Interparlamentáris konferenciát rendeznek ezen a héten az Európai Parlament és a tagállami törvényhozások, valamint az uniós vezetők részvételével, az úgynevezett európai szemeszter keretein belül. A cél az, hogy a résztvevők megvitassák a járvány utáni újjáépítés lehetőségeit, középpontban a helyreállítási alappal. A Fidesz a korrupció veszélyeire figyelmeztet.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által nyújtott válságkezelő támogatás nem a kormányé, nem egyik vagy másik párté, az a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat illeti meg.
A Magyarországnak szánt 6000 milliárd forintból 1509 milliárdot fordítanak a felsőoktatásra, ennek közel kétharmadát infrastruktúra- és eszközfejlesztésére.
Kormányválsághoz vezetett Olaszországban az uniós mentőalapból érkező pénz felhasználása ürügyén kirobbant vita. A koalíció helyzete mindenképp törékeny marad.
2028-ig átlagosan és évente a GDP 3 százalékát adja Brüsszel, van egy 10 milliárd eurós kedvezményesen igénybe vehető hitelkeret is, plusz egyéb pályázatok is megnyílnak.
Az európai szociális pillért szeretné megerősíteni az új portugál elnökség, miközben a járvány, az oltási kampány, a helyreállítási csomag, az új költségvetés, az uniós külpolitika és a migráció határozza meg a mindennapokat.
A miniszterelnököt a Welt am Sonntagnak adott interjúban szembesítették azzal, a jogállamisági mechanizmusnál nincs szó migrációs kérdésről, mire Orbán közölte, ez nem képzelődés, az Európai Parlament módosítása tág teret adott volna a szankciókra.
A hírügynökség publicistája szerint az unió elbukott a vizsgán, amikor az elvek helyett a pénzt választotta, és túl sokat engedett a magyar és a lengyel kormány követeléseinek.
Orbán Viktor rutinos harcos az Európai Unióban, ám mérlege nem feltétlenül pozitív. Legutóbbi lépését az ellenzék egyértelmű vereségként láttatja, szakértők azonban arra is felhívják a figyelmet: menteni tudott ahhoz a javaslathoz képest, amelyet annyira igyekezett megakadályozni.
Egy négyoldalas dokumentumot készített a soros német elnökség, amelyben a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos közös álláspont elfogadására kérik a tagállamokat. Erre az előttünk álló, csütörtöki és pénteki uniós csúcson lesz lehetőség, annyit már tudunk, hogy a magyar és a lengyel kormány egyetért a német javaslattal. Vagyis most ennek a papírnak a támogatottságától függ az uniós hétéves költségvetés és a helyreállítási alap sorsa. Változatlanul bármelyik tagállam mondhatja azt, hogy nem ért ezzel egyet, de egyelőre nincsenek erre utaló jelek.
Egymástól független sajtóértesülések szerint a magyar és a lengyel kormány elfogadta a német kormány ajánlatát és hajlandóak az uniós pénzek blokkolásától elállni.
Budapest és Varsó főpolgármestere együtt jelentette be, hogy az EU segítségét kérik a magyar és a lengyel kormány felelőtlen politizálása miatt. Közben Brüsszelből mindkét vétóval fenyegető kormány egyértelmű üzenetet kapott. Az uniós források elköltését pedig már Magyarország és Lengyelország nélkül tervezik.
António Costa szerint már nem lehet újratárgyalni a jogállamisági mechanizmus kérdését, B-terv pedig nincs arra az esetre, ha a magyar, illetve a lengyel kormány megvétózná a költségvetést és a helyreállítási alapot.
A milliárdos újra elővette az örökkötvény ötletét, amelynek jogi lehetősége szerinte adott, és kiválthatná a válság ellen felállítandó helyreállítási alapot, amelynek létrehozását a magyar és a lengyel kormány blokkolja.
Magyarország nagyon rosszul járna azzal, ha nem részesülne az Orbán Viktor vétójával blokkolt európai uniós helyreállítási alapból, az ugyanis nem hitelfelvételt jelentene, hanem támogatást – mondja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki 2016-ig a Századvég Gazdaságkutató vezető munkatársa volt. A szakember szerint a kormány hamarosan rákényszerülhet az áfa csökkentésére is.
Nem volt vita sem a jogállamiságról, sem pedig a költségvetési ügyekről az uniós tagállami vezetők videokonferenciáján. Orbán Viktor megismételte álláspontját, a kormányfők pedig megbízták Angela Merkelt, hogy dolgozzon ki mindenki számára megfelelő megoldást.
A magyar álláspont elfogadása mellett érvelt a szlovén kormányfő abban a levélben, amelyet valamennyi tagállami vezető megkapott. Janez Jansa szerint ellenkező esetben azt kockáztatja az EU, hogy a következő állam is elhagyja az uniót.
Ahogy arra számítani lehetett, nem közeledtek az álláspontok jogállamiság és költségvetés ügyében a tagállamok között az EU úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában, amelyen az európaügyi miniszterek vettek részt. A vitában a jogállamisági feltételrendszer alkalmazása mellett 13, ellene pedig 2 tagállam érvelt.
Michael Roth szerint az a cél, hogy a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó csomagot minél hamarabb elfogadja az Európai Unió.
A magyar és a lengyel kormány vétójával előidézett exlex állapot a kompromisszumokon alapuló európai politika bukását jelenti – eddig. Mert a történetnek természetesen nincs vége, kívülállóként csak azt találgatjuk, hogy a résztvevők közül ki látott előre eddig, illetve mennyiben módosultak menet közben a stratégiák. És az (alag)útnak messze nem látjuk a végét.
