhatnak, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítsanak az Országgyűlés által elfogadott törvényeket – extrém esetben akár az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is, ami Magyar Péter és a Tisza Párt egyik konkrét választási ígérete.
Ebbe a sémába tökéletesen beleillik Polt Péter alkotmánybírói szerepe, sőt Ab-elnöki kinevezése. Bár ügyészként szakmailag felkészült, és a megfelelő rutinja is megvan, kérdéses, hogy ebből alkotmánybíróként mit tud majd kamatoztatni. Ráadásul Polttal kapcsolatban gyakorlatilag már a kezdetek óta folyamatosak a kritikák, melyek szerint kiszolgálja a rendszert. Néhány bírálat egészen magas helyről érkezik: az Európai Bizottság 2024-es jogállamisági jelentése például úgy fogalmaz:
„Az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát.”
Polt Péter lemondásáról régóta pletykáltak, bár legfőbb ügyészi kinevezése 2028-ig szólt. Viszont így a helyére érkező Nagy Gábor Bálint volt bíró és eddigi ügyész – aki a lúgos orvos perében is képviselte a vádat – 9 évre, 2034-ig biztosítaná a kormánypárt számára, hogy egy lojális személy vezesse az ügyészséget. A parlament tavaly decemberi Alaptörvény-módosítása is táplálta a pletykát, hogy idő előtt lecseréli a Fidesz Polt Pétert.
Ami pedig Hende Csabát illeti, ő fideszes képviselőként az Országgyűlés egyik alelnöke volt eddig, és ilyen minőségében a parlamenti Törvényalkotási Bizottság elnöke is. Emiatt elképzelhető, hogy többször nem vehet majd részt alkotmánybíróként a döntésekben, mivel a törvény kimondja: nem vehet részt a döntésben az, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható. Márpedig bizottsági elnökként
Hende aktív részese volt számos törvény elfogadásának, sőt esetleg éppen ő írta alá a panaszos által Alaptörvény-sértőnek tartott részt.
Hende amúgy bő tíz évvel ezelőtt miniszter is volt az egyik Orbán-kormányban. A most megválasztott alkotmánybíró 15 hónapig volt honvédelmi miniszter, 2015 szeptemberében mondott le – valójában inkább Orbán váltotta le, méghozzá a hivatalos magyarázat szerint azért, mert a kormányfő elégedetlen volt az akkoriban sok vitát kiváltó „migránsfogó” kerítés építésének előrehaladtával a déli határon.
A márciusi, a Momentum képviselőivel közös füstgyertyás tiltakozó akciója miatt pénzbüntetést és a parlamentből átmeneti kitiltást kapott Hadházy Ákos független képviselő is szavazhatott az alkotmánybíró-választáson, mivel a jelenlegi szabályok még a kitiltott képviselőknek is biztosítják – ha korlátozásokkal is – a szavazati jogot. Hadházy a Facebookon posztolta: „Bemehettem a parlament ruhatárába szavazni Polt (és valami Hende) »alkotmánybírói« pozíciójáról”. Mint fotón is megmutatta, a szavazólapokra a Fidesz korrupciós ügyeit írta fel. Megjegyezte: „Eltekintve attól, hogy nincs is valódi, konszenzuson alapuló alkotmányunk, egy olyan ember fogja azt őrizni, aki bűnsegédként segített pl. a Tiborcz-ügy, a trafikügy, a Híd a munka világába-ügy, a Rogán–Völner–Schadl-ügy, a Microsoft-ügy stb. nyomozásának elszabotálásában.”
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.
A biztos pártválasztóknál 44-37-re vezet a Tisza a Fidesszel szemben, a Mi Hazánknál viszont erősen rezeg a léc a kutatás szerint.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
A kormányzati beruházási ügynökség ajánlgatott nekik két óriási területet a szomszédos Csomád külterületén.
A gyanúsított és az áldozat együtt indult Nagykanizsáról Ausztriába.
A Messinai-szoros alig pár kilométer, ennél jóval hosszabb hidat is képesek már építeni a szakemberek.
A 15 év után leköszönő Máté Gábort váltja.
