A mindennapi tapasztalatok is azt sugallják, hogy a vagyoni szakadék a legtöbb országban egyre nagyobb, és ehhez a koronavírus-járvány is hozzájárul. A tapasztalatokon túl azonban kevés a gazdagságra vonatkozó releváns adat, ezért is érdekes egy új kutatási eredmény, amelyet egy norvég törvény segített. A ZME Science beszámolója szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más intézmények közgazdászai 12 év norvég adóügyi nyilvántartását elemezhették, miután egy ottani törvény értelmében a vagyonbevallás kiadható harmadik félnek a hibák elkerülése érdekében. Az adatokat így bizonyos feltételek mellett nyilvánosságra hozzák, ezért is elemezhették a szakemberek a 2004. és 2015. közötti bevallásokat. Kiderült, hogy a vagyonosok tovább gazdagodtak, méghozzá azért, mert magasabb megtérülést tudtak elérni a befektetéseikben.

Norvégia a világ egyik leggazdagabb országa, a lakosainak nagy része elég jómódban él. Azonban mégis a leggazdagabbak voltak azok, akik az évek során még tehetősebbekké váltak. Ezt egy példával illusztrálták a szakemberek. Ha a vagyoni helyzetét tekintve az alsó egynegyedbe tartozó befektetett volna 2004-ben egy dollárt, akkor 2015-ig átlagosan másfél dollárra tett volna szert (50 százalékos megtérülés). Azonban az, aki a leggazdagabbak 0,1 százalékába sorolható, 2,4 dollárra tett volna szert, ami 140 százalékos megtérülést jelent. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a vagyoni skála tetején lévő emberek nem is nagyon tudnak onnan lecsúszni, más szavakkal: nehéz eljutni a csúcsra, ha valaki már eleve nincsen ott.

De visszatérve a befektetésekre: vajon mi indokolja az eltérést? Azt hihetnénk, hogy a gazdagabbak jobban megengedhetik maguknak a kockázatot, de ez nem egészen így van. A szakemberek szerint a tehetősek egyedi befektetési lehetőségeket találnak, megengedhetnek maguknak vagyonkezelőket is. A pénzügyi oktatás, az információk, no meg persze a kapcsolatok is igen fontosak, és éppen ezek azok a tényezők, amelyek könnyen elérhetők a magas státusból.

Arra is fény derült, hogy bár a gazdag emberek gyerekei is igen tehetősek maradnak, általában nem forgatják olyan jól a pénzüket, mint a szüleik. A gazdagság örökölhető, a készség és a tehetség kevésbé – már amikor ezek állnak a gazdagság hátterében.

Norvégia nem csupán gazdag ország, hanem különleges adózási rendszere is van. 0,85 százalékos nettó vagyonadót vetnek ki a 170 ezer dollár feletti globális vagyonra (az adózó tulajdonában lévő valamennyi eszközre, függetlenül attól, hogy azok helyileg hol vannak). A ZME Science példát is említ: ha mondjuk Jeff Bezos norvég volna, akkor nagyjából 1,5 milliárd dollár adót kellene fizetnie évente. Bár sok országban óriási a tiltakozás a vagyonadó ellen, nem árt tudni, hogy a norvég gazdagok ennek ellenére tovább gazdagodtak.

Korlátai ellenére a tanulmány (amely egyébként az Econometrica online folyóiratban is megjelent) összhangban áll egyéb kutatásokkal. S bár ez utóbbiak száma csekély, de azt mutatják, hogy valahányszor gazdagság jön létre, annak túlnyomó része egy százalék zsebébe áramlik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.