Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent egy határozat, amely a vízügyeket is felügyelő energiaügyi minisztert, Lantos Csabát arra szólítja fel, hogy 2025-ben folytassa a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását, a nemzetgazdasági miniszternek pedig 1,5 milliárd forintot kell találnia erre a célra.
A kormány szerint ez a munka azért szükséges, mert a Balaton helyzetét a tó környezeti-ökológiai állapota határozza meg, amelybe a tó vízmennyisége, vízszintje, vízminősége és élővilága egyaránt beletartozik.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban az Infostartnak csütörtökön elmondta: a 2000-es évek elején a víz kiváló minőségére hivatkozva leállított üzemszerű kotrást folytatni kell, hogy a vízminőség hosszabb távon is állandó maradjon.
„Ha a sok vízbe került anyag, például a naptejekből származó foszfor és más vegyületek leülepednek, az erősítheti az algásodást, ami magával hozhatja az újabb árvaszúnyog-inváziókat is. Tehát azok, amiket az elmúlt években elszigetelt eseményekként tapasztalunk, a jövőben rendszeressé válnának, ezt lehet megelőzni az általános kotrással” – mondta Navracsics Tibor.
A kormányhatározat szerint október 31-ig meg kell kezdeni a munkálatokat, ami „meglehetősen feszített tempót jelent” – ismerte el a miniszter, különösen annak fényében, hogy a turisztikai szezon alatt nehézkes az előkészülés a műveletre.
Navracsics bízik abban, hogy a rövid távú megoldást egy közép- és egy hosszú távú terv is követi. Ezeket a terveket a kormány már 2021-ben elfogadta, ám azóta sem hajtotta végre, csak előkészítő munkálatok folytak a középtávú terv megvalósítása érdekében – tette hozzá. Szerinte ezért született a rövid távú cselekvési terv is, amit el is lehet kezdeni, és voltaképpen megágyaz a további feladatok végrehajtásának.
Előzetes kalkulációk szerint a hosszabb távú feladatokra mintegy 40 milliárd forintra lenne szükség a következő években. Ám ha mindez megvalósul, a Balaton fenntarthatóság szempontjából rendbe kerül – tette hozzá Navracsics Tibor.
Azt is speciális problémának nevezte, hogy a Balaton természeti környezetét és infrastruktúráját az év során (a turisztikai idény miatt) nem egyenletesen éri a terhelés: szezonon kívül körülbelül 200 ezren laknak a Balaton közvetlen közelében, ám a turisztikai szezonban a lélekszám ennek a 3-4-szerese. Éppen ezért fontosak a tárcavezető szerint az olyan szervezetek, érdekképviseletek, amelyek beleszólhatnak abba, hogyan alakuljon a Balaton jövője. A mostani projektben kiemelt partner a Balatoni Szövetség – mondta el a tárcavezető a rádiónak.
