Néhány sajtótermék rossz hangulatot gerjeszt, az EU pedig a civil szervezetekre hallgat a kormány helyett – panaszolta az Állami Számvevőszék elnöke. Beszélt az MNB alapítványi ügyeiről is, és hűtlen kezelés gyanúját emlegette.
Hétfőn teljes lendülettel újraindul a brüsszeli gépezet, és úgy tűnik, nem sok minden változik – már ami Magyarországot illeti. Az Európai Parlamentben már a legelső napon az EU-s jogállamisági mechanizmussal fog foglalkozni két parlamenti szakbizottság, vagyis a Magyarországnak járó pénzek felfüggesztésével.
Világbotrány vagy vihar egy kanál vízben? Óriási vita tört ki Lengyelországban néhány igazából jelentéktelen uniós támogatási tétel miatt, de a lavina már megállíthatatlan.
Helyzetkép három évvel az uniós források befagyasztása után és egy évvel a következő parlamenti választás előtt.
„Don’t give money to the communists!”, vagyis Ne adj pénzt a kommunistáknak – ezzel transzparenssel fogadta a Fidesz idősebb George Bush amerikai elnököt 1989-ben, amikor történelmi látogatásra Budapestre érkezett. Szerzőnk ezt felidézve értékeli a Kollár Kinga tiszás EP-képviselő szavait követő politikai vihart.
Ez a Magyarországnak járó felzárkóztatási pénzek 7 százaléka.
Az Európai Unióval folytatott jogállami vitában nem történt kézzelfogható előrelépés, így Orbán Viktor kormánya 2025. január 1-jétől már nem lesz képes lehívni a korábban befagyasztott pénzeknek ezt a részét.
Hatalmas regionális különbségeket lát az országban a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, de ezeket elmondása szerint most is igyekszik orvosolni a kormány.
Károgó ellenzékiekről, a Matolcsy Györggyel meglévő ellentétéről és arról is beszélt Nagy Márton a parlamenti meghallgatásán, hogy az infláció kapcsán nincs itt semmi látnivaló. De azt is elmondta, hogy a fiatalok túl későn kezdenek el dolgozni.
A gazdaság zsugorodásán már érződik a zárolt uniós források hiánya, Orbán Viktor nyakasságát viszont kínai és amerikai ígéretek táplálhatják.
Ritka helyzet állt elő a Transparency International Magyarország-konferenciáján: Bóka János EU-ügyi miniszter elfogadta a meghívást, rögtön utána pedig Vera Jourová uniós biztos beszélt, így miközben a kormány a TI jelentéseit egy laza sorosozással szokta lesöpörni az asztalról, lett egy rendezvény, ahol alkalom nyílt némi nyilvános kommunikációra is. A konferencia témája a jogállamiság, az EU értékei és az uniós pénzek – volt miről beszélni.
Az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be a tevékenységükről Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. A szervezet előtt tornyosuló ügyek messze meghaladják kapacitásaikat, pedig nem is minden uniós tagállam tagja az EPPO-nak: Magyarország például nem.
Ennyit számít, hogy jó ideig egyáltalán nem jött uniós pénz.
Kevesebb gyilkosság, és sokkal több üzleti jellegű bűnözés jellemzi az olasz szervezett bűnözést, főleg mióta le lehet nyúlni EU-pénzeket is.
Azt vizsgálja az Európai Bizottság, hogy a magyar állami építési beruházásokról szóló törvény nem sérti-e az EU-jogot. Április végéig várnak válaszokat a kormánytól.
A testület a projekteknél a folyamat minden fő állomásán súlyos szabálytalanságokat talált, amelyekről megállapította, hogy sértik az európai uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot. A támogatásokat részletekben, folyamatos ellenőrzés mellett adja, és több jel mutat arra, hogy lesz mire figyelnie, ha azt akarja, hogy a bírói függetlenség ne csak papíron valósuljon meg.
60 nap ide, 61 nap oda – egy jogi apróságra is kénytelenek odafigyelni Brüsszelben.
