Csányi Péter: A koronavírus lehet a készpénz gyilkosa

Egyre többen gondoljuk, hogy a járványhelyzet elmúltával már nem ahhoz a világhoz térünk vissza, amelyben a járvány kitörése előtt voltunk. Elég csak az új technológiák és a digitális megoldások drasztikus elterjedésére gondolni, hisz ezen a téren a fogyasztói szokások ekkora mértékű átalakulása normál esetben több év alatt következett volna be.

Akármennyire is bennünk rejlik az alkalmazkodás képessége, az első lépések mindig nehezek, nincs ez másként a digitális megoldásokkal kapcsolatban sem. A pénzügyi szolgáltatók évek óta törekednek a készpénzhasználat visszaszorítására, de ez Európában nagyon eltérő mértékben sikerült csak. Máltán például az ügyletek 92 százalékát továbbra is készpénzben végzik, míg Svédországban a tranzakciók GDP-arányosan csupán 1 százaléka folyik készpénzben. A koronavírus viszont kétségtelenül néhány hónap alatt is hatással volt a digitális fizetési megoldások térnyerésére. A következő két példa jól szemlélteti, hogy több országban is az látszik, hogy az elmúlt időszakban visszaszorult a készpénzhasználat aránya, és egy lépéssel közelebb kerültünk a készpénzmentesség víziójához.

Nagy-Britanniában például az elmúlt néhány hónapban a felére csökkent a készpénzhasználat. Az adatokból látható, hogy az ATM-ek használatának aránya is jelentősen csökkent, mivel sokan tartanak attól, hogy a bankjegyek és érmék terjeszthetik a vírust.

Az Egyesült Államokban pedig egyre kevesebb helyen fogadnak el készpénzt. Nem csoda, hogy az amerikaiak így rohamtempóban térnek át a digitális fizetésre. Most már a kormányzat is erre ösztönzi őket: az agrárminisztérium például, – amely 42 millió amerikainak nyújt segélyt – szorgalmaz egy olyan pilot programot, amely egy közreműködő partner digitális rendszerén keresztül juttatja el a támogatást a rászorulóknak.

• Mi a helyzet Magyarországon?