Az inflációt nem nyomta le, de hozzásegítette a Fideszt egy újabb választási győzelemhez, így azóta is rendületlenül okolhat a párt mindenki mást a drágulásért. Mit adott nekünk az ársapka?
A főpolgármester-helyettes szerint a kormány intézkedései, tartozásai és elvonásai miatt jutott ide a főváros.
A japán útlevél már csak a harmadik helyezett a listán, ami a világ országainak útleveleit rangsorolja; most többek között Ausztriával van egy szinten. A magyar útlevél a hatodik helyre sorolt kategóriába tartozik.
A lakosság biztatás nélkül is jelentősen növelte állampapír-befektetéseit – elsősorban az inflációkövető, magas kamatozású papírok révén – a lekötött betétek rovására.
Éveken át pörgette erőltetetten a gazdaságot a kormány, majd a kampányban kiosztott kétezer milliárd forint ingyen pénzt, most pedig nem csak visszaszedi ezt, hanem ahogy csak lehet, próbál újabb bevételekhez jutni, hogy a növekedést valahogyan fenntartsa. Az elmúlt több mint egy év már a megszorításról szólt, és nincs jele annak, hogy egyhamar jobb lenne.
Magyarország a globális társaságiadó-minimum törvénybe iktatásának késleltetésével az Európában legkisebb ilyen adófajtáját védi. Cserébe nagy árat fizet a nemzetközi (gazdaság)politikai elszigetelődéssel. Demokráciát a pénzünkért, 9. rész.
Mennyire kezelik kiemelten a kormányzati propagandalapok a meglepően magas inflációt? Biztos, ami biztos, Nagy Márton miniszterre hagyják, hogy szép szavakba csomagolja a 20 százalékos adatot olvasóik számára.
Nagyobb hiánnyal indította a kormány az évet, mint 2020-at, 2021-et és 2022-t együttvéve. A kamatkiadások megduplázódtak egy év alatt, a lakossági fogyasztás pedig nagyon visszaesett.
A többség azzal sem ért egyet, hogy ezzel az ország elveszítené identitása egy részét.
A csok és a babaváró részleges megszüntetése „előre hozott keresletet” fog generálni idén. A kormányt meglepte, hogy a lakossági fogyasztás ennyire visszaesett, ezt most erősíteni akarja. A Szép-kártyákról hideg élelmiszert is lehet fizetni – ettől a kormány több áfabevételt remél. A kamatjövedelmek plusz adóztatása miatt nő a kereslet az állampapírok iránt, mennek le a hozamok, olcsóbb lesz az államadósság finanszírozása.
Két gyár fog épülni, 35 milliárd forint értékben.
Erdogannak meggyőződése volt, hogy a kamatemelés növeli az inflációt, most mégis meglépték. Törökországban jelenleg mintegy 40 százalékos az infláció, de volt 85,5 is.
Az olasz kormány azt is kikötötte, hogy nemcsak most, de minden jövőbeli, a cégvezetést érintő változás esetén joguk van a kérdés vizsgálatához.
Nagy Márton alapvető váltást javasol a jegybank működésében, mivel úgy látja, elérhetetlen záros időn belül az MNB középtávú inflációs célja, a szigor viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Az ötlet sok problémát felvet, és ugyan a jegybank hivatalosan nem kommentálta a gazdaságfejlesztési tárca irányából érkező ötletet, aligha örülnek neki.
2024-ben is maradnak az adókedvezmények, beleértve a sporttaót, összesen 2 ezer milliárd kiesést okozva. A lyuk akkora, hogy a különadók sem képesek betömni. Közben az államadósság 2024 végére 57 ezer milliárd forintra nő, az adósságfinanszírozás pedig brutálisan megdrágul, 2024-ben a kiadások tizedét az államadósság viszi el.
Az elemzők által lapunknak megerősített becslések szerint a magas kamatszint 1300 milliárd forintos többletköltséget jelent a gazdaságnak, ez árfolyam függvényében az össztermék 2 százalékát meghaladó összeg. A gond az, hogy a kormányzat kimerítette a forrásbevonás lehetőségeit, miközben a korai költségvetéssel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van.
Gátlástalan ingyenreklám vagy valódi megszorítás? A Fülke stúdiójában a kormány új rendeleteit, a megtakarításokat terhelő új adókat és az állampapírok felé terelő intézkedéseket elemeztük.
Az egész világon is csak Dél-Koreában érzik rosszabbnak a helyzetet az emberek – derül ki egy kutatásból.
Orbán Viktor Dohába utazott a katari emír meghívására, ott fogja majd hirdetni a békét, meg persze szidni Brüsszelt
