Van egy jövedelmi szint, ami után ismét növekedni kezd a stressz
Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.
#gazdagság
Sertéskaraj margarinnal és liszttel – az árrésstop sem tesz semmit a minőségi éhezés és az elhízás ellen
Magyarországon rengetegen élnek minőségi éhezésben, vagyis kenyéren és krumplin próbálják átvészelni a mindennapokat, mivel a zöldségek és gyümölcsök egyre borsosabb árát nem tudják kisakkozni az alacsony fizetések és a magas infláció mellett. A frissen bevezetett árréstop aligha hozza el a megváltást: tíz éven belül minden második fiatal túlsúlyos lehet Magyarországon is.
Azt akarjuk, hogy nagyot fejlődjön az ország? A gazdagok helyett pénzeljük a középosztályt!
Ha a középosztály jut több pénzhez, az sokkal jobban hasznosul, mint ha a gazdagok vagyona nőne még jobban. Ráadásul ezzel még a szegények és a vagyonosak is jól tudnak járni. A középosztály néha méltatlanul elhanyagolt a napi politikában, pedig a gazdaságban egyre fontosabb réteg. Arról nem is beszélve, hogy Ázsiában évente több tízmillióan csatlakoznak ehhez a körhöz, amivel a teljes világgazdaság mostani formáját is felboríthatják.
Mit tudnak a gazdagok, hogy még válságok idején is egyre csak gazdagodnak?
Az elmúlt évek válságai alatt a szupergazdagok még tovább tudták növelni a vagyonukat, de az elmúlt évtizedekben is általános volt sok országban, hogy a leggazdagabbak még több pénzt szereztek. Mi lehet ennek az oka?
Tovább élhet, aki többet tervezget – és ez éppen a legszegényebbeknél a leginkább igaz
Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon a proaktív (azaz előre, hosszú távban gondolkodó) pénzügyi döntések és elképzelések hatással lehetnek-e az egészségre és a halálozás kockázatára.
Ausztria egyik leggazdagabb embere lehetett volna, ehelyett szétosztja az örökségét, és még csak nem is maga dönt a pénz sorsáról
Ráadásul ahhoz is ragaszkodna, hogy a gazdagok többet adózzanak.
Hatalmas ház, karácsony Párizsban, de mégis mennyire volt gazdag a Reszkessetek betörők! családja?
Több rajongói elmélet is született mit dolgozhattak a McCallister-szülők, de egy biztos: ilyen háztartást csak az a bizonyos 1 százalék engedhet meg magának.
Michael Jordan az első sportoló, aki bekerült Amerika 400 leggazdagabb embere közé
Korábban még álmodni sem mertek sportolók ilyen mesés gazdagságról.
Amikor még nem volt Maybach és Rolls-Royce: a világ legkomolyabb hintómúzeumában jártunk
Pompa és ragyogás: a lisszaboni múzeumban megtekinthető többek közt az a hat ló által húzott hatalmas hintó, melyet 1957-ben II. Erzsébet királynő használt.
Miért a gazdagok lesznek gazdagabbak?
A pénz szül pénzt – tartja a mondás, és egy új kutatás szerint valóban igaz, hogy valójában az válik még gazdagabbá, aki már eredetleg is igen tehetős volt.
Monte Cristo grófja nem férne be a nyolc leggazdagabb magyar közé
Mesés vagyonokról és borzasztó szegénységről egyaránt olvashatnak azok, akiket a történelem érdekel, és azok, akik az irodalomban próbálnak visszanézni a régi korokra – a közös pont az: valójában fogalmunk sincs, hogy pontosan mennyi pénzről van szó. Még azt is ki lehet számolni, hogy Augustus császár halálakor a Római Birodalom GDP-je 380 sestertius/fő volt, de összehasonlítási alap nélkül semmire nem megyünk ezzel a számmal. Ez elvezet a gazdaságtörténelemmel foglalkozó közgazdászok egyik kedvenc témájához: hogyan lehet kiszámolni régi idők pénzének értékét?
Van egy mód, amivel 9 év adható az élethez, de nem képes rá mindenki
Az egészséges élet – és így a hosszú élet – titka nem csak az, hogy kiegyensúlyozottak legyünk, és helyesen táplálkozzunk. Pénz is kell hozzá.
A gazdagok tovább élnek, és ez most már tény
A nemek között is találtak különbségeket: a nők hosszabb egészséges élettartamra számíthatnak, mint a férfiak.
Schobert Norbi elmondta, hogyan lehet szerinte mindenki gazdag
Új oldaláról mutatkozik meg az ország fitneszguruja. A téma a közgazdaságtan.
Az Ausztriát fixírozó Magyarországnál most Románia is nagyobbat lépett előre
Hiába volt kiemelkedően és meglepően erős a 2018-as magyar gazdasági növekedés, Románia, Szlovákia és Csehország is nagyobbat lépett az uniós átlag felé. Az egy főre eső magyar GDP még mindig csak az EU-átlag 44 százaléka.
