#gasztronómia

Öt éve nem ettem olyan húsételt, amire azt mondtam volna, megérte, hogy ezt az állatot levágták – a berlini Horváth étterem séfjével beszélgettünk

Kaviár helyett zeller, libamáj helyett gomba – a két Michelin-csillagos Horváth étterem séfje nem vegetáriánus, mégis igyekszik bebizonyítani a világnak, hogy zöldséggel és gombával sokkal izgalmasabb dolgokat lehet alkotni a konyhában, mint állati eredetű alapanyagokkal. Az Ausztriában, a magyar határ mellett felnőtt Sebastian Frank nemsokára Budapesten, a Salt étterem konyhájában mutatja be „fuck caviar” nevű menüjét. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele arról, miért ragaszkodik mindenki a bevált rutinhoz, és miért a zeller a tökéletes hozzávaló.




Egy sztázsoló naplója, avagy így töltöttem el egy hetet egy fővárosi étterem konyháján

Mi történik az étellel, mielőtt elénk kerül? Milyen zenét hallgatnak a konyhán, mit nassolnak, miről beszélgetnek, hogyan telik a dolgozók mindennapja kezdéstől a zárásig? Februárban egy hetet töltöttem a Hilda étterem konyháján, hogy megnézzem, milyen utat járnak be az alapanyagok, mielőtt a vendég tányérjára kerülnek, miért fontos, hogy jól tartsuk a kést és hány ember odaadó munkája van egy fogás mögött.


7 tipp a HVG-től: mindent a medvehagymáról, a tavasz hírnökéről

A tavasz első és legizgalmasabb vadnövénye korábban érkezik, mint valaha. A medvehagyma szezonja rövid, illata félreismerhetetlen, íze pedig olyan, amiért évente egyszer mindenképpen érdemes kimenni az erdőbe. Nem kell hozzá sem különleges felszerelés, sem botanikusi végzettség – csak egy kosár. Ahhoz azonban, hogy az ember valóban jól járjon, érdemes tudni néhány dolgot – a szezonról, a növény egyes részeiről, a lelőhelyekről, és arról, hogy mit ne szedjünk le véletlenül helyette. Kirándulásra fel!



Tejcsoki nincs enélkül, a kávét is feldobja, ráadásul rém egyszerű elkészíteni – így gyártsunk otthon tejport

Ma már szörnyű belegondolni, hogy a 19. század első feléig semmilyen alternatívája nem volt az anyatejes táplálásnak – azóta viszont a csecsemőkön kívül a felnőtt katonák számára is nélkülözhetetlen élelmiszer lett a tejpor. Mellesleg hozzájárult ahhoz is, hogy megszülessen a tejcsokoládé. De miért ilyen későn terjedt el a nyugati világban, ha minden rendelkezésre állt az elkészítéséhez? Mit adott nekünk a Nestlé? És legfőképp: utánozhatjuk a svájciak meg az oroszok tudását?



Mit ér a drága konyha, ha nincs mögötte koncepció?

Az elmúlt években látványosan átrendeződött a magyar vendéglátás térképe: éttermek zártak be, koncepciók váltották egymást. A kérdés ma már nem az, hogy lehet-e jó éttermet csinálni, hanem az, hogyan lehet hosszú távon fenntartható modellt építeni. Ebben a közegben kap egyre hangsúlyosabb szerepet az éttermi tanácsadás. Kiss O’Shea Dániel vezetett be minket az éttermi tanácsadók munkájába egy új éttermi koncepció kialakítása kapcsán.




Befellegzett a cuccos hamburgereknek a fogyasztószerek terjedése miatt?

Szintet lépett a legnépszerűbb fogyasztószer, amely immár tabletta formában is elérhető. A pirula elhiteti a szervezettel, hogy kevesebbtől jóllakott, ami azt is jelenti, hogy a népszerű étteremláncoknál kisebb adagokat és más jellegű fogásokat keresnek a vevők. Többen viszont tovább mennek az életmódváltásban és egyenesen a frászt hozzák az élelmiszeripari befektetőkre.



Lehet-e egy nap a csokoládé a kulturális örökségünk része? Interjú Csiszár Katalinnal, a Rózsavölgyi Csokoládé alapítójával

A Rózsavölgyi Csokoládé több mint húsz éve kutatja azt, hogyan válik egy egyszerű termés, a kakaóbab komplex gasztronómiai alapanyaggá. Csiszár Katalinnal beszélgettünk a csokoládé készítésének látható és láthatatlan folyamatairól, a bean-to-bar filozófia kihívásairól, valamint arról, hogyan formálja a globális változás a legfinomabb ízek jövőjét.




„Elindult valami szuper dolog, és ezt soha nem áldoznám fel egy külföldi munkáért” – interjú Tóth József Azsival, a miskolci Lestyán Étterem séfjével

Milyen jövőt lát egy fiatal séf a magyar vendéglátásban, ráadásul vidéken? Hogyan fejlődik és alakul egy induló konyha identitása? És mitől lesz jó helyszín Miskolc egy ambiciózus gasztroprojekthez? Interjú Tóth József Azsival, a frissen nyílt miskolci Lestyán Étterem séfjével.


Tényleg félnünk kell már az almaevéstől is?

Ehetünk-e almát, vagy már azt is mérlegelni kell, miből mennyi marad benne? Mit ér a mosás, a hámozás, eltűnnek-e a vegyszermaradványok sütés vagy főzés után, és mi a különbség a bio és a hagyományos alma között? Miért csak néhány almafajtát látunk a boltokban, és hogyan torzítja a piacot a 27 százalékos áfa? Németh Gyula több mint húsz éve foglalkozik biogazdálkodással. A szakemberrel vegyszermaradványokról, az almatermesztés kihívásairól, a bio és a konvencionális almák közti különbségekről is beszélgettünk, a közelmúlt vitái nyomán.


7 tipp a HVG-től: a rántott hús, ami nélkül lehet élni, de minek

Gyerekkorom óta a vasárnapi ebédek ékköve a rántott hús. Készítette a nagymamám, készíti anyukám, készítem én, elmegyek érte többek között a Buja Disznó(k)ba, hétvégente megcsap az illata a társasházunk lépcsőházában. Senkivel se találkoztam még, aki semleges lenne a témával kapcsolatban. Érdekességeket, tippeket osztunk meg az ország egyik legnépszerűbb étele kapcsán.