3628 milliárd forintot osztott ki eddig a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból. Összegyűjtöttük, hogy mi mindenre jutott pénz, és azt találtuk: nagyon szigorúan nézve 409, kicsit megengedőbb számítással 875 milliárd forint volt az az összeg, amely ténylegesen a válságkezelésre ment. Jutott a keretből a budai Vár felújítására, stadionépítésekre, egy új felcsúti iskolára, de volt minisztérium, amely a saját dolgozóinak is ebből adott fizetéseket.

A kormánynak mindenesetre 2020-ban a rosszabb prognózisa jött be, 9 százalékos lett a költségvetés hiánya, azaz 5548 milliárd forint. Ebben nagy része volt a decemberi osztogatásnak, abban az egyetlen hónapban 2250 milliárd forint hiány jött össze.

Az OGYÉI ideiglenes engedélyt adott az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által fejlesztett koronavírus elleni oltóanyagának, valamint az orosz Szputnyik V vakcinának. Szijjártó Péter egy nappal ez után már arról számolt be, hogy alá is írták a szerződést az orosz féllel, három ütemben fog Magyarország vásárolni a Szputnyikból.

Az is kiderült, hogy a magyar hatóság úgy adta ki az oxfordi vakcina engedélyét, hogy nem vizsgálták meg a vakcinát. A brit hatóság megvizsgálta a készítményt, amelyet biztonságosnak és hatékonynak ítélt, így nem volt szükség további vizsgálatra – írják.

Joe Biden lett az Egyesült Államok 46. elnöke. Néhány lépésében már gyorsan látszik a változás, például visszaléptette az országot a párizsi klímaegyezménybe, kötelezővé tette a maszkviselést az Egyesült Államok minden szövetségi kézben lévő épületében és területén, és utasítást adott ki, hogy folytassák az illegálisan az országba érkezett gyerekeket védő programot, a Fehér Ház honlapján pedig újra megjelent a klímaváltozás szó. Az EU is nagy reményeket fűz Biden érkezéséhez, de azt már nem lehet és nem is kell semmissé tenni, hogy Trump elnöksége alatt az unió vezetői jócskán csökkentették az USA-tól való függést.

Ami pedig Donald Trumpot illeti, a volt elnök most már azon gondolkozhat, miből fog megélni ez után. Az elnöki nyugdíj és az ingatlanbefektetés sem hoz rossz pénzt, de ez hirtelen kevésnek is tűnhet, ha hozzátesszük, hogy Trumpra a következő években akár egymilliárd dolláros adósság is rászakadhat. Igaz, mivel nem ment végig az impeachment-eljárás a hivatali ideje utolsó napjáig, legalább a volt elnököknek járó ellátásokat nem tudják elvenni tőle.

A hét képe: mindössze 200 méter út felújítására pályáztak Nemespátrón, de csak 140-re adott pénzt a kormány

Baj van a magyar autógyárakban. A Mercedes-gyár tíz napra leáll alkatrészhiány miatt, az Audinál pedig az akadozó alkatrészellátás miatt két héten át csak egy műszakban folyik a járműgyártás. Megkerestük az esztergomi Suzuki-gyárat is, ők azt válaszolták, hogy a problémát érzik, de fennakadás náluk még nem volt.

A problémák kiinduló oka az, hogy a járvány miatt tavaly ilyentájban sokkal kevesebb chipet kezdtek el rendelni az autógyártók, a chipgyártók pedig jó ütemérzékkel meglátták, hogy ha sokkal többen maradnak otthon, akkor érdemes lesz átállítani a termelést a laptopok, okostelefonok, és más szórakoztató elektronikai termékek chipjeinek készítésére. Emiatt aztán nem maradt az autókra elég kapacitás, amikor 2020 végén kiderült: hiába a válság, új autót így is sokan szeretnének.

A statisztikák alapján tíz év családbarátnak nevezett kormányzás után anyagilag még mindig jobban megéri szinglinek lenni, mint gyereket vállalni – számoltuk ki. 2010-ről 2019-re 77 százalékkal nőtt az egy főre jutó jövedelem a gyerekes háztartásokban, miközben a gyermek nélküli háztartásokban csak 61 százalékkal. Vagyis bár az olló záródik, a gyerektelen háztartásokban még 2019-ben is 600 ezer forint volt a jövedelemtöbblet éves szinten.

A legjobban, 94 százalékkal a két felnőtt plusz 3 vagy több gyerek felállású háztartásokban nőtt a jövedelem. Mivel a családtámogatási rendszer központi eleme a családi adókedvezmény, leszakadóban vannak azonban azok a háztartások, amelyekben egyetlen felnőtt nevel egy vagy több gyereket, ezekben a jövedelemnövekedés mindössze 46 százalékos volt.

„Alaptalan, felelőtlen rémhír” – így reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ arra, hogy a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a pünkösdi nyitást feltételezte egy – azóta visszavont - levelében, amelyet a partnereinek küldött. A Magyar Turisztikai Ügynökség is rémhírnek nevezte ezt, pedig a szervezet vezérigazgatója január 11-én még maga is azt mondta évindítójában, hogy „nyáron újraindulhat a turizmus a remények szerint”.

De nem csak Guller Zoltán beszélt lehetséges nyári nyitásról, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is hasonlót emlegetett a január 14-i Kormányinfón. Annyi biztos, hogy jogszabály egyelőre tényleg nincs a pünkösdig tartó zárásról, a most meglévő szigorúbb szabályok február 1-jéig érvényesek. Orbán Viktor viszont azt mondta a pénteki rádióinterjújában, hogy nem tudják addig a korlátozásokat feloldani, amíg nincs tömeges oltás. A miniszterelnök azt is megígérte, hogy amíg nem ül össze február közepén a parlament, addig két hétre saját hatáskörben meghosszabbítják a rendkívüli jogrendet, ami viszont alkotmánysértő lehet.

Közel járnak a felek a megegyezéshez, valószínűleg 4 százalékkal nő idén a minimálbér. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta kérdésünkre, ők a tárgyaláson mindvégig tartották magukat az 5 százalékos emeléshez, ahogyan a munkaadói oldal is ragaszkodott a 4 százalékhoz. „A kormány megint nem mondott semmit” – tette hozzá.

Ez azt jelenti, hogy a minimálbér bruttó 161 ezer helyett 167 400 forint lehet, a garantált bérminimum pedig 219 ezer. A Liga Szakszervezetek, illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség hétfőig kapott időt, hogy döntsön, hajlandó-e ezt aláírni.