Hogyan nézzen ki egy álláshirdetés, hogy az alapján a céghez és annak üresen lévő, vagy újonnan létrehozandó munkaköréhez leginkább passzoló jelentkezőt tudjuk „leigazolni”? Előbb-utóbb minden vállalat szembesül ezzel az „egymillió forintos” kérdéssel. Kállay-Szabó Gabriellával, a Raben Trans European Hungary Kft. HR-vezetőjével igyekeztünk összeszedni a legfontosabb szempontokat.
A munkaerőhiány miatt a vállalatoknak különleges toborzási stratégiákat kell kitalálniuk, mert bizonyos felvételi folyamatok elriaszthatják e jelölteket.
A munkaerőhiány következtében egyre-másra jelennek meg a csábítóbbnál csábítóbb ajánlatok, ezzel párhuzamosan viszont egyre nagyobb HR-kihívásokkal néznek szembe a cégek. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen munkakörnyezetet tudunk kínálni a jelentkezőknek.
Az informatikai tudásnál már fontosabb a cégek számára a csapatmunkára, jó kommunikációra való képesség és a komplex problémamegoldó készség. A munkavállalói élmény viszont mindent visz. Két kulcsgondolat az október 22-23-án rendezett Unleash-ről, a HR iparág irányadó konferenciájáról. A párizsi rendezvényen közel ötezer látogató, 250 előadó, 200 kiállító osztotta meg gondolatait és megoldásait a munka jövőjéről.
A Boston Consulting Group kutatása szerint a magyar dolgozók számára a tíz legfontosabb pontból hat a munkahelyi légkörhöz, a közérzethez kapcsolódik, ezek pedig meghatározó kapcsolatban vannak a fluktuációval is. Nemcsak a vállalatok ismerték fel, mennyi pénzt takaríthatnak meg a dolgozók megtartásával, hanem innovatív vállalkozások is épültek a probléma kezelésére.
Nem véletlenül tartunk munkakörünk vagy munkahelyünk megszűnésétől, főleg, ha érettebb korban ér minket egy ilyen életesemény. Szakemberek szerint viszont, ha nagyon lassan is, de észrevehető egyfajta pozitív változás a középkorúak munkaerőpiacán, ami új reményt adhat ennek a generációnak. Sőt, azt rebesgetik, nemsokára ki lehet jelenteni, hogy a régi ötvenes munkaerők az új negyvenesek.
A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban.
Úgy kívánja trendibbé és versenyképesebbé tenni a céget az IBM vezetősége, hogy elküldi az idősebbeket, és inkább fiatalabb munkaerőt alkalmazna – áll egy bírósági dokumentumban.
Egy technológiai versenyen választották ki a baranyai csapatot.
A közhiedelemmel ellentétben a Z generáció tagjai egyáltalán nem lazák. Ellenkezőleg, rendkívül fontos számukra a személyes teljesítmény, ezért képesek folyamatosan, pihenést nem ismerve dolgozni, amit állandó online jelenlétük is elősegít. De vajon hogyan tudjuk ezt a bennük rejlő erőforrást előhozni munkáltatóként, anélkül, hogy túlságosan lemerítenénk őket?
A cégek komoly kihívásokkal küzdenek, új technológiák alkalmazásával próbálják könnyíteni a munkavállalók helyzetét, azonban ennek ellenére az alkalmazottak keményebben dolgoznak, mint valaha. Mégis hogy lehet ez? Erre keresi a választ Josh Bersin, a világ egyik legelismertebb ipari elemzője.
Munka lenne, munkavállaló nincs. Már nehéz olyan iparágat találni, ahol a növekedést ne akadályozná a munkaerő felvételének, illetve megtartásának nehézsége. Ugyanakkor vannak jó példák, működő stratégiák is.
Nagy a verseny a legjobbakért a munkaadók részéről, ezért szokatlan ötleteket is bevetnek, hogy felhívják magukra az álláskeresők figyelmét. A vadonatúj technológiák előnyeit kihasználva mutatják be a modern munkahelyeket, hogy a jelentkezők őket válasszák az október 3-4-i HVG Állásbörzén a budapesti Papp László Sportarénában.
A szakmai alázatot és a kitartást hiányolják a leginkább a pályakezdőkből a HR-esek, miközben a fiatalok szerint éppen ezek a legfőbb értékeik. Mint kiderült, ma már a személyes kompetencia számít a legfőbb értéknek a munkaadók szerint, akik egyébként számos tekintetben merőben másképp látják a fiatalokat, mint ők saját magukat.
Harminc éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen a világ egyik legnagyobb HR-cégének, a Randstad Holdingnak a vezetője. Jacques van den Broek mégis úgy látja, az emberek túlértékelik a fix állás jelentőségét. Lapunknak arról is beszélt, miért nem kell attól tartani, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját.
Az agilis módszertan már nem csupán a tech szektor számára jelent varázsszót. Bejutott más területekre is a termékfejlesztéstől a gyártáson át a marketingig, és most a szervezetek működését változtatja meg: azt, miként toborozzák, fejlesztik és menedzselik az embereket.
A munkavállalói élmény kutatás szerint a cégek rájöttek, érdemes akkor is jóban maradni a munkavállalóval, ha elválnak útjaik.
Az év végi álláskeresés talán értelmetlennek tűnhet, de nem az, ha tudjuk, mivel vonjuk magunkra a toborzási szakemberek és a HR menedzserek figyelmét.
