Betiltaná a vadállatpiacokat az ENSZ szakértője

Viszont figyelni kell arra is, hogy Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nincs megfelelő alternatíva nekik, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni – véli az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója.

  • Dobos Emese Dobos Emese
Betiltaná a vadállatpiacokat az ENSZ szakértője

Zhvg

A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.

Világszerte be kellene zárni a vadállatpiacokat, hogy megakadályozzuk a világjárványokat a jövőben, hiszen vélhetően a vuhani állatpiacról és denevérektől indult ki a mostani koronavírus-járvány – nyilatkozta a The Guardiannek az ENSZ biodiverzitásért felelős igazgatója. Elizabeth Maruma Mrema szerint ezek az élő és már halott állatokat árusító helyek – mivel a higiéniai viszonyok is igencsak megkérdőjelezhetőek – a fertőzések melegágyaiként szolgálnak. Példaként hozta fel a 2014-es nyugat-afrikai ebola-járványt és a nipah vírust is: bizonyítottan kapcsolat van az élőhelyek pusztítása és a fertőzések között. Emellett a 2003-as SARS-járványt is denevérekre vezették vissza a kutatók.

„Jó lenne, ha betiltanák az élőállat piacokat úgy, mint most Kínában és még más országokban. Viszont figyelnünk kell arra is, hogy különösen Afrikában vannak olyan alacsony jövedelmű, vidéki közösségek, ahol emberek milliói függnek a vadállatoktól. Amíg nem találunk alternatívát erre, addig fennmarad a veszélye, hogy a vadállatokkal illegálisan fognak kereskedni. Sok faj már így is a kihalás küszöbén van” – tette hozzá.

Jinfeng Zhou, a kínai biodiverzitás megőrzéséért és a zöld fejlődésért alapítvány főtitkára is azt emelte ki, hogy az emberi megbetegedések több mint 70 százaléka a vadállatoktól ered és számos fajt a kihalás szélére sodortunk azzal, hogy megesszük az egyedeit.

Kutyaharapást szőrivel?

A kínai egészégügyi hatóságok nemrég egy új kezelési módot fogadtak el a koronavírusra. Ez nem más, mint a Tan Re Qing, egy ősi kínai gyógyszer. Az érdekesség ebben az, hogy medveepéből, kecskeszarvból és gyógynövényekből készítik, az irónia pedig, hogy vadállatokból készült szerrel kezelnék a vadállatokról „ránk ugró” járványt. Tudományosan egyébként nem bizonyított, hogy a medveepe gyógyítaná a koronavírust.

A medveepéből kinyert savat Kínában és Vietnámban is széles körben használják a májbetegségek és az epekövek feloldására. Bár az ázsiai országban betiltották az állatpiacokat a járvány kitörése után, az egzotikus állatok részeiből nyert gyógyhatásúnak vélt szerek készítését továbbra is folytatják – írta a Sustainability Times, amely szerint miközben Kína kiáll a pandák védelméért, Ázsia-szerte védett medvék tízezreit tartják ketrecben, hogy majd hagyományos szereket készítsenek az epéjükből.

Hasonló helyzetben vannak a tobzoskák, amelyek pikkelyei szintén tradicionális szerek alapanyagát adják: Kína- és Vietnám-szerte óriási a kereslet a keratinra, amelynek nincs bizonyított gyógyászati hatása. 

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.