Százezreknek károsodhat súlyosan az egészsége, mégsem igazán törődünk vele
Ráfizetéses az állami egészségügyben alvásterápiával foglalkozni, holott tömegeknek lenne rá szükségük. Most volt az alvás világnapja is, de kellő figyelmet nem kap a terület.
A magas vérnyomást csendes gyilkosnak szokták aposztrofálni, a horkolással járó alvászavar viszont a szó szoros értelmében hangos gyilkos. Az erős hanghatással járó éjszakai légzéskimaradások ugyanis állandó fáradtságérzetet, dekoncentráltságot, hosszú távon pedig súlyos egészségkárosodást okoznak. Például gyógyszerrel orvosolhatatlan magas vérnyomást, szív- és érrendszeri komplikációkat.
A nemzetközi adatok alapján úgy becsülhető, hogy Magyarországon félmillió ember szenved alvási légzéskimaradásban, orvosi szakkifejezéssel obstruktív alvási apnoéban (OSAS-ban). Vagyis a baj népegészségügyi probléma. Az érintetteknek nagyjából a 85 százaléka azonban inkább csak a korosodással járó kellemetlenségnek, semmint betegségnek tekinti a horkolást. Így a panaszosok többsége nem is megy orvoshoz.
Ember, hogy lehet így aludni?
Horkolni állítólag általában is káros, de mindenképpen életveszélyes, mert - legyünk őszinték - a párod bármikor végezhet veled. Ha tehát jót akarsz, elmégy alváslaborba. Aztán megtudod, hogy valójában nem is csak a horkolás lehet itt a baj - és horkolsz tovább.
Az alapellátásban dolgozó orvosoknál korántsem általános rutin rákérdezni az éjszakai pihenésre; az életvitellel kapcsolatos kikérdezés a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a fizikai aktivitásra szorítkozik. Ez részben annak a következménye is lehet, hogy már az egyetemeken sem kap kellő hangsúlyt a terület. Egy másfél–két órás előadáson foglalkoznak vele, a kötelező orvosszakmai továbbképzéseken pedig választható tematika – mondja Ádám Ágnes, aki oktat és hipertonológusként praktizál is, így gyakran találkozik a magas vérnyomásos betegek között alvászavarokkal küzdőkkel.