Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez.
Nagyot fognak ütni a legutóbbi járványellenes intézkedések a gazdaságon, amely a nyár végén már éledezett. Ám központi korlátozások hiányában a megbetegedések megugrása vetette volna vissza az ország működését.
Jellemzően az ország határain kívüli körülmények alakítják a magyar gazdaság legnagyobb szereplőinek nyereségességét, de az okok között akadnak belpolitikai természetűek is.
Gazdaságpolitikai fordulatot hozhat Törökországban, hogy Tayyip Erdogan elnök kényelmetlenné vált pénzügyminiszter veje lemondott.
A járvány első hulláma kivéreztette a kis mozikat, az újabb kényszerszünetre nem maradtak tartalékaik. A filmipar ördögi körbe került: a kevés néző miatt halasztják a premiereket, premierek híján még kevesebb a néző.
Magyarország jobban teljesít, népünk bölcs vezére legalábbis évről évre nagyobb sikereket ér el a nemzeti burzsoázia megteremtésében. Már persze ha azokat tekintjük nemzetinek, akik ilyen-olyan okokból bejáratosak a kormányfőhöz.
Magánbefektetők pénzével, bevándorló családokban született tudósok érték el a német gyógyszerkutatás nagy sikerét a koronavírus elleni harcban.
A közgazdaságtan egyik fő feladata figyelni, hogy egy állam vezetői milyen gazdasági döntéseket hoznak – de mi van akkor, ha az sem világos, mi az állam, ki képviseli, egyáltalán egy működő egységről beszélhetünk-e? A bukott államokat a politológusok és a jogászok is szívesen elemzik, de a közgazdászok közül is többen foglalkoznak ezzel. Most pedig, amikor a járvány miatt sok országban kérdéses, hogy az állam el tudja-e látni egészségügyi szolgáltatási feladatait, egyre többen jönnek elő a bukott állam fogalmával.
Miközben az európai szabályozók a dízelbotrány utóhatásaként még mindig az Euro 6 kibocsátási szabványok szigorításával vannak elfoglalva, már készülnek a belső égés korának végét ígérő szabályok.
A globális technológiai gigavállalatok példátlan léptékben szabadítják ránk a konnektivitást, vagyis az online kapcsolattartási és hozzáférési lehetőségeket. A konnektivitáshoz kapcsolódó befektetési lehetőségek zöme még csak a jövőben tárul fel igazán, a vállalatok megítélésekor pedig a digitális etikai jellemzők egyre fontosabbá válnak.
Orbán Viktor ősszel már csak két rossz között választhatott, és próbálta minél rövidebbre fogni a gazdasági visszaesést, de végül majdnem ugyanoda jutott, mint a legtöbb európai ország: a gazdaság is belassul, és még sok halott is lesz – mondta Zsiday Viktor befektetési szakember. A jelenlegi válság mélyebb és drasztikusabb, mint amivel Orbánnak már dolga volt, a válságkezelés koncepciója viszont nem látszik. Zsiday szerint most és tavasszal is egy átütő mentőcsomagra lett volna szükség, de azt látja, Orbán gazdaságfilozófiája ezt nem igazán teszi lehetővé. Orbán azt tanulhatta Gyurcsány Ferenc sorsából, hogy eladósodni veszélyes, bukáshoz vezethet.
Az MNB volt alelnökének angolul megjelent könyve a 2008-as válságkezelés menetét idézi fel, különös aktualitását pedig a koronavírus-járványt kísérő visszaesés adja, amikor ismét előáll az évtizedes dilemma: mit tehetnek a jegybankárok a krízis enyhítéséért.
Örök időkre szóló közbeszerzési eltiltást helyezett kilátásba az innovációs minisztérium államtitkára egy külföldi építőipari cégnek, miközben Karácsony Gergelynek is üzent a Lánchíd ügyében.
A sikeres válságkezelés egyik legfontosabb kelléke a bizalom. Kormányozni viszont könnyebb, ha sikerül némi zavart fenntartani. Az elmúlt szűk tíz hónapban az utóbbi volt jellemző.
A második negyedévhez és a várakozásokhoz képest jobbak a makroszámok, de ez nem adhat okot optimizmusra. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései ellentmondásosak, a reáljövedelem csökkent, a nyugdíjasoké különösen. A kilátások pedig nemcsak a járvány miatt bizonytalanok, hanem azért is, mert a jogállamiságról zajló vita az uniós pénzek érkezését is veszélyezteti.
Rengeteg pénz jut a tokaji turizmusnak, de a Tokaj-Zemplén térség útjaira is sok tízmilliárdot költhetnek el.
587 milliárd forintot költ az ország 2024-ig úthálózat fejlesztésekre.
A járvány alapból évekkel katapultálta előre az e-kereskedelmet, a legújabb korlátozások pedig épp a Black Friday-jel kezdődő karácsonyi szezonra esnek. Kérdés, a máris túlterhelt futárszolgálatok mennyire fogják bírni az év végi forgalmat.
Romániában mintegy százezer vendéglátós munkahelye került veszélybe a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozó intézkedések után.
A pénzküldemények nem értek célba, mert a postás zsebre rakta azokat.
