Lengyelországban nyilvánosságra hozták, hogy a szálloda-vendéglátás-étkeztetés (HORECA) ágazatban mire adtak támogatást az Európai Unió helyreállítási alapjából. A sajtó pedig szemlézni kezdte a listát, az ellenzék belekapaszkodott, és végül már maga Donald Tusk miniszterelnök is napok óta ezzel foglalkozik, mert furcsa tételek derültek ki: jachtvásárlásra, fagylaltozóra, alpakákkal gazdagított kempingre, szvingerklubra is jutott a pénzből.
A vállalkozásfejlesztési ügynökség tavaly pályázat útján kinevezett vezetőjét, Katarzyna Duber-Stachurskát azonnal leváltották (bár ezt először megpróbálták titokban tartani), és az ügyészség nyomozni kezdett. Az EU maga is kivizsgálást kért, Tusk pedig felháborodva közölte: nem tűr el semmilyen pazarlást, és könyörtelenül visszafizettetik a méltatlan célokra adott támogatást.
Az ellenzék a kormány egész politikájára jellemzőnek tartja, ami történt, sőt egy képviselője büntető feljelentést tett a kormányfő ellen. Ezt nyilván elutasítja majd a rendőrség és az ügyészség, hiszen mi köze Tusknak egy-egy egyedi támogatáshoz, de addig is jókat lehet erről nyilatkozni.
A kormány védekezik és visszatámad. Az ellenzék bűne, hogy a helyreállítási alapból járó pénzt az Európai Bizottság az ő kormányzásuk idején a jogállamiságot ért kifogások miatt nem fizette ki, csak a 2023 végi kormányváltás után.
Bár ami a jogállamot illeti, ez jórészt megelőlegezett bizalmon alapult. Lengyelország csaknem 60 milliárd euróhoz jutott (25,27 milliárd támogatás és 34,54 milliárd kedvezményes hitel formájában), aminek jelentős részét az energiarendszer zöldítésére, digitalizálásra, egészségügyi és infrastrukturális fejlesztésekre fordítják, továbbá egy új lehetőséggel élve a hadsereg fejlesztésére, a Védelmi és Biztonsági Alapra.
A pénz fél százalékának a töredéke miatt tört ki a botrány
A források egy részére a Covid-járvány időszakában nehéz helyzetbe került kis cégek is pályázhattak, de a HORECA ágazat a pénznek mindössze fél százalékát kapta. Ebből a töredéknyi tételből csemegézett a média. Emellett a minisztérium arra is hivatkozott, hogy másfél év alatt 824 ezer szerződést írtak alá, és természetes, hogy ilyen mennyiség mellett becsúszhatnak hibák.
Csakhogy elkezdtek megszólalni a kipellengérezett vállalkozók.
A jachtokról kiderült: 8 méteres, napelemmel ellátott kishajókról van szó, amelyeken lakni is lehet, tehát szállásköltség nélkül lehet több napig kirándulni a tóvidéken. Mi ezzel a baj? – kérdezi a vállalkozó. Egy másik elmondja: kocsmáját és diszkóját kénytelen volt bezárni a járvány miatt, utána tényleg szvingerklubot nyitott, de a támogatást egészen másra kapta, egy fémfeldolgozó gépre, hogy több lábra állíthassa a vállalkozását. A fagylaltozó, a kávégépet vásároló kebabos és a kemping is a kínálatát bővíti az uniós pénz segítségével, ami a cél volt. Egyenként néhány tízmillió forintnak megfelelő összegekről van szó.
Vagyis valószínű, hogy erősen felfújt ügyek ezek, többségük alaposabban megnézve nyugodtan belefér a helyreállítási alap támogatási feltételeibe.
Csakhogy most már akkora zaj támadt, a miniszterelnök maga is annyira elkötelezte magát az ügy rendbetétele mellett, hogy további fejek is hullhatnak. Maga az alapokért felelős területfejlesztési miniszter, Katarzyna Pelczynska-Nalecz valószínűleg marad, mert a Lengyelország 2050 nevű kisebb kormánypártot képviseli, és Tusk a nemrégi kormányátalakítás során is ügyelt a koalíció négy pártja közti kényes egyensúly megőrzésére.
Ez a vihar a legkevésbé sem hiányzott a lengyel kormánynak, hiszen lesz elég gondja a héten hivatalba lépett Karol Nawrocki köztársasági elnökkel. A kipécézett kisvállalkozók többsége viszont valószínűleg megtarthatja a támogatást, amelyből egyébként – mint többen hangsúlyozták – még egy fillért se láttak.
Nyitókép: Turisták Zakopanében 2025. augusztus 8-án – fotó: Dominika Zarzycka / NurPhoto / NurPhoto via AFP
