Az EU 750 milliárd eurós fejlesztési forrásról döntött tavaly, amelyből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó összeg pedig hitel formájában érhető el. Története során először az unió hitelt vesz fel ennek fedezésére, a hitelkamatok azonban olyan kedvezőek, hogy a jelenlegi számítások szerint minden 105 felvett euró helyett csak 100 eurót kell majd visszafizetni 2027-től.

Mindehhez azonban nem elég az uniós intézmények hozzájárulása, a tagállamoknak is ratifikálniuk kell. Eddig azonban csak hét tagállam tett ennek eleget – Magyarország nincs közöttük. Éppen ezért az uniós vezetők sürgették a nemzeti kormányokat, parlamenteket, hogy ennek minél hamarabb tegyenek eleget, másképp nem tudják megindítani a kifizetéseket. Magyarországot egyébként mintegy 6000 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás illeti.

A konferencia első napján Eduardo Ferro Rodrigues, a soros uniós elnökséget betöltő Portugália parlamenti elnöke arra hívta fel a figyelmet – ami egyébként a portugálok egyik prioritása –, hogy meg kell erősíteni az EU szociális pillérét. Ellenkező esetben az egyenlőtlenségek tovább nőnek, mint ahogy a járvány már jelentősen növelte a társadalmi szakadékot. Rodrigues azt is mondta, hogy

ha nincs jövőkép, akkor működik a populizmus és az autoriter vezetés.

Hasonló üzeneteket fogalmazott meg António Guterres, az ENSZ főtitkára, aki szerint a fenntartható, igazságos és ellenálló jövő érdekében a gazdagoknak többet kell áldozniuk a szegényekre, és közben küzdeni kell a diszkrimináció és a dezinformáció ellen.

Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is alátámasztotta a különbségek növekedését. Számításaik szerint a szegényebb országokban az egy főre eső jövedelem 3,8 százalékkal lesz kevesebb, mint a válság előtt, a gazdagabb államokban, ahol több pénz jutott mentőcsomagokra, a csökkenés csak 3,1 százalék.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig aról beszélt, hogy nem lehet az erőforrások teljes kiaknázására alapított gazdaságfejlesztési modellt folytatni. Úgy fogalmazott, hogy ebben az évszázadban a legfontosabb erőforrás a “big data” lesz, ennek használatakor azonban tudnunk kell megvédeni a polgárok személyes adatait és a demokráciát is.

Az egyik vitában a fideszes Győri Enikő, az európai szemeszter parlamenti főfelelőse rámutatott, hogy az uniós gazdaságpolitikák összehangolásáról már két éve nincs egyezség az Európai Parlamentben. A jelenlegi válságkörülmények között pedig minden korábbinál nagyobb szükség volna arra, hogy az alapkérdésekben a politikai erők meg tudjanak állapodni. Szerinte akkor lesz esély a kilábalásra, ha sikerül egyensúlyt teremteni a strukturális reformok, mint a modern munkaerőpiac vagy a versenyképes oktatás és az egészségügy átalakítása, a digitalizáció és a befektetések támogatása között.

Mindemellett minden eurót felelősen kell elkölteni, a korrupciónak még csak az árnyéka sem vetődhet rá a források felhasználására

– húzta alá Győri Enikő. Ezzel párhuzamosan Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője és Komjáthi Imre, a szocialisták elnök-helyettese keddi online sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy az MSZP konzultációra hívja a szakszervezeteket és különböző érdekképviseleti szövetségeket a Magyarországnak jutó újjáépítési források felhasználásáról.

Az MSZP politikusai hozzátették: a Magyarországnak járó források felhasználásáról szóló nemzeti reformtervről átfogó társadalmi konzultációt kellene tartania a kormánynak, a szocialisták szerint azonban ezt a Fidesz igyekszik megspórolni, ezért vállalják magukra a kormány helyett a szakmai párbeszédet.

Ujhelyi István a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kormánynak törvényi kötelessége lenne a társadalmi partnerekkel, önkormányzatokkal, civil- és szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel részletesen megvitatni a célokat, ehelyett azonban – ahogy fogalmazott – csupán egy „pár oldalas fércművet” tettek közzé a kormányzati pályázatok „eldugott” honlapján. Ujhelyi szerint elfogadhatatlan és az uniós jogszabályokba ütközik, hogy a kormány nem tart széles körű társadalmi konzultációt a kérdésben, ez pedig a források lehívását is nagyban veszélyezteti.