Sehogy”

– a mesterséges intelligencia (MI) inváziójától tartó vállalatvezetőknek ma még ez a leggyakoribb válasza arra a kérdésre, hogyan használnák azt fel a saját cégüknél. Az ódzkodás sok mindenből fakadhat: a leggyakoribb a technológiától való félelem, de gyakran előfordul, hogy attól félnek, hogy az ember helyett a robot veszi át a hatalmat, és természetesen az is elképzelhető, hogy egy cégnek valóban nincs szüksége rá.

Mindenesetre azt ma már bizton kijelenthetjük, hogy az MI-rendszerek a gyártástól az ügyfélszolgálatig számos feladatot képesek nagyobb hatékonysággal és alacsonyabb hibaaránnyal elvégezni. Ilyen lehet, hogy ha a megégett pizza miatt panaszáradat zúdul az ügyfélszolgálatra, akkor az MI irányította chatbot válaszol, nem pedig egy, ilyen esetekre nem elég alaposan kiképzett munkatárs. Ennek megfelelően egyre sürgetőbbé válik a vállalatvezetők számára, hogy naprakészek legyenek az MI használatában, s annak segítségével optimalizálják a működést, csökkentsék a költségeket – ha nem teszik, a cégük nagy eséllyel lemarad a versenyben.

A mesterséges intelligencia erősségei az emberi munkaerővel szemben elsősorban a nagy mennyiségű adat gyors és pontos feldolgozásában, a mintafelismerésben és a rutinfeladatok fürge elvégzésében rejlik – vélte ottjártunkkor Nikolaus Franke, a bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalkozás és Innováció Intézetének tudományos igazgatója, aki egy felmérésében arra a kérdésre kereste a választ, vajon a ChatGPT vagy az MBA (egyetemi mesterszakos) hallgatók az innovatívabbak-e.

S lám, a problémamegoldásban, a stratégiai gondolkodásban és az alkalmazkodóképességben, továbbá a lehetőségek felismerésében a diákok sokkal jobban teljesítettek, mint a robot. Az MI ugyan számos ötletet generált a vázolt üzleti problémára, de az MBA-hallgatók által javasolt megoldások specifikusabbak és konkrétabbak voltak, illetve reálisabb feltételezésekre épültek. Itt persze fontos hozzátenni azt is, hogy minden eredmény az MI mai fejlettségi szintjét tükrözi, márpedig a mesterséges agy minden nap „tanul”.

Éppen ezért a bécsi kutatók szerint a mesterséges intelligenciára olyan hatékony eszközként kell tekinteni, amely nem helyettesíti az emberi vállalkozói szellemet, inkább kiegészíti azt. Martin Giesswein, a bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója szerint a vezetőknek úgy kellene megközelíteniük az MI alkalmazását, hogy azt az adott vállalat egyedi igényeire szabva megpróbálják a céges kultúra részévé tenni. Ráadásul úgy, hogy garanciákat építsenek be a folyamatokba az új technológia etikus alkalmazására. Ennek hiányában a mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalatoknál könnyen a munkavállalók magánéletét sértő, tolakodó megfigyeléshez vezethet, amelynek köszönhetően a cégvezetés egyfajta a Nagy Testvér mindent lát szerepkörbe kerülhet.

A bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem szakértő szerint a mesterséges intelligencia jelenleg a legegyszerűbben az irodai rutinfeladatok hatékonyságának növelésére és azok elvégzésének a megkönnyítésére alkalmazható. Az olyan eszközök például, mint a PowerPoint Copilot vagy az Outlook, amely a bepötyögött feltételek és paraméterek alapján automatikusan képes megfogalmazni e-maileket, nagyban leegyszerűsítik az alkalmazottak gépies, napi feladatait, több időt hagyva ezáltal a szellemi munkafolyamatokra. De vége a kisbetűs résszel teleírt, sötét hátterű diaképek korszakának is – az új optimalizált effektekkel mindenki PowerPoint-szakértőnek érezheti magát.

AFP / DPA / Oliver Berg

Az MI emellett remekül bevonható a HR-folyamatokba, a toborzás vagy a képzés megszervezésébe: számos olyan eszköz létezik ma már, amely képes az önéletrajzok összehasonlítására és az adott pozícióra legalkalmasabbnak tűnő jelölt kiválasztására. Fontos azonban – hangsúlyozzák a bécsi kutatók -, hogy a vezetők ne hagyatkozzanak kizárólag az MI megítélésére, hiszen hibázni ő is tud: előfordulhat ugyanis, hogy csak azért javasol egy jelentkezőt a mesterséges intelligencia, mert az a kávépreferenciái között véletlenül megemlítette a “Java” szót.

Az általánosabb felhasználású eszközök mellett léteznek már specializált MI-alkalmazások is, amelyeket az egyes üzleti értékláncok egyedi kihívásaihoz fejlesztettek. A pénzügyi szektorban például a Hawkhoz hasonló MI-modellek segítenek felismerni és megelőzni a pénzmosással kapcsolatos bűncselekményeket. Az orvostudományban pedig az olyan MI-eszközök, mint az AlphaFold vagy a Decoding Gnom, forradalmasító hatásúak lehetnek: előbbi előrejelzi a fehérjék szerkezetét, ami elengedhetetlen a betegségek megértéséhez és az új gyógyszerek kifejlesztéséhez. Egy-egy fehérje szerkezetének megértése korábban évek hosszas kutatói munkáját igényelte, ma ugyanez már egy gombnyomással feltérképezhető. A Decoding Gnomot pedig a genomok elemzésre alkalmazhatják, amelynek köszönhetően bárki genetikai állapotát könnyen felmérhetik, lehetővé téve a személyre szabott gyógyítást.

Önjáró ételkiszállító robot Varsó utcáin 2024. június 17-én

AFP / Nurphoto / Jaap Ariens

Az üzleti döntésekben pedig a gépi tanulási (machine learning) algoritmusok a múltbéli adatok elemzésével döntő szerepet játszhatnak a jövőbeli trendek – így a kereslet, a pénzügyi teljesítmény – előrejelzésében, ezáltal pedig a vállalatok könnyebben optimalizálhatják a stratégiáikat. Emellett az MI nemcsak a kiszámíthatatlan jövő jóslására, hanem a jelenlegi ügyféladatok hatékony vizsgálatában is segíthet a cégeknek. A mesterséges intelligencia ugyanis a meglévő adatokból „szintetikus” adatokat hoz létre a különböző vásárlói profilok szimulálására. Így nem konkrét személyek adatait használják fel, hanem hasonló tulajdonságokkal rendelkező fiktív vásárlókét. Ez olyan mintha egy MI-Zuckerberg virtuális „barátokat” hozna létre az adataink számára, ám ebben az esetben nem lophatnák el azokat.

Éppen ezért a bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem képzésein is nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a jövő vezetőinek meg kell tanulniuk a mesterséges intelligenciát nem fenyegetésként, hanem partnerként kezelni.