Ma még erős gyanakvás övezi a mesterséges intelligenciával felruházott gépek egészségügyi alkalmazásait, de a következő évtizedben egészen biztosra lehet venni a módszer térnyerését.
Indiában évszázados tradíció változik a digitális forradalom és a koronavírus miatt. Kormányzati és civil szervezetek segítik abban a fiatal lányokat, hogy ne prostituáltak legyenek, hanem informatikusok az 1,3 milliárd lakosú országban. Komoly gondot jelent azonban, hogy nem tudnak elhelyezkedni a saját lakhelyükön.
A hazai kkv-szektor nagy része az elmúlt hónapokban még csak elindult a digitalizáció útján – derül ki a Digiméter 2020-as kutatási jelentéséből, amely szerint a nagyobb cégek előrébb járnak, mint a kisebb vállalkozások. Az adminisztrációs folyamatok terén egész jól állnak a magyar piaci szereplők, de az értékesítés és marketing a legtöbb hazai cégnél még javarészt múlt századi eszközökkel folyik. A kutatásból az is kiolvasható: Magyarországon a legnagyobb innovációs motivátor a NAV.
Kutatás bizonyítja, hogy mennyi minden múlik a vezető hozzáállásán.
Minek is legyártani egy ruhát, ha igazából sokan csak azért vásárolnak, hogy a közösségi médiában parádézzanak benne? A divat egyre digitálisabb és egyre inkább a virtuális térre alapoz: egyre több márka készül arra, hogy előbb-utóbb nem is lesz szükségünk hagyományos ruhadarabokra.
Vezető bankárok és informatikai óriásokcégek fogtak össze egy tíz éves terv keretében, hogy az alulfizetett, képzetlen emberek idővel feljebb tudjanak lépni.
Mostanában szinte a csapból is a vállalati, vállalkozói digitalizáció, illetve annak szükségessége folyik. De mit is nevezhetünk vállalati digitalizációnak? It-beruházások sorozata vagy céges kulturális irányváltás? Miért lenne szükség arra, hogy a kis- közép- és nagyvállalkozások pontosan meg tudják határozni a szükségleteiket és hogy miként induljanak el a digitalizáció útján? Miben segítheti a technológia fejlődése a kkv-kat, vállalkozókat, vállalatokat, miért érdemes a digitális megoldásokat választani, hogyan tudnak alkalmazkodni a megváltozott, vagy éppen bizonytalan helyzetekhez a digitalizáció segítségével?
A koronavírus miatt bevezetett kijárási korlátozások feloldásával lassan kezd visszatérni az élet a normális kerékvágásba. De mik azok a szokások, amiket tovább viszünk ebből az időszakból? Mi az, ami marad a járvány után is? Előző cikkünkben megkérdeztük olvasóinkat a bankolási szokásaik változásáról, az eredményeket az OTP Bank szakértői segítségével elemezzük.
A kisvállalkozások több mint kétharmada nagyobb átállásra kényszerült az elmúlt hónapokban – erre jutott a Magyar Telekom felmérése. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a digitális megoldásokban a minőség fontosabb lett, mint az ár, sokan pedig már a második hullámra készülnek.
A márciusban kirobbanó világjárványnak nem kizárólag negatív gazdasági és társadalmi hatásai voltak. Az emberek extrém gyorsan alkalmazkodtak a helyzethez, egyre többen és többet fizetnek online vagy digitálisan. Az OTP ügyvezetője szerint mindez biztosan hatással lesz a járványt követő évekre, a digitalizáció minél gyorsabb terjesztésére, de a bankok ehhez jogi könnyítésekre is számítanak. A cikk a hvg360 Gondoljuk újra sorozatában jelenik meg.
A hazai vállalatok fele állítja, hogy egyáltalán nem, vagy csak enyhén érinti a koronavírus miatt továbbgyűrűző válság, ötödük pedig kifejezetten lehetőségként tekint rá – derül ki a Stylers friss kutatásából. A felmérés eredményei optimizmusra adnak okot, bár van még hová fejlődni: a döntéshozók többsége tisztában van a digitalizáció szükségességével és hajlandó is erőforrást allokálni erre a területre, azonban közülük is csupán 63 százalék kezeli azt stratégiai kérdésként.
Miközben a kormány még a jó ötleteit is csigatempóban valósítja meg, a koronavírus-járvány olyan megoldásokra veszi rá a gazdasági és társadalmi szervezeteket, amelyeknek az elterjedésére még akár éveket kellett volna várni. A számlaügyintézéstől a munkaerő toborzásig számtalan helyzetben nyújtanak segítséget a digitális technika és a mesterséges intelligencia vívmányai.
A Microsoft egymilliárd dollárt fektet be lengyelországi digitális fejlesztésekbe, többek között felhőszolgáltatásokat nyújt új adatfeldolgozó központ keretében. A kedden kötött szerződés aláírói szerint a Lengyelország történetében az eddigi legnagyobb technológiai beruházás terve az innovációs és digitális transzformáció felgyorsítását célozza.
A világjárvány miatt bekövetkezett gyárleállások tapasztalatai nyomán új lendületet kaphat a 4. ipari forradalom. Már rövid távon előtérbe kerül az automatizáció és a távvezérlés a termelésben, hosszabb távon pedig a nagy termékválasztékot kis mennyiségben előállító, illetve felhőalapú gyártásé lehet a jövő.
A digitális technológia életünk egyre több területén jelenik meg, ezzel párhuzamosan továbbra is jelentős a kereslet a programozók iránt. Ráadásul még csak matekzseninek sem feltétlenül kell lenni ahhoz, hogy érvényesüljünk ezen a területen. Lássuk, miért éri meg fejlesztőnek tanulni.
A digitalizációtól az adatelemzésig terjedő teljeskörű megoldást vásárolnak.
Mesterséges intelligenciával jogi döntések éppúgy elemezhetők, mint állatorvosi nyilvántartások – mondja Gyekiczky Tamás, a digitális társadalom és a jogrendszer összefüggéseit Németországban kutató nyugalmazott bíró, aki szerint a valódi digitális forradalom, az e-akta sokkal gyorsabbá és átláthatóbbá tenné a bíróságok munkáját.
Kivonulni biztosan nem fognak, ellenben több területen fejlesztenék a szolgáltatásaikat.
A digitalizáció a magyar könyvelői piac nagy részét érzékenyen fogja érinteni, de a komplex megoldásokat nyújtó vállalkozásoknak nincs mitől tartaniuk
Az amerikai-magyar üzletember a szoftvercégből technológiai szolgáltatóvá fejlődő Microsofthoz igazolt 16 évnyi Telekom után, így nemcsak a hazai tech-ipar egyik vezérévé vált, de segíthet is a magyar cégeknek átlendülni a digitalizáció nehézségein. Interjúnkból többek közt kiderül, miben hasonlít a felhőben tárolt adat a csapvízhez, és miért nem kell félni a mesterséges intelligenciától.
