A kutatócsoport a jelenleg ismert legtávolabbi galaxisok közül hatot vizsgált, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt jutott el a Földre. A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok által készített felvételeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy ezen galaxisok kora 200-300 millió év lehet, ami lehetővé teszi annak megbecsülését, hogy mikor alakultak ki első csillagaik. A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk

azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópja, amelyet ősszel terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését.

"A tudósok feltételezik, hogy az univerzum sötét hely volt az első néhány százmillió évben, mielőtt az első csillagok, galaxisok keletkeztek. A csillagászok régóta kutatják azt, hogy mikor villantak fel az első csillagfények az univerzumban. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy a kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az univerzum keletkezése után következett be – magyarázta Nicolas Laporte, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető szerzője.

"A modern csillagászat Szent Grálja az, ha olyan távolra tudunk visszatekinteni, hogy képesek legyünk látni a csillagok és galaxisok legelső generációját" – mondta a BBC-nek Richard Ellis, a Univesity College London professzora, aki egész életében azt kutatta, hogy mikor kezdődött a kozmikus hajnal. A kutatók által vizsgált hat legtávolabbi galaxis ugyanis olyan távoli, hogy a jelenleg működő legnagyobb felbontású teleszkópokal is csak néhány pixelnek látszanak a számítógép képernyőjén.

A James Webb-űrteleszkópot, a világ legnagyobb méretű és teljesítményű űrteleszkópját – többszöri halasztás után – a jelenlegi tervek szerint október 31-én indítják útnak a világűrbe. A kutatók a teleszkóp segítségével akarnak visszatekinteni 13,5 milliárd évvel ezelőttre, hogy elsőként pillantsák meg az ősrobbanás után nem sokkal keletkezett első csillagokat és galaxisokat.

A vöröseltolódás miatt az infravörös tartományban működő űrteleszkóp másik fontos feladata az idegen világok felfedezése lesz. Az 1990-es években fedezték fel az első olyan bolygókat, amelyek más csillagok körül keringenek, és azóta több mint 4 ezer ilyen exobolygót azonosítottak.

Negyvennégy ország szakemberei fogják használni az űrtávcsövet, egyebek között arra, hogy belessenek a szupermasszív, nagyon nagy tömegű fekete lyukakba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.