Az öngyilkosságok száma nőtt, a pszichiátriai ellátás gyengült a járvány alatt
Az erőforrásbeli problémák mellett gondokat okoz a terület nem megfelelő finanszírozása, és hogy gyenge a lobbiereje.
Az erőforrásbeli problémák mellett gondokat okoz a terület nem megfelelő finanszírozása, és hogy gyenge a lobbiereje.
A magyar érintetteknek csupán a felét diagnosztizálják.
Depressziós vagy csak rosszkedvű? Depresszióban szenved vagy más betegsége van? Nem mindig könnyű ezt eldönteni. Mindeddig főképp a tünetek listája alapján, vagyis lényegében szubjektív döntéssel diagnosztizálják az orvosok a komoly és sokakat érintő állapotot.
A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint eljöhet az idő, amikor úgy megyünk majd pszichológushoz, mint a fogorvoshoz.
Az egész világot átrendezte a koronavírus, a második hullám idején pedig sokan éreznek eddig soha nem tapasztalt, nagy mértékű fásultságot, enerváltságot és kilátástalanságot. Mi történik velünk, mi ez? Karantén- vagy vírusdepresszió? Szücs Renáta alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus-jelölttel, a Balansz Egészségfejlesztő Központ munkatársával beszélgettünk.
A depresszió ugyanolyan tabu, mint az alkoholizmus, pedig nem kellene annak lennie. Ennek eléréséhez „csak” arra volna szükség, hogy merjünk beszélni róla. Azok is, akiket érint. Az író, művészetfilozófus, akinek nemrégen jelent meg A mérgezett nő című novelláskötete, már eddig is sokat tett azért, hogy változzon a helyzet.
A tél kellős közepén járunk, így nincs mit csodálkozni azon, ha egyre több olyan emberrel találkozunk, akiken a hideg évszak okozta depressziós tüneteket tapasztaljuk, vagy ha mi magunk szenvedünk ezektől. Sajnos az idei téli depresszió erősebb lehet a járvány és az elrendelt korlátozások miatt.
Mindenkivel előfordulhat, hogy nehéz felkelnie, pláne most, a koronavírus-járvány második hullámában. Ezek a gyötrelmes pillanatok – amíg nem rendszeresek – néhány egyszerű módszerrel le is küzdhetők.
Hazánkban is rengeteg embert érint, mégis mintha keveset beszélnénk róla, hiszen érzékeny terep a függőség. De mit is értünk pontosan a fogalom alatt? Mikortól beszélhetünk függőségről? Az alkoholproblémák mellett mekkora gondot jelentenek Magyarországon a dohányzás okozta ártalmak, illetve az egyéb addikciók? Dr. Petke Zsolt addiktológus, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet osztályvezető főorvosa válaszolt a kérdéseinkre.
A párkapcsolati pszichológia terén végzett kutatások már számtalan alkalommal bizonyították az összefüggést a depresszió és a párkapcsolati krízis között. Még a legkiegyensúlyozottabb, a legjobban működő párkapcsolat is megváltozhat, ha az egyik félnél fellépnek a depresszió tünetei. Miből ismerhetjük fel a jeleket?
Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?
Hogyan tudunk a lehető legjobban együtt élni önmagunkkal?
Itt vannak a borongós napok, sötét hajnalok és esték, ráadásul szorongunk: világjárvány szedi áldozatait. Romlik a kedélyünk, energiánk szintje csökken – vajon ez már a depresszió? Hol a határ?
Egy kiterjedt kutatás megállapítása szerint minden ötödik koronavírussal fertőzött embernél mentális betegség alakulhat ki 90 napon belül.
Kétszer nagyobb eséllyel küzdenek mentális betegségekkel azok, akik szennyezett levegőjű területeken élnek.
A Vuhanban elvégzett felmérés szerint sokaknak tett rosszat, hogy állandóan értesültek a hírekről.
A természeti katasztrófák lelki vámot szednek.
Jelentősen nagyobb lehet az agy egyik területe, ha valaki depressziós, egyszersmind szorong is – állítják az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói.