Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Lassult az infláció, de nem annyira, mint amennyire az elemzők várták: 4,2 százalékos volt az átlagos áremelkedés. Az árrés korlátozása valóban lejjebb vitte valamivel az inflációt, még ha nem is annyira sokkal, mint amennyire számítani lehetett rá – nyilván sok más termék árát emelték a cégek. De úgy jött össze egy, a vártnál kisebb lassulás, hogy abban benne volt a benzin árának a kormánytól független nagy esése is, úgyhogy érdemes óvatosan figyelni, mit hoz az árrésszabály.
A kormány mindenesetre további termékekre terjesztette ki az árrés szabályozását, mint például a zsebkendőre, a wc-papírra, vagy épp az izzadásgátlóra. A kereskedők szerint ez sok vállalkozás végét jelentheti.
A hét más statisztikái sem mutatnak túl sok jót a gazdaságról. Az ipari termelés 5,4 százalékkal esett vissza – a kormány úgy véli, Németország a hibás, az elemzők szerint még el sem értük a gödör alját. A kiskereskedelmi forgalom alig 0,4 százalékkal nőtt, ezt a kormány azzal magyarázná, hogy 2024-gyel ellentétben idén nem márciusban volt húsvét.
Miközben a kormány a szokásához híven sokadszor is átírta a 2025-ös költségvetést, már beadta a 2026-ost is. Ezt most épp háborúellenesnek nevezi, aminek egy büdzsé kapcsán természetesen semmi értelme, de valamivel csak el kell fedni, hogy nagyon gyenge talapzaton áll. A tervezett 4,1 százalékos gazdaság növekedés jócskán felül-, a 3,6 százalékos infláció alultervezettnek látszik, a hazai össztermékhez viszonyított 3,7 százalékos deficit-előirányzat pedig erősen feszített.
A 2026-os költségvetési törvényjavaslat benyújtása
Lakos Gábor
„Idén júniustól jövő júniusig rengeteg pénz megy a gazdaságba” – indokolta Nagy Márton, miért bízik abban, hogy a jövedelmek és a fogyasztás gyors növekedésének előbb-utóbb gazdaságélénkítő hatása lesz. Ez viszont inkább kockáztatásnak tűnik, és felsejlik a 2022-es emlék: akkor egy nagy osztogatást időzített a Fidesz a választásra, majd a győzelmük után az egész ország koppant egy nagyot.
Az utolsó napjait töltötte a jegybank élén Matolcsy György, amikor hűséges munkatársaival újabb alapítvány felállításába fogott – tudta meg a HVG. Az alapítványt hivatalosan aztán május 7-én be is jegyezték a Fővárosi Törvényszéken. Az ottani vezetés Matolcsy szellemi hátországához tartozik, az is biztos, hogy igencsak gyorsan ment át a bejegyzés hivatalos útján. Az ellenben rejtély, hogy ki, milyen célból, milyen forrásból és mennyi pénzt tesz majd bele.
Eközben zárolták Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a bankszámláit. Az ő cégei a Matolcsy-jegybankelnökség alatt több tízmilliárd forintos profitra tettek szert, miközben az MNB székházfelújítása másfélszeresére drágult, ami még az Állami Számvevőszéknek is szemet szúrt.
A hét képe: A néhai Ferenc pápa és az újonnan megválasztott XIV. Leó pápa képe szuvenírok mögött
AFO /Andrej Isakovic
Azt sejteni lehetett, hogy a szélsőjobboldali George Simion fogja nyerni a román elnökválasztás első fordulóját, de az így is meglepő volt, hogy akkora fölénnyel győzött, hogy nagyon valószínű az ő végső győzelme is. A befektetők menekíteni kezdték a pénzüket Romániából, a lej az 5 eurós lélektani határ alá esett, a román jegybanknak pedig be kellett avatkoznia, hogy ne legyen nagyobb a baj.
Az elnökválasztás következményeként ugyanis a kormány is megbukott, úgyhogy az egyre nagyobb pénzügyi gondban lévő országban úgy kellene most gazdasági reformokat végigvinni, hogy senkinek fogalma sincs, ki lesz hatalmon nemsokára; a két alternatíva pedig az eddigi bajokat összehozó pártok valamelyike és a szélsőjobb. A HVG-nek nyilatkozva Bálint Csaba, a román jegybank igazgatótanácsának tagja azt mondta, ők felkészültek arra, hogy kezeljék a helyzetet.
Több magáncég is igyekszik hasznot húzni az állami aranyvízumprogramból – derítette ki a HVG. Tavaly július óta ugyanis ismét van arra lehetőség, hogy az Európai Gazdasági Térségen kívülről érkezők – például ázsiai vagy arab üzletemberek – befektetéseik révén szerezzenek tartózkodási engedélyt Magyarországon.
Fazekas István
A cégek, amelyek közvetítőként segítenek megszerezni ezt az engedélyt, fejenként 25 millió forintot is felszámíthatnak költségként. Az érintettek úgy látják: hatalmas munkát kell végezniük, és sok a költségük is.
Tisztességtelen egy olyan devizaalapú lízingszerződés, amely teljes mértékben a fogyasztóra hárítja az árfolyamkockázatot – mondta ki az Európai Bíróság. Erről is kérdeztük Csányi Sándort, aki szerint ez nem rajzolja át alapvetően a magyarországi devizahitelezesek helyzetét. Az OTP elnöke arról is beszélt a HVG-nek, hogy a lengyel piacon addig nem jelenik meg az OTP, amíg az ottani devizahitelesek ügyét nem rendezik.
Csányi Sándor
Asszonyi Eszter
Interjút adott a HVG-nek Peter Roebben is, aki 2025 elején vette át a K&H Bank vezérigazgatói posztját. Ő azt mondta: jobb lenne a nagyobb kiszámíthatóság és ha kisebb terhek nehezednének az ágazatra, de jelenleg ezek a körülmények, így ehhez kell alkalmazkodni. Arra is kitért, hogy a készpénz nem fog eltűnni, de nem ezé a jövő.
Önök tudták, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára, ha az ország határain kívül forgatnak filmeket? Nos, Donald Trump így gondolja, úgyhogy 100 százalékos vámot lengetett be az USA-n kívül forgatott filmekre – amire persze idegeskedhet a teljes magyar filmipar is, hiszen az itteni filmes infrastruktúra arra állt rá, hogy rengeteg pénzt hoznak ide az amerikaiak.
A helyzet azért nem lesz annyira egyszerű, mint ahogy Trump gondolja, például mert szolgáltatásokra nem szoktak vámot kivetni. Izgalmas kérdés lesz az is, hogy vajon hol találnak az USA-ban dzsungelt vagy közép-európai belvárosokat, ha az kell egy filmhez, és persze a költségek is elszállhatnak. A nézők azért ezt még egy-másfél évig nem fogják megérezni, utána már ők is szembesülhetnek azzal, hogy valami nincs rendben.
Nyitókép forrása: AFP / Hans Lucas / Jean-Michel Delage
