A SmartCommerce Consulting, a Reacty Digital, a Virgo és az eNET által életre hívott Digiméter kezdeményezés 777 darab – 5–249 fős, 18 milliárd forintosnál kevesebb árbevételű – hazai kis- és középvállalkozás körében végzett felmérésének célja egy reprezentatív index, a Digitális Versenyképességi Mutató létrehozása. A közel nyolcszázas minta többszörösen rétegzett – régió, tevékenységi kör és létszám szempontjából –, az üzleti kör kialakítói törekedtek rá, hogy minél teljesebb képet mutathassanak Magyarországról.

A digitalizációs indexet meghatározó elemzők azért a kkv-szektort választották, mert véleményük szerint itt van a legnagyobb szükség segítségre. Ebben a körben a digitális transzformációt nem mindig az üzleti igények és a tudatos döntések mozgatják, hanem sok esetben egyszerűen a kínálat – mondta el a jelentést az Internet Hungary 2020 online konferencián ismertető Kis Ervin Egon, a SmartCommerce Consulting szakmai vezetője, a Digiméter egyik kezdeményezője. Ez azt jelenti, hogy egy magyar kkv vezetője sokszor nem azért dönt egyik vagy másik terület digitalizációja mellett, mert meg van győződve róla, hogy attól lesz jobb a cégnek, hanem egyszerűen azért, mert az irodájában járt értékesítők közül éppen annak a szolgáltatásnak képviselője volt meggyőzőbb.

"A nagyvállalatok sokkal könnyebben hozzáférnek az erőforrásokhoz, ami egyáltalán nem csak pénzt jelent, hanem a digitális átálláshoz szükséges tudást" – hangsúlyozta Kis Ervin Egon, aki szerint a kkv-k többsége el sem tud igazodni az érdekesnek és hasznosnak tűnő digitalizációs megoldások hatalmas kínálatában.

A Digiméter célja az eligazodás megkönnyítése, segítség a vállalkozásoknak, hogy melyik irányba lenne érdemes fejlődniük.

A jelentés a jövőben évente frissül majd, így lehet majd követni, hogy a hazai vállalkozások milyen téren és milyen gyorsan haladnak a digitalizációban.

Lehet, hogy az élet értelme 42, de a magyar üzleti életé inkább 40

A Digiméter elemzői az elmúlt hetekben, telefonon és online zajlott adatfelvétel során hat témakörben, ötvennél is több kérdéssel mérték fel a vállalkozások digitális képességeit: digitális jelenlét, digitális mindennapok, vállalkozásvezetés, értékesítés és marketing, digitális pénzügyek, illetve informatikai biztonság terén. Minden egyes témakörben 100 pontot lehetett szerezni, a Digitális Versenyképességi Mutató ezek súlyozott értékei alapján állt össze. A magyar kkv-k digitális versenyképességének szintje a hat terület átlagában jelenleg 40 pontra jött ki.

Legjobban digitális pénzügyek terén állnak a cégek (61 pont), leggyengébben pedig az értékesítés és marketing digitalizációjában, mindössze 17 ponttal. Az átlagnál jobb értékeket kapott az informatikai biztonság (57), míg a többi kérdéskör eredményei az átlag körül alakultak.

“Az elemzésből rögtön kitűnik, hogy a cégek adminisztrációjával összefüggő területek teljesítettek jobban, aminek fő oka valószínűleg a fejlett piac. Ma már nehezen képzelhető el egy valamirevaló cég élete online számlázás, bankolás, könyvelési rendszer, vagy akár ERP nélkül, és ezen a téren erős a kínálat” – magyarázta az eredményt Ángyán Balázs, a Digimétert segítő Számlázz.hu ügyvezetője.

Kis Ervin Egon, a digitális pénzügyeket mérő alindex kapcsán úgy fogalmazott, hogy "Magyarországon a NAV a legnagyobb innovátor", hiszen minden bizonnyal az adóhatóság által szorgalmazott szabályozásnak köszönhető, hogy a hazai vállalkozások ilyen jól teljesítenek. Számlázóprogramot a cégek 79 százaléka használ, elektronikus számla befogadására 81 százalékuk képes, e-számla kibocsátására pedig 45 százalékuk van felkészülve. A legjobban teljesítő cégek – a legfelső ötöd – körében a számlázás minden esetben digitalizált, ahogy elektronikus számla befogadására is mindegyik képes. E-számlát kiállítani 91 százalékuk tud.

Pixabay / geralt

Az értékesítés és marketing tekintetében óriási szakadék tátong az átlag és az élboly között. Ezt már két adat is jól mutatja: ez az alindex országosan 17 pontos, de az ebből a szempontból legjobban teljesítő felső ötöd esetében 47 pontos. Országos átlagban a legtöbben (44%) hirdettek már a neten. Az e-mailes csatornát a cégek 28 százaléka használja marketingeszközként, de a keresőoptimalizálásra – azaz arra, hogy a vállalkozás weboldala hirdetés nélkül is az első helyek valamelyikén szerepeljen, amikor az érdeklődők vonatkozó szolgáltatást keresnek – mindössze a cégek 7 százaléka költ. A magyar kkv-k 17 százaléka működtet webshopot vagy ahhoz hasonló rendelési felületet, árajánlatot pedig a cégek közel harmadának (31%) honlapjáról lehet kérni.

Iparági különbségek

A tevékenységi körök szerint nézve a mezőnyt nem meglepő, hogy az infokommunikációs cégek vannak az élen (51), a legkisebb értékeket pedig az építőipar (33), valamint az egyaránt 34 pontos oktatás, egészségügy és mezőgazdaság kapta. A felső 10 százalék átlaga 69 pont lett. Az ebbe a csoportba tartozók 20 százalékánál van valamilyen online értékesítési csatorna, 15 százalékuk pedig értékesít külföldre is.

A 20 főnél nagyobb szervezetek átlagosan 48, míg az ennél kisebb cégek jellemzően 37–40 pontot szereztek. A budapesti és Pest megyei vállalkozások majdnem minden témakörben az élen vannak, de az eredményeket kielemző szakemberek szerint előnyük mégsem jelentős.

“Nem mondjuk az eredményekre, hogy jók vagy rosszak, csak azt szeretnénk rögzíteni, most mi a helyzet, hogy erre alapozva mérni tudjuk a változásokat” – hangsúlyozta Kis Ervin Egon, aki szerint

a digitalizáció a 21. században az a gazdaságnak, ami a múlt században a motorizáció volt.

"A járvány megmutatta, nem elég akarni a digitalizációt, megfelelő eszközök és tudás is kell hozzá” – mondta a szakember.

Pintér Róbert, a Reacty Digital kutatócég üzletfejlesztési vezetője ehhez kapcsolódva elmondta, a koronavírus óta nagyon sokan gondolkodnak abban, hogy gyorsan elindítanak egy webshopot, de nem érdemes elkapkodni a piacra lépést, elsődleges kell legyen a megfelelő ügyfélélmény megtervezése és kialakítása. "Addig is van lehetőség a meglévő értékesítési csatornák, például a fizikai boltok online hirdetésére koncentrálni, vagy a beszerzési és egyéb folyamatokat fokozatosan digitalizálni, ez ugyanis elengedhetetlen az online sikerhez is” – emelte ki.

Hol tart most az én cégem?

A Digiméter készítői azt is elárulták, hogy a felmérésben részt vevő legjobb magyar kkv 91 pontot ért el. A meg nem nevezett vállalkozásnál a pénzügyek már teljes egészében digitalizáltak, és a 100 százaléktól nem sokkal marad el a munkaszervezést és a belső kommunikációt magában foglaló digitális mindennapok alindexe, digitális jelenlét – ahol nemcsak azt vizsgálták, van-e a cégnek honlapja és Facebook-oldala, hanem azt is, hogy azokat frissen is tartja-e –, valamint az értékesítés és a marketing digitalizáltságának mértéke sem. Érdekesség, hogy még ennél, a felmérésbe bekerültek közül legjobbra mért magyar kkv-nál is "csak" 69 százalékot kapott az informatikai biztonság. A vállalatmenedzsment digitalizáltsága pedig 79 százalékon áll.

Saját vállalatát ehhez az etalonhoz és az átlaghoz is hozzámérheti majd bárki, aki a Digiméter weboldalán kitölti a kutatásban is használt kérdőívet – ez a lehetőség várhatóan november végétől él.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.