A magas vérnyomást csendes gyilkosnak szokták aposztrofálni, a horkolással járó alvászavar viszont a szó szoros értelmében hangos gyilkos. Az erős hanghatással járó éjszakai légzéskimaradások ugyanis állandó fáradtságérzetet, dekoncentráltságot, hosszú távon pedig súlyos egészségkárosodást okoznak. Például gyógyszerrel orvosolhatatlan magas vérnyomást, szív- és érrendszeri komplikációkat.
A nemzetközi adatok alapján úgy becsülhető, hogy Magyarországon félmillió ember szenved alvási légzéskimaradásban, orvosi szakkifejezéssel obstruktív alvási apnoéban (OSAS-ban). Vagyis a baj népegészségügyi probléma. Az érintetteknek nagyjából a 85 százaléka azonban inkább csak a korosodással járó kellemetlenségnek, semmint betegségnek tekinti a horkolást. Így a panaszosok többsége nem is megy orvoshoz.
Horkolni állítólag általában is káros, de mindenképpen életveszélyes, mert - legyünk őszinték - a párod bármikor végezhet veled. Ha tehát jót akarsz, elmégy alváslaborba. Aztán megtudod, hogy valójában nem is csak a horkolás lehet itt a baj - és horkolsz tovább.
Az alapellátásban dolgozó orvosoknál korántsem általános rutin rákérdezni az éjszakai pihenésre; az életvitellel kapcsolatos kikérdezés a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a fizikai aktivitásra szorítkozik. Ez részben annak a következménye is lehet, hogy már az egyetemeken sem kap kellő hangsúlyt a terület. Egy másfél–két órás előadáson foglalkoznak vele, a kötelező orvosszakmai továbbképzéseken pedig választható tematika – mondja Ádám Ágnes, aki oktat és hipertonológusként praktizál is, így gyakran találkozik a magas vérnyomásos betegek között alvászavarokkal küzdőkkel.