Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az állami lakástámogatások körében életbe lépő változások legnagyobb nyertesei a 35 év alattiak – szemlélteti egy példával a Bankmonitor.
Tételezzük fel, hogy egy 33 éves fiatal házaspár szeretne 80 millió forintért használt lakást vásárolni Budapesten! A párnak jelenleg nincs gyermeke, de szeretnének két babát vállalni. A pár 20 millió forint önerővel rendelkezik, a maradék 60 millió forintot szeretnék hitelből, támogatásokból megfinanszírozni.
Jelenleg a pár 30 millió forint 3 százalékos kamatozású Csok Pluszt tudna felvenni, mellé pedig még ugyanannyi piaci lakáshitelre lenne szükség. Ennek kamata jelenleg 6,5% körül mozog.
A havi fizetni való ezen hiteleknél 20 éves futamidő esetén összességében 396 ezer forint lenne.
(Csok+ esetén a második évtől érvényes törlesztővel számolva.) Babavárót a pár csak akkor tudna jelenleg felvenni, ha már úton a baba, a Falusi Csok pedig csak kistelepüléseken érhető el.
Jövőre azonban a szabályok változása miatt a finanszírozás átalakulna: a pár 11 millió forint Babavárót és 30 millió forint Csok Pluszt tudna felvenni, ami mellé már csak 19 millió forint piaci hitelre lenne szükség. Ha a kamatkörnyezet nem változik, akkor ez összességében 365 ezer forint havi kiadást eredményez.
Ráadásul a pár kihasználhatja a 150 ezer forint lakhatási támogatást is, így a meglévő jövedelmüket csak 215 ezer forint terhelné valójában.
A fiatal pár jövedelmét terhelő teher tehát közel lefeleződne.
Feltéve persze, ha a munkáltatójuk kínál ilyen támogatást. Az ugyanis egy munkáltatói juttatás lenne, nem biztos, hogy minden munkaadónál elérhető lesz és az is kérdéses, hogy az egyes cégek mikortól indulnának a lehetőséggel.
Ugyanakkor akár az érintett fiatalok is ki tudnák használni a fentiek mellett a magánnyugdíjpénztári egyenlegüket, vagy a Szép-kártyájukon lévő pénz felét lakáscéljukra. (Ez utóbbi például a megvásárolt lakás felújításához nyújthat segítséget.) Feltéve persze, hogy rendelkeznek magánnyugdíjpénztári megtakarítással és/vagy kapnak béren kívüli juttatást Szép-kártyára. Ha nem, akkor ezekkel a lehetőségekkel értelemszerűen nem tudnak élni.
Az áprilisban induló banki önkéntes kamatplafonra nem érdemes várni, ugyanis a feltételeknek – elsősorban az energiatakarékosságra és négyzetméterárra vonatkozó előírás – várhatóan csak nagyon kevesen fognak megfelelni.
