Tartósan növekedési pályára állt egy apró budai vállalkozás, amelyet először csak egy Lövőház utcai üzletből lehetett ismerni, de később online platformon is megjelent, most pedig már kiskereskedelmi láncok pultjaira aspirál.
Frissen létrehozott szövetkezetükhöz bárki csatlakozhat, aki a helyi közösségekre akarja építeni a közétkeztetést és a családi fogyasztását. A programot az Európai Unió is támogatja.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által bejelentett, a vendéglátóipari egységeket célzó mentőcsomag az elmúlt napokban látványos hullámokat kavart a közösségi médiában, és a szakmai körökben egyaránt. Miközben abban viszonylagos konszenzus alakult ki, hogy az intézkedések érdemi könnyebbséget hozhatnak az éttermek számára, sokakban felmerült a kérdés, hogy ezek az intézkedések valóban a szükséges irányba mutatnak-e, vagy már túl későn érkeztek ahhoz, hogy érdemi változást hozzanak. Mit old meg a csomag, mit nem, és miről tereli el a figyelmet? A tervezetet a szakma képviselőivel elemeztük.
A főzőbanán egyre gyakrabban bukkan fel a hazai piacokon és szupermarketekben, de a legtöbbünknek továbbra is egy viszonylag ismeretlen egzotikus különlegességként él a fejében. A világ számos országában ugyanolyan alapélelmiszer, mint nálunk a krumpli vagy a kenyér, épp ezért felhasználása is rendkívül sokszínű: készül belőle alkoholos ital, chips, sós és édes étel is.
Egy este, amely a részletekről szól: vacsora, pezsgő és szállás a Kimpton BEM Budapestben.
Mit jelent valójában a török gasztronómia, ha levesszük róla a döner–baklava-szűrőt? Hogyan lehet a közel-keleti kultúrák vendégszeretetét átültetni a mai Magyarországra? Tóth Ágnes török gasztronómiai szakértővel, a Nar Gourmet alapítójával, és Merve Depremmel, a The Garden és a Pebbles török étterem tulajdonosával női szerepekről és séfekről, az ételek megosztásáról és a gazdasági realitásokról is beszélgettünk.
Mindenki számára létezik tökéletes húsleves, és ez mindenki számára más, de legalábbis másképp készül el. A vitába nem kívánunk beszállni, de ötleteket adunk, hogyan lehet a húslevesünk még tökéletesebb, a holtakat is feltámasztó főzet.
Az értékes halak Wall Streetje, így emlegetik a tokiói Tojoszut, a világ legnagyobb halpiacát, ahol sorra dőlnek meg az árrekordok a kékúszójú tonhalakért. Miért ilyen nagy a verseny a halért és mi lesz a sorsa?
Szerintük az segítheti őket, hogy sokkal nagyobb a vásárlóerő a romániai gyorséttermi szegmensben, mint Magyarországon.
Bár volt néhány ajánlat, nem fogadta el őket az amerikai cég.
A kínai fővárosban egyszerre szembesülünk a város gazdag gasztronómiai kultúrájával, a társadalom zártságával, a hatalom koncentrációjával és a digitális kontroll súlyával. Hogyan élnek az emberek ebben a 22 milliós metropoliszban, és amennyire más, miért tűnik mégis úgy, nem olyan távoli, mint gondolnánk?
Folyamatosan változnak a vendégek éttermi szokásai, amit nem kis kihívás követnie a szakácsoknak. De hogyan lehet a külföldi újdonságokat úgy használni, hogy megmaradjon bennük a magyarság is?
Mi történik akkor, amikor egy több mint kétszáz éves gyógynövénylikőr receptjét tovább gondolják, és egy egyedi szakértelemmel és nézőponttal egy izgalmas, új ízvilágot hoznak létre? A végeredmény egy egzotikus és csábító, fűszeres és gyümölcsös jegyeket egyszerre felmutató, különleges likőr lesz.
Jöhetnek a savanyított tejszínkészítmények.
Hogyan vette át az uralmat Budapesten a fagyis-nutellás-pisztáciakrémes „chimney cake”? Honnan indult egyáltalán az őrület, és milyen hatással van a hagyományos, erdélyi kürtőskalács készítőire? Milyen újításokat kellett bevezetni a magyarországi vásárlók miatt, és melyik íz az olaszok vagy a németek kedvence? Rendet teszünk a nagy kürtőskalács-háborúban.
A magyar vendéglátás jelenleg túltelített, sérülékeny és kiszámíthatatlan közeg: a vállalkozások döntő része már az első évben csődbe megy. Két év a vendéglátásban nem egyszerűen időtartam: szűrő, amely elválasztja a rövid életű próbálkozásokat a valódi vállalkozásoktól. A Zen Eatery története nemcsak arról szól, hogy egy lehetetlen környéken életben maradt egy ázsiai fúziós hely, hanem arról is, hogyan nőtte ki egy induló vállalkozás az első egységét. A séf-tulajdonos párossal, Luu Trong Vinh-nel és Szelei Pistivel beszélgettünk arról, hogyan lehet stabil brandet építeni.
Karácsony első napján Mészáros Lőrinc fog főzni, lesz vaddisznópörkölt és fácánleves is.
Sóvárgunk a „régi ízek” után, és az ország tele van termékeny termőföldekkel, mégsem jutunk még több valódi, jó minőségű helyi alapanyaghoz. Hogyan hátráltatja a szabályozási rendszer a termelők munkáját, ezáltal azt is, hogy minőségi termékekhez jussunk? És vajon ehetünk-e jobban, mint a nagyszüleink?
Sokan még mindig úgy gondolnak az alkoholmentes szilveszterezésre, mint kényszerű kompromisszumra: gyerekpezsgő, kóla, narancslé – és nagyjából itt el is fogy a fantázia. A jó hír az, hogy az elmúlt években forradalmi módon nőtt az alkoholmentes italok választéka. Pezsgős teák, kézműves mocktailok, prémium alkoholmentes sörök és fermentált frissítők jelentek meg a piacon, amelyek már nem az alkoholos italok másolatai, hanem önálló kulináris élmények. Összegyűjtöttük a legizgalmasabbakat.
A pisztáciás csiga élénk színe és gazdag íze a klasszikus török desszerteket idézi, de közben egy modern, elegáns péksüteményként születik újjá. Betül Tunc gasztroinfluenszer személyes hangvételű receptje A babkától a tacóig című könyvből.
