Miért fontos a vállalati fenntarthatóság? Milyen intézkedésekre van szükség a cégek energiahatékonyabb működéséhez? Azt néztük meg, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy olyan nagyvállalatnak, amely a modern technológiák használatával igyekszik elérni a lehető legkevesebb károsanyag kibocsátást. Ilyen, amikor nem csak a köd zöld, hanem valódi és hatékony környezetvédelmi fejlesztések történnek.
Egy kirakat többre hivatott, mint hogy megmutassa, mi kapható az üzletben. Ha nemcsak a termék, hanem az általa nyújtott élmény is fontos, statikus eszközökkel nem mindig adható át az üzenet.
A német anyavállalat azt teszteli, hogyan szolgálhatja ki azokat, akik nyitás előtt érkeznek.
A Lockheed Martin első embere szerint az 5G-t nem csak a kereskedelmi szektor képes kihasználni, a hadsereg is profitálhat belőle.
A logisztika jövője már elkezdődött, egyre nagyobb szerepet kap az automatizáció és a digitalizáció. De nem érdemes gondolkodás nélkül belevágni a fejlesztésekbe.
Megállíthatatlanul szaporodnak a gyárakban a robotok, s a koronavírus-járvány okozta stressz valószínűleg csak tovább gyorsítja a betegségekre immunis gépemberek térnyerését. A jövő a gép és az ember együttműködéséé.
A világjárvány miatt bekövetkezett gyárleállások tapasztalatai nyomán új lendületet kaphat a 4. ipari forradalom. Már rövid távon előtérbe kerül az automatizáció és a távvezérlés a termelésben, hosszabb távon pedig a nagy termékválasztékot kis mennyiségben előállító, illetve felhőalapú gyártásé lehet a jövő.
"Az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növelése" – ez csak egy uniós dokumentum alcíme, mégis sok olyan kérdés fakad belőle, amelyre minél előbb választ kell adniuk a kormányoknak, ha versenyben akarják tartani az országukat. Magyarország egyáltalán nincs elkésve az MI-stratégiaalkotással. Azonban az nem csak nálunk, világszerte kérdés, hogy ezek a dokumentumok nem jutnak-e az ENSZ-dekrétumok sorsára, amikor a hangzatos kijelentések után végül nem történik semmi.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni.
A gondolat, hogy minden robotizálható és mindenki lecserélhető, elég ijesztő ahhoz, hogy ne csak újságírók és politikusok foglalkozzanak vele, hanem közgazdászok is. Akkor pedig máris izgalmasabb a felvetés, ha megpróbálják számszerűsíteni: tényleg félni kell a robotoktól?
A szakszervezetek Franciaországban (is) annyira hatékonyan ellenzik a nyitvatartás meghosszabbítását, hogy néhány élelmiszerüzlet újabban a szervezett dolgozók helyett automatákkal fogadja a késői vagy hétvégi bevásárlókat.
Megállókat kihagyva száguldott egy vezető nélküli metrószerelvény a francia fővárosban kedd este.
Bejelentették, hogy leépítés kezdődik.
A szakmában dolgozókat az automatizálás és az alacsony bérek is sújtják.
A repülésügyi szakemberek szerint az egyre fejlettebb automata rendszerek, valamint a pilóták képzetlensége együttesen súlyos tragédiákhoz vezethet majd a légi közlekedésben. Mindezt még egy 2004-ben megjelent tanulmányban állították.
A fiatal kongresszusi képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez szerint társadalmi berendezkedésünk miatt figyelembe sem vesszük, mennyi mindent nyerünk majd az automatizálással.
Úgy, hogy közben a termelékenységük is nő.
Agresszív automatizálásba kezdett az amerikai PepsiCo, amelynek következményeként többeket elbocsátanak. Hogy pontosan hány ember érintett a leépítésben, nem tudni, de az átstrukturálásra szánt pénzt látva nem kevesen maradnak munka nélkül.
A magyar cég új raktárában lézerrel tájékozódó daruk szedik le a polcról az árut, a működésről látványos videót mutatott be a cég.
