És akkor drágán megfizetünk a moszkvai telefonhívásokért

A véghajrájába fordult a választási kampány. Hatalmasat nőtt a kereslet az április 11-én Budapestre tartó repülők jegyeire, a pártok most épp kémkedéssel és titkosszolgálati megfigyeléssel vádolják egymást, és nyilvánosságra került a hangfelvétel is, amelyen Szijjártó Péter készségesen megígérte Szergej Lavrovnak, teljesíteni fogja az orosz külügyminiszter kérését. Újra előkerültek az energiaválság hírei is: a Fidesz egy annyira nem túl váratlan fordulattal újra előhúzott egy állítólagos tiszás energiapolitikai csomagot, amiről az ellenzéki párt kapásból cáfolta, hogy az övé lenne – a helyzet faramuciságát mutatja, hogy valójában ez egy jó program lenne.

Úgy érezhetjük, hogy a sok negatív üzenet mellett a kormány mintha nem is próbálna pozitívumokkal kampányolni, de ez nem igaz, kimondottan nagy volt az osztogatás – most lett például nyilvános, hogy a fegyverpénz miatt a hivatalos statisztikában 26 százalékosra jött ki a béremelkedés, és a hiány elszállása is ezt mutatja (pedig már a 2025-ös helyzet sem volt jó, az államadósság annak ellenére nőtt, hogy ezt törvény tiltja). Lehet, hogy a mostani csak minden idők második legnagyobb magyar választás előtti osztogatása – akkor, ha a 2022-es pénzszórás végösszegét az inflációval felszorozva a mai árakhoz igazítjuk –, de ha azt is hozzátesszük, amit a választás utánra ígértek meg, akkor kétségbe vonhatatlan az első hely.

Egyre nehezebben követhető fordulatokig jut el az Egyesült Államok Irán elleni háborúja, a héten például Donald Trump belengette, hogy kilépteti az országát a NATO-ból (jogilag ezt nem tehetné meg még sima törvényhozási többséggel sem, de hol érdeklik őt ilyen apróságok?), állítólag azt is mérlegelte, hogy elrabolja az iráni uránt, az pedig már senkit nem is lepett meg, hogy az amerikai elnök azt állította, Irán elfogadta az ő tervének fő pontjait, mire az irániak szóltak, hogy ők erről nem tudnak. A tankermilliárdosok vagyonokat kaszálhatnak közben a Hormuzi-szoros lezárásán is, az amerikai árak is látványosan nőnek, az olajárak Trump megszólalásainak fényében mozognak ide-oda, de elemzők szerint még most is túl optimistán nézi a világ a lehetséges jövőképeket. Az is egyre valószínűbb, hogy visszatér szerte a világon az extraprofitadók kora. Egy apró jó hír közben, hogy a forint legalább erősödik, már majdnem oda visszatért, ahonnan a háború elején zuhanni kezdett.

A Barátság kőolajvezeték a MOL Dunai Finomítójában

MOL / Németh Dániel

Ukrajnában eközben kiírták a pályázatot a Barátság kőolajvezeték helyreállítására, méghozzá húsz hónapos határidővel, de ez egy rég tervezett, nagy munka, amely mellett azért jöhetne az olaj Magyarország felé korábban is. Októbertől Magyarországot megkerülve érkezhet Ukrajnába amerikai LNG, és az is felvetődött, hogy amíg júliusban nem élesedik a magyar gáz Ukrajnába eladását tiltó rendelet, ideiglenesen még több gáz is mehet oda. Ám a helyzet még ennél is bonyolultabb: április 1-jén, a negyedév első napján leállt a gázszállítás Ukrajnába Magyarország, sőt, Lengyelország felől is, úgy tűnik, még nem voltak meg erre a hónapra a kereskedelmi szerződések.

Bár a gázblokád keménykedésnek tűnik, Magyarország jó sok pénzt és még több bizalmat veszíthet. Az is kiderült a héten, hogy a januári hidegben úgy megijedt mindenki a gázszámlától, hogy még kisebb is lett a fogyasztás, mint amit a kormány várt. A módszertan furcsaságai miatt azt fogjuk majd látni a márciusról szóló inflációs adatban (ami négy nappal a választás előtt jön ki), hogy a rezsitámogatás jobban csökkentette az inflációt, mint amennyivel a januári hideg megemelte.

A választás utáni időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy mennyi uniós pénzt szerez meg vagy veszít el a kormányunk. Annak, hogy az EU-ban Magyarország tarthatatlan helyzetbe sodródott, a leglátványosabb jele az uniós pénzek befagyasztása, márpedig a tiltás egyre több területet ér el.

És a legrosszabb még csak ez után jöhet. Az eddig elszenvedett veszteség nagy, de még a kezelhető szinten van, viszont ennél lehet még sokkal nagyobb a baj. A legrosszabb forgatókönyv szerint egy egész éves magyar költségvetési főösszeg háromnegyede kerülhet veszélybe, ha nem sikerül rendezni a kapcsolatot az EU-val.

A hét képe: a vasúti késések, legalábbis a MÁV adatbázisa így érzékelte

A MÁVPlusz térképe az óraátállítás után, a piros pöttyök jelzik a nagy késést

MÁVPlusz

Egészen parádés hibába futott bele a MÁV múlt vasárnap: ahogy az a fenti képen is látszik, a közel kétmilliárd forintból fejlesztett új rendszerük pár nemzetközi járat kivételével az ország összes vonatára egy óra késést jelzett, mert nem érzékelte az óraátállítást, és ha ez nem lett volna elég szórakoztató, elkezdte kiküldeni a késési biztosításokat is.

Ennél sokkal rosszabb hír, hogy a héten kiderült, már egészen biztosan nem indul el április közepéig a Budapest–Belgrád vasútvonalon a személyszállítás. Felmondott két fontos szakember, akik értenek a személyforgalom indulásához szükséges vonatbefolyásolási rendszerhez, így az engedélyeztetés még nehezebb lett.

Hónapok óta tartó trend tört meg, a HVG havi bevásárlókosara márciusban drágább lett, mint egy hónapja volt. De azért még így is kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve ilyenkor ugyanezekért.

Pedig az európai tejpiac gyakorlatilag összeomlott, olcsóbb lett az alma is. De a sárgarépa és a paradicsom kétszámjegyű drágulása felfelé húzta az összesített árat. Az igazi kérdés persze az, hogy mi lesz ez után: a Hormuzi-szoros lezárása a globális műtrágyapiacon is feszültséget okoz.

Mégis újjáéledhet a Zalakerámia, pedig a hányattatott sorsú cég kapcsán azt hihettük, hogy végleg bezárhat a magyarországi üzeme. A kormány annyira sikeresen próbálta kifüstölni az építőiparból a külföldi cégeket, hogy az osztrák tulajdonos már bezárta a tófeji üzemet, a romhányi gyárból pedig elkezdték kivinni a gépeket Romániába.

A Zalakerámia Zrt. romhányi gyára

Facebook / Zalakerámia Zrt

Csakhogy most az ország 36. leggazdagabb embere, Szatmári Zoltán úgy döntött, megveszi a tófeji gyárat, és csempegyártásba kezd ott. A milliárdos nevével épületgépészeti és fürdőszoba-felszerelési üzleteknél lehet találkozni, és ő termeli a Szatmári Malom lisztjeit is. Új üzletágát, az építőanyag-ipart azonban továbbra is állami sarcok fékezik.

Különadók, árkorlátozás, egyre több politikai beleszólás a napi ügymenetbe – így nézett ki az elmúlt pár év a magyar biztosítók számára. Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke és az NN Biztosító vezérigazgatója arról beszélt a HVG-nek: a magyar biztosítási piac ma is stabil, de az elmúlt időszak erején felüli hozzájárulást várt el a szereplőktől.

Persze van, amire a politikától függetlenül is érdemes figyelni. A lakásbiztosítási piacon például a rendkívül erős verseny javítja az ár-érték arányt, akkor is, ha ez a szegmens már nem nagyon tud növekedni, annyira sok lakásra van már most biztosítás. A kockázati életbiztosítások elterjedésében nagy a lemaradásunk, és egészségbiztosítása is csak azért van sokaknak, mert a cégek ezt adják a dolgozóiknak.

Nyitóképünkön: Szijjártó Péter Fotó: Facebook / Szijjártó Péter