A Randstad regionális ügyvezető igazgatója szerint a magyar dolgozók kevésbé bíznak a munkáltatóban és a kormányban, ez is befolyásolta lépéseiket a koronavírus-járvány idején. Baja Sándor úgy látja, a rövid távon látható felívelések mellett hosszasan elhúzódó válság következhet, erre pedig azoknak is oda kell figyelniük, akik most akarnak elhelyezkedni.
Részt venni egy jelentős szervezeti átalakulásban, esetleg új folyamatok kialakításában, új eszközök bevezetésében, mindig egy izgalmas “kalandnak” tűnik elsőre. Részesei lehetünk valami új építésének vagy eltévedhetünk a végtelen labirintusban. Vannak akik ezt élvezik, de ez a fajta bizonytalanság a legtöbb embert frusztrálja - talán azért, mert nagyon nehéz objektíven megítélni, hogy jó irányba megyünk vagy a legnagyobb hülyeséget csináljuk éppen. Mérhető egyáltalán a haladás, előrejelezhető, hogy a jó úton járunk, főleg egy gyorsan változó, bizonytalan környezetben?
A világunk kaotikus, kiszámíthatatlan, tele álhírekkel és bizonytalan üzleti-szervezeti reakciókkal. Erre válaszol az agilis munkamódszer, amely teljes vállalati szinten értékelhető és számokban kimutatható pozitív eredményt mutat. Az agilissal járó adaptivitás és kreativitás a toborzást is forradalmasítja. Nézzük, mitől olyan népszerű a közösség erejére építő recruitment modellje!
A koronavírus nyomán kialakult helyzetben a vállalatokon belül tektonikus változások mennek végbe. Ha egy cég ma meg akarja tartani a piaci helyzetét, az ügyfeleit, akkor legalább akkora energiát kell szánnia a munkavállalók élményének újragondolására, mint amennyit az ügyfélélmény tervezésre fordít.
Az elmúlt fél évben az is meggyőződhetett arról, hogy a technológia és az ahhoz való alkalmazkodásunk szintje lehetővé tette a teljesen helyfüggetlen munkavégzést, aki februárban még e-maileket nyomtatott ki és nem tudta elképzelni az életét napindító meeting nélkül: természetesen élőben.
Mindannyian testközelből érezzük korunk technológiai forradalmának, a digitális transzformációnak elképesztő erejét. Az elmúlt 25 évben lezajlott technológiai fejlődés teljesen átírta az életünket. Az extrém módon felgyorsult világ, az információ elérhetősége és sokasága, illetve az információáramlás sebessége hatalmas igénybevételt jelent az ember számára.
A robotok nemcsak elveszik az emberek munkáját, hanem állást is kínálnak nekik: terjed a mesterséges intelligencia alkalmazása az álláskeresésben és a jelentkezők kiválogatásában.
Hogyan nézzen ki egy álláshirdetés, hogy az alapján a céghez és annak üresen lévő, vagy újonnan létrehozandó munkaköréhez leginkább passzoló jelentkezőt tudjuk „leigazolni”? Előbb-utóbb minden vállalat szembesül ezzel az „egymillió forintos” kérdéssel. Kállay-Szabó Gabriellával, a Raben Trans European Hungary Kft. HR-vezetőjével igyekeztünk összeszedni a legfontosabb szempontokat.
A munkaerőhiány miatt a vállalatoknak különleges toborzási stratégiákat kell kitalálniuk, mert bizonyos felvételi folyamatok elriaszthatják e jelölteket.
A munkaerőhiány következtében egyre-másra jelennek meg a csábítóbbnál csábítóbb ajánlatok, ezzel párhuzamosan viszont egyre nagyobb HR-kihívásokkal néznek szembe a cégek. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen munkakörnyezetet tudunk kínálni a jelentkezőknek.
Az informatikai tudásnál már fontosabb a cégek számára a csapatmunkára, jó kommunikációra való képesség és a komplex problémamegoldó készség. A munkavállalói élmény viszont mindent visz. Két kulcsgondolat az október 22-23-án rendezett Unleash-ről, a HR iparág irányadó konferenciájáról. A párizsi rendezvényen közel ötezer látogató, 250 előadó, 200 kiállító osztotta meg gondolatait és megoldásait a munka jövőjéről.
A Boston Consulting Group kutatása szerint a magyar dolgozók számára a tíz legfontosabb pontból hat a munkahelyi légkörhöz, a közérzethez kapcsolódik, ezek pedig meghatározó kapcsolatban vannak a fluktuációval is. Nemcsak a vállalatok ismerték fel, mennyi pénzt takaríthatnak meg a dolgozók megtartásával, hanem innovatív vállalkozások is épültek a probléma kezelésére.
Nem véletlenül tartunk munkakörünk vagy munkahelyünk megszűnésétől, főleg, ha érettebb korban ér minket egy ilyen életesemény. Szakemberek szerint viszont, ha nagyon lassan is, de észrevehető egyfajta pozitív változás a középkorúak munkaerőpiacán, ami új reményt adhat ennek a generációnak. Sőt, azt rebesgetik, nemsokára ki lehet jelenteni, hogy a régi ötvenes munkaerők az új negyvenesek.
A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban.
Úgy kívánja trendibbé és versenyképesebbé tenni a céget az IBM vezetősége, hogy elküldi az idősebbeket, és inkább fiatalabb munkaerőt alkalmazna – áll egy bírósági dokumentumban.
Egy technológiai versenyen választották ki a baranyai csapatot.
A közhiedelemmel ellentétben a Z generáció tagjai egyáltalán nem lazák. Ellenkezőleg, rendkívül fontos számukra a személyes teljesítmény, ezért képesek folyamatosan, pihenést nem ismerve dolgozni, amit állandó online jelenlétük is elősegít. De vajon hogyan tudjuk ezt a bennük rejlő erőforrást előhozni munkáltatóként, anélkül, hogy túlságosan lemerítenénk őket?
A cégek komoly kihívásokkal küzdenek, új technológiák alkalmazásával próbálják könnyíteni a munkavállalók helyzetét, azonban ennek ellenére az alkalmazottak keményebben dolgoznak, mint valaha. Mégis hogy lehet ez? Erre keresi a választ Josh Bersin, a világ egyik legelismertebb ipari elemzője.
Munka lenne, munkavállaló nincs. Már nehéz olyan iparágat találni, ahol a növekedést ne akadályozná a munkaerő felvételének, illetve megtartásának nehézsége. Ugyanakkor vannak jó példák, működő stratégiák is.
A cégek szerint a HVG Állásbörzére felkészültebben érkeznek az álláskeresők, mint egy hasonló egyetemi rendezvényre. Cégektől kértünk tanácsokat, hogy segítsük a jelentkezőket.
