Az otthonunkban évek óta lehetőségünk van a gépeknek átadni a házimunkát, hogy hasznosabb dolgokkal foglalkozhassunk. A Micro Focus szakértői szerint az irodákban is egyszerűen delegálhatjuk az ismétlődő, adminisztratív feladatokat az intelligens és könnyen bevethető szoftverrobotoknak, amelyek az embereknél gyorsabban, pontosabban és biztonságosabban dolgoznak, míg mi fontosabb feladatokat végezhetünk.
Miért fontos a vállalati fenntarthatóság? Milyen intézkedésekre van szükség a cégek energiahatékonyabb működéséhez? Azt néztük meg, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy olyan nagyvállalatnak, amely a modern technológiák használatával igyekszik elérni a lehető legkevesebb károsanyag kibocsátást. Ilyen, amikor nem csak a köd zöld, hanem valódi és hatékony környezetvédelmi fejlesztések történnek.
Egy kirakat többre hivatott, mint hogy megmutassa, mi kapható az üzletben. Ha nemcsak a termék, hanem az általa nyújtott élmény is fontos, statikus eszközökkel nem mindig adható át az üzenet.
A német anyavállalat azt teszteli, hogyan szolgálhatja ki azokat, akik nyitás előtt érkeznek.
A Lockheed Martin első embere szerint az 5G-t nem csak a kereskedelmi szektor képes kihasználni, a hadsereg is profitálhat belőle.
A logisztika jövője már elkezdődött, egyre nagyobb szerepet kap az automatizáció és a digitalizáció. De nem érdemes gondolkodás nélkül belevágni a fejlesztésekbe.
Megállíthatatlanul szaporodnak a gyárakban a robotok, s a koronavírus-járvány okozta stressz valószínűleg csak tovább gyorsítja a betegségekre immunis gépemberek térnyerését. A jövő a gép és az ember együttműködéséé.
A világjárvány miatt bekövetkezett gyárleállások tapasztalatai nyomán új lendületet kaphat a 4. ipari forradalom. Már rövid távon előtérbe kerül az automatizáció és a távvezérlés a termelésben, hosszabb távon pedig a nagy termékválasztékot kis mennyiségben előállító, illetve felhőalapú gyártásé lehet a jövő.
"Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése" – ez csak egy uniós dokumentum alcíme, mégis sok olyan kérdés fakad belőle, amelyre minél előbb választ kell adniuk a kormányoknak, ha versenyben akarják tartani az országukat. Magyarország egyáltalán nincs elkésve az MI-stratégiaalkotással. Azonban az nem csak nálunk, világszerte kérdés, hogy ezek a dokumentumok nem jutnak-e az ENSZ-dekrétumok sorsára, amikor a hangzatos kijelentések után végül nem történik semmi.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni.
A gondolat, hogy minden robotizálható és mindenki lecserélhető, elég ijesztő ahhoz, hogy ne csak újságírók és politikusok foglalkozzanak vele, hanem közgazdászok is. Akkor pedig máris izgalmasabb a felvetés, ha megpróbálják számszerűsíteni: tényleg félni kell a robotoktól?
A szakszervezetek Franciaországban (is) annyira hatékonyan ellenzik a nyitvatartás meghosszabbítását, hogy néhány élelmiszerüzlet újabban a szervezett dolgozók helyett automatákkal fogadja a késői vagy hétvégi bevásárlókat.
Megállókat kihagyva száguldott egy vezető nélküli metrószerelvény a francia fővárosban kedd este.
Bejelentették, hogy leépítés kezdődik.
A szakmában dolgozókat az automatizálás és az alacsony bérek is sújtják.
A repülésügyi szakemberek szerint az egyre fejlettebb automata rendszerek, valamint a pilóták képzetlensége együttesen súlyos tragédiákhoz vezethet majd a légi közlekedésben. Mindezt még egy 2004-ben megjelent tanulmányban állították.
A fiatal kongresszusi képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez szerint társadalmi berendezkedésünk miatt figyelembe sem vesszük, mennyi mindent nyerünk majd az automatizálással.
Úgy, hogy közben a termelékenységük is nő.
Agresszív automatizálásba kezdett az amerikai PepsiCo, amelynek következményeként többeket elbocsátanak. Hogy pontosan hány ember érintett a leépítésben, nem tudni, de az átstrukturálásra szánt pénzt látva nem kevesen maradnak munka nélkül.
