Megjelent a Mastercard „Fenntarthatósági Percepciós Index”, amely átfogó képet nyújt a hazai bankszektor környezeti fenntarthatósági teljesítményéről. A tanulmány bemutatja, hogy a bankok milyen eredményeket értek el a zöld átállás terén és milyen elvárásokat támasztanak velük szemben a magyar fogyasztók.
Az EU 2050-re nullára szeretné csökkenteni az ingatlanállomány károsanyag-kibocsátását. Ehhez óriási lakásfelújítási programra lesz szükség, amelynek az első eredményei néhány év múlva már láthatóak lesznek.
Amennyiben mégis kirándulni tervez, kerülőúton is el lehet jutni a Nagy-Hideghegyhez és a Csóványoshoz.
A főutakon is nehezítetté vált a közlekedés, több településről ki kellett menteni az árvíz miatt veszélybe került embereket.
Francia Polinézia Kamaka nevű szigetén az összes patkányt ki kellett irtani, miután az emberek által odahurcolt állat igencsak elszaporodott. A következmény: újra megjelent a területen egy madárfaj, amit egy évszázada nem láttak arrafelé.
Hol van az a fogyasztási szint, ami fölött már nem leszünk boldogabbak? Meglepően alacsonyan Takács-Sánta András humánökológus szerint, aki megmutatja, hogyan tudunk szembeszállni a válságba került fogyasztói társadalommal anélkül, hogy mindenestül kivonulnánk belőle. Az általa ajánlott életmód ugyan lemondásokkal járhat, de az érmének van egy másik, fontosabb oldala is: a teljesebb élet lehetősége.
A nagyüzemi állattenyésztésben a klímára leselkedő veszélyt látók helyettesítő proteinforrásként rovart, az illúzió és íz megtartására pedig laborban készült húst ajánlanak. Az előbbihez a húsevőknek gusztusuk, az utóbbira pénzük nincs.
Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének egyik eszköze lehet a regeneratív mezőgazdaság. Európában nincs hivatalos szabályrendszere, fő kérdésekben még a követői között sincs egyetértés.
Balatonkenesén már vasárnap partra úszott egy kisebb jégtábla.
Időjárásunk gyorsan változik: egyre melegebb lesz, több a csapadék és a szélsőséges jelenség. Unokáink földrajzóráin új fogalom válthatja fel a térségünket eddig leíró éghajlatot – véli Lakatos Mónika a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke.
Egy tábla csoki gyártása a számítások szerint több száz gramm szén-dioxid kibocsátásával és többkádnyi víz felhasználásával jár. Az Európai Unio elsőként lépett fel a világon a fenntartható csokoládégyártásért, egyben harcot hirdetve az erdőirtás és a gyermekmunka ellen.
A klímaváltozás árnyékában kulcsfontosságú a környezetpszichológia: feltárja, hogyan hat ránk a bolygónk állapota, és segít megérteni, miként alakíthatjuk fenntarthatóbbá mindennapi életünket. A jövőnkért folytatott harc a fejünkben kezdődik – modja Dúll Andrea környezetpszichológus.
A III. kerületben betiltották a szilveszteri tűzijátékozást.
Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.
A következő években nagyot nőhet a magyarországi biogáztermelés, amire már készül az egyelőre nem nyilvános akcióterv. A számítások szerint a támogatás nem kerülne sokba és gyorsan megtérülne, az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés kiegészítéseként is hasznos volna.
Japán a a világ egyik legszigorúbb hulladékkezelési szabályaival büszkélkedhet. Fukusimában pedig ennél is tovább mentek a polgárok megrendszabályozásában, ha szemétről van szó.
Ez a legidősebb hazánkban meggyűrűzött példány, amely megkerült.
A konyhában keletkező zöld- és élelmiszerhulladék még mindig a legtöbb háztartásban a kommunális szemétbe kerül, ami több szempontból is káros. A karácsonyi időszakban ez a probléma hatványozottabban van jelen, hiszen az ünnepi ételek elkészítése és elfogyasztása során rengeteg hulladék, majd maradék keletkezik. Mutatjuk, hogyan lehet egyszerűen és okosan gyűjteni a konyhai biohulladékot.
Több mint egy évtizede csetepatéztak az Antarktiszon a japán bálnavadászok és Paul Watson ökoszervezete, az idős férfit legújabban Grönlandon kapták el.
Jól ismerjük a nyugati országok zöldítési törekvéseit és azok buktatóit, de kevesebbet tudunk a teljesen más alapállásból induló Ázsiáról és Afrikáról. Losz Ákossal, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető gázpiaci elemzőjével erről is beszélgettünk.
