Titkos meetingen és e-mailes hadjárattal puhították meg az uniós tisztségviselőket a nagy autós cégek, mely eredményeként a különösen mérgező nitrogén-dioxid emissziós határértéke szigorítás helyett változatlan marad.
Környezetvédelemre nevelnek ugyan a kültéri sportok felszereléseit gyártó vállalatok, de közben az ő működésük is környezetromboló. A saját kibocsátás-csökkentésen túl azonban ők kreatív, sokszor politikai aktivizmusra buzdító eszközökkel is élnek a klímavédelem érdekében, és lassan érkeznek azok a termékek is, melyek nemcsak csökkentett szénlábnyommal készülnek, de elmozdulást jelentenek a valódi megoldás, a körforgásos gazdaság felé.
Az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz szállítása különösen környezetromboló, akkor is, ha a tankerek bunkerolajjal mennek, és akkor is, ha maga a rakomány egy része hajtja azokat. Számos terv van a hajóüzemanyagok zöldítésére, de ez csak évek múlva indulhat meg érdemben, és ha nem áldozunk rá eleget – nagyon-nagyon sokat –, akkor a tengeri szállítás sohasem áll át kibocsátásmentes üzemanyagokra, a globális klímacélok elérésének esélyét pedig alaposan rontja.
Pedig az EU pont azért vezette be az ökodizájn-előírásokat, hogy csökkentse a károsanyag-kibocsátást, és javítsa a levegő minőségét.
A tejtermelés az egyik legkörnyezetszennyezőbb tevékenység – hallhattuk sokszor, de valójában mennyire károsítja a környezetet a tej, amíg eljut a hűtőnkig? Hogyan lehet ezt lecsökkenteni, és milyen problémákkal szembesül egy gazda, aki egyszerre próbálja megoldani a munkaerőhiányt is? A francia tejtermelés központjának számító Loire mente és Bretagne farmjain néztük meg, ott mivel próbálkoznak.
Egyszerre küzdene megkettőzött erővel a klímaváltozás ellen, és támogatná az ennek levét ivó autóipart az Európai Unió. A mérgező gázok hamarabb mennek, a munkahelyek viszont maradnak, ha sikeresen teljesülnek az új célok.
Még lista végén álló Lamborghini is kicsit zöldebb lett, igaz, nem is rajtuk múlik a világ jövője.
Nehéz számontartani, a dízelbotrányok hányadik fejezeténél tartunk, de úgy tűnik, még mindig esnek ki csontvázak az autógyárak szekrényéből. Miért vették elő megint a Suzukit?
A városok átalakulása feltartóztathatatlan, de a transzformáció módja kérdéses. Az biztos, hogy a közlekedés átformálása az élhetőbb városok kulcsa, ez azonban nem feltétlenül jelenti az autók visszaszorítását.
Hiába környezetbarát papíron egy plugin hibrid, ha nem töltik elektromosan, akkor a hagyományos motorját fogja használni.
A károsanyag-kibocsátást szabályozó rendszernél tapasztaltak rendellenességet a szakemberek. Két modell érintett, de hogy azon belül pontosan hány kocsi, azt nem tudni.
A belső égésű motorokat, úgy fest, nagyjából 2035 táján tiltanák be a legszélesebb körben Európában, azonban az olasz kormány azon dolgozik, hogy a szupersportkocsik gyártói kivételek legyenek.
A szén-dioxid a hőmérséklet emelkedését és a klímaválságot leginkább előmozdító üvegházhatású gáz.
A kezdeményezők szerint, ha lenne egy végső dátum, onnantól csak a megoldásra lehetne koncentrálni.
Ha csak rövid ideig tart a károsanyag-kibocsátás nagy mértékű csökkenése, akkor szinte kimutathatatlan a hatása.
Szimpla átverésnek is beillik az, ahogy az autógyártók a konnektorról tölthető autóik kibocsátási adataival zsonglőrködnek. A plug-inek egy friss kutatás szerint sokkal kevésbé környezetkímélők, mint amilyennek beállítják őket. A HVG-nek nyilatkozó európai szakértők szerint ettől még a technológia jó, csak máshogy kellene ösztönözni a használatát, mint ahogy a kormányok jelenleg hozzáállnak.
A német konszern előreláthatólag nem lesz képes teljesíteni az uniós szén-dioxid-kibocsátási határértékeket idén, és valószínűleg jövőre sem, aminek milliárdos szankció lehet a következménye.
A Suzuki a következő hónapokban beszünteti a Jimny modell forgalmazását az európai piacon. Az ok természetesen a kibocsátási előírások.
A BMW egyik legizgalmasabb autóját is utolérte a piaci nyomás, ami a szigorú emissziós értékek miatt alakult ki.
Megalapozatlanok azok a félelmek, hogy az elektromos autók használata – minden lehetséges faktort figyelembe véve – növelné a karbonkibocsátást. Ez legfeljebb a világ 5 százalékára igaz, ahol még környezetszennyező szénerőművekben termelik a villamos energia zömét – állítja nyugat-európai egyetemek egy közös kutatása.
