Egy hirtelen gázstopnak súlyos következményei lennének Németországra nézve
Az ukrajnai háború és az energiaellátás bizonytalansága korábbi elveikkel gyökeresen ellentétes lépésekre késztetik a német kormánypártokat. A fordulat történelmi.
A német szociáldemokratáknak (SPD) a génjeikben van a háború- és fegyverellenesség. Nem mintha a kereszténydemokrata (CDU) Angela Merkel kormánya nem tett volna lépéseket az antimilitarizmus irányába – többek között az ő korszakukhoz fűződik a kötelező katonai szolgálat megszüntetése. De a szocdemek azok, akik igazán sajnálják a pénzt a fegyverekre – ehhez képest Olaf Scholz kancellár a minap rendkívüli, 100 milliárd eurós programot hirdetett meg a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére.
Ennél is erősebb a Zöldek idegenkedése, szembenállása mindennel, ami szénhidrogének elégetésével, szén-dioxid-kibocsátással, a meg nem újuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos.
A párt a megszületése óta a környezetszennyezés elleni küzdelem élharcosa – és mi ártana jobban az élővilágnak, az atmoszférának, mint a gáz, az olaj, a szén. Ehhez képest Robert Habeck gazdasági miniszter, aki a Zöldek képviseletében alkancellár a Scholz-kormányban, március végén nagy, 22 tagú gazdasági delegációval Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe repült, hogy cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásának lehetőségeiről tárgyaljon. S az eretnekség betetőzéseként már az is felmerült, hogy a szénenergia felhasználásának 2030-ra időzített teljes felszámolása esetleg csak később lesz megvalósítható.
Techet Péter: Berlin hosszú ideig tűrte Moszkvát
Bár Berlin részben - kimutathatóan alaptalan - gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat II. vezetéket.