Példátlannak nem mondható Orbán Viktor családjának hatvanpusztai birtoka, de hogy a régió nem autokrata vezetésű országai körében nem ez az arisztokratikus modor dívik, az biztos. Néhány környező ország milliárdosainak a listáját átböngészve az állapítható meg, hogy rongyrázás persze másutt is előfordul, de a legmódosabbak jellemzően kevesebb politikai hátszéllel, vagyis inkább önerőből és modernebb ágazatokban gyarapodnak, mint Magyarországon. Romániában például a 10 leggazdagabb üzletember, illetve család felénél valamilyen technológiai vállalkozás futott fel annyira, hogy a nemzetközi porondon, jellemzően a Forbes listáin is észrevehetők lettek.
Míg Magyarországon a top 10 körében hat esetben egyértelműen kimutathatók a kormányzati kapcsolatok, Romániában vagy Csehországban csak két-három esetben ilyen egyértelmű a közpénzek elterelése. Idehaza évek óta készül kiadvány a 100 leggazdagabb magyarról, így az is megállapítható, hogy az első húsz közül legalább kilenc nagy valószínűséggel nem tudott volna ilyen látványos sikereket elérni, ha nem élvezi az Orbán-kormány bőkezű megrendeléseit és állami üzletkötéseit.
A régió leggazdagabbja cseh
Kastélyt azért Csehország második leggazdagabb embere, Daniel Kretínsky is vásárolt, méghozzá Párizs mellett egy alig 250 éves, neoklasszikus remeket, de ő nem saját használatra historizál, hanem luxusszállodát alakít ki belőle. A jogászból lett üzletember Magyarországon sem ismeretlen, energetikai befektetéseivel üzletelt ő már Mészáros Lőrinccel és Habony Árpád köreivel is, igaz, nem egy súlycsoportban.
Kretínsky nem riad vissza a – finoman mondva – lobbitevékenységtől, de olyan direkt juttatásokat, mint magyar sorstársai, nem kapott. A vagyona így is mintegy 4500 milliárd forintot tesz ki, miközben felcsúti kollégája még csak 1422 milliárdot kuporgatott össze.
Érdekes ugyanakkor, hogy noha Csehország a híres kelet–nyugati vízválasztóhoz, vagyis az Odera–Lajta vonalhoz képest a legnyugatabbra fekszik a vizsgált országok közül, a legnagyobb vagyont felhalmozó csehek közé viszonylag kevés olyan került be, aki technológiai céget futtat. Ott is inkább a magyarországi mintázat rajzolódik ki: a legnagyobb vagyonokat többnyire az energetikából, a pénzügyekből és az ingatlanfejlesztésekből lehetett kihozni, azzal a nem kis különbséggel, hogy az építőipar, pontosabban az építőipari közbeszerzés ott nem a meggazdagodás fő forrása. A 8. és 10. helyen azonban két, Magyarországon is jól ismert márka tulajdonosa már a modernitást képviseli: az Avast kiberbiztonsági szoftverekből, az „Alza pont húúú” cseh anyavállalata pedig az e-kereskedelemből rakta össze a milliárdokat.
A cseheknél persze kihagyhatatlan még egy személy említése, a 7. leggazdagabb Andrej Babisé, akinek a neve összeforrott a korrupció említésével, hiszen miközben az ország miniszterelnöke volt, agrárvállalata botrányos körülmények között részesült az európai uniós támogatásokból. Babis, akinek 2023-ig jelentős médiaportfóliója is volt, Orbán elvbarátja; pártja, az ANO az Európai Parlamentben a Patrióták frakcióját erősíti, és esélye van rá, hogy az őszi csehországi választásokon a politikai hatalomba is visszakerül.
Román ászok
Románia átmeneti helyzetben van, az évtizedek óta zajló korrupcióellenes harc árnyékában már kevés a vagyonával hivalkodó, „luxizó” milliárdos. A leggazdagabb románok listáját egy testvérpár vezeti, Dragos és Adrian Paval a Dedeman barkácsáruházlánc tulajdonosa, közös vagyonuk 3,3 milliárd euró (bő 1300 milliárd forint). Ha nem a két Pavel fivér teljes vagyonát vesszük figyelembe, hanem a kettejük között megosztott értéket, akkor a gazdagok sorában megelőzi őket egy „öreg motoros”, Ion Tiriac, aki 15 éve elmozdíthatatlanul rajta van a Forbes listáján. A teniszbajnokból lett vállalkozó jószágait 2 milliárd euróra (mintegy 800 milliárd forintra) becsülik. Tiriac azért is különleges szereplője a román üzleti világnak, mert egész életében a legbizarrabb politikai kapcsolatokat ápolta. Legutóbb azzal keltett botrányt, hogy a Ceausescu-korszak előnyeit ecsetelte egy nyilatkozatában. Az elnökválasztás előtti hónapokban, amikor a szélsőjobboldali Calin Georgescu orosz hátterű, illegális TikTok-kampánya zajlott, rendszeresen beszélt arról, hogy felesleges Románia NATO-tagsága, és ellenzi az ország biztonsági, katonai kiadásait.
A román üzletember nyilatkozataira a sajtó azzal reagált, hogy megszellőztették: már 1963-ban beszervezte a Securitate, és mesés vagyonát is a Ceausescu-rendszerben kialakított kapcsolatainak köszönheti. A Roland Garros egykori bajnoka, Boris Becker későbbi menedzsere 1990-ben alapította a saját nevével fémjelzett bankját, az ezredfordulón saját légitársaságot hozott létre, ma is sportmecénásként ismerik. Szenvedélye a luxusautók gyűjtése, saját bevallása szerint sem tartja észben a teljes állományt, egyszer tíz évre Münchenben felejtett két, egyenként félmillió eurót érő Ferrarit.
A román milliárdosok sorában található a Digi-csoport nyilvánosságot kerülő magyar tulajdonosa, Teszári Zoltán is, valamint Daniel Dines, aki felépítette a globálisan is ismertté vált UiPath nevű céget. A vállalat robotizált folyamatautomatizálási szoftvereket gyárt, részvényeit a New York-i tőzsdére is bevezették. A magyarországi milliárdosoknak ezt még a régióban sem sikerült meglépniük, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy cégeik sorsa gyakran állami apanázsoktól függ, miközben tulajdonosi mivoltukat imádják magántőkealapok mögé rejteni.
Szlovákiában a legmagyarabb a módi
Szlovákia a politikailag támogatott oligarchák földje. Az ott meggazdagodóknak nem csak politikai hátszelük van, a Fico-rendszer törvénymódosításai miatt jó eséllyel meg lehet úszni a korrupciós ügyeket, az illegális vagyonosodást is. Két évtizedes működése után, 2024-ben felszámolták a különleges ügyészséget, amely olyan ismert üzletemberek ellen indított eljárást, mint a Robert Ficóval szoros baráti viszonyt ápoló Norbert Bödör (aki ellen mezőgazdasági támogatások eltérítése, korrupció, adóelkerülés miatt emeltek vádat), Martin Kvietik (ő a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Pártot vezető Andrej Dankóval volt szoros kapcsolatban) vagy a szintén Ficóhoz kötődő Jozef Brhel (ő túlárazott informatikai megrendelésekkel okozott 45 millió eurós kárt az államnak).
A Fico-oligarchák luxuséletmódjáról – hasonlóan a magyar oligarchaszokásokhoz – legtöbbször az óvatlan Instagram- és más közösségi médiás posztokból értesül a nagyközönség, így derül ki az is, hogy kedvenc helyük Dubaj. Ők azonban nem a legvagyonosabbak. Az egyik leggazdagabb ember Szlovákiában nemhogy nem posztol a vagyonáról a közösségi hálókon, hanem évtizedek óta tudatos inkognitóban él. Ivan Chrenko javait 1,4 milliárd euróra, mintegy 560 milliárd forintra becsülik, HB Reavis nevű cége Európa-szerte felhőkarcolókat épít. Ugyanakkor Szlovákiában is jól fial a kiberbiztonság: az ESET nevű vírusirtóból szerzett vagyonnal hárman is a top 10-ben vannak, és pénzükkel a független szlovák médiát segítik, miközben Magyarországon a kormány továbbra is az ipari gyártókapacitások megtelepedését erőlteti.
A nyitóképen a hatvanpusztai Orbán-birtok / Fotó: HVG
Ez a cikk a PULSE projekt európai újságírói együttműködés keretében készült. Közreműködők: Parászka Boróka, Szabó Yvette (HVG, Magyarország), Sebastian Pricop (Hotnews, Románia)
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
