Nagy a verseny a legjobbakért a munkaadók részéről, ezért szokatlan ötleteket is bevetnek, hogy felhívják magukra az álláskeresők figyelmét. A vadonatúj technológiák előnyeit kihasználva mutatják be a modern munkahelyeket, hogy a jelentkezők őket válasszák az október 3-4-i HVG Állásbörzén a budapesti Papp László Sportarénában.
A szakmai alázatot és a kitartást hiányolják a leginkább a pályakezdőkből a HR-esek, miközben a fiatalok szerint éppen ezek a legfőbb értékeik. Mint kiderült, ma már a személyes kompetencia számít a legfőbb értéknek a munkaadók szerint, akik egyébként számos tekintetben merőben másképp látják a fiatalokat, mint ők saját magukat.
Harminc éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen a világ egyik legnagyobb HR-cégének, a Randstad Holdingnak a vezetője. Jacques van den Broek mégis úgy látja, az emberek túlértékelik a fix állás jelentőségét. Lapunknak arról is beszélt, miért nem kell attól tartani, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját.
Az agilis módszertan már nem csupán a tech szektor számára jelent varázsszót. Bejutott más területekre is a termékfejlesztéstől a gyártáson át a marketingig, és most a szervezetek működését változtatja meg: azt, miként toborozzák, fejlesztik és menedzselik az embereket.
A mesterséges intelligencia új távlatokat nyit annak ellenőrzésében, nem lazsálnak-e a dolgozók.
A munkavállalói élmény kutatás szerint a cégek rájöttek, érdemes akkor is jóban maradni a munkavállalóval, ha elválnak útjaik.
Az év végi álláskeresés talán értelmetlennek tűnhet, de nem az, ha tudjuk, mivel vonjuk magunkra a toborzási szakemberek és a HR menedzserek figyelmét.
A DreamJobs állásközvetítő portál adatai szerint a hazai munkavállalók kb. 70%-a nyitott egy új állásra, közülük 1,3 millióan külföldre is költöznének. A rossz fizetés mellett a dolgozók fele a főnöke miatt menekülne. Szabó Nórával, a Gránit Pólus HR vezetőjével beszélgettünk az idézett számokról és a mögöttük lévő tendenciákról.
Több mint egy éve, hogy megjelentek az első chatbotok, és a marketingszakma nagyobbik része még mindig csak találgatja, hogy pontosan mire is fogjuk használni őket, hogyan és merre fejlődik majd a piac. Eközben a botok olyan társterületeken is elkezdték hódítóútjukat, mint a webes kereskedelem vagy a HR. Kalydi Gergely, a Talk-A-Bot társalapítója segít megérteni, hogyan és miért érdemes ezt az eszközt is beépíteni marketing és HR stratégiánkba!
Egy fura keresővel megtudhatjuk, melyek a jelenlegi szakmánk ellentettjei.
A különböző generációk eltérő magatartását nap mint nap tapasztaljuk, a generációk közötti hasonlóságok és különbségek megértésre pedig egyre nagyobb hangsúly kerül a hétköznapokban is. Az úgynevezett „médiagenerációk” közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem, melynek tagjai néhány éven belül átírhatják többek között a munkakeresés vagy a munkavégzés játékszabályait is – dr. Guld Ádám írása.
Vannak olyan csavart labdák, melyeket a HR-esek imádnak odadobni a jelentkezőnek. Ezek általában olyan kérdések, melyekre nem sokan számítanak, de egyre gyakrabban kerülnek elő.
A leginnovatívabb HR projekteket keresi az idén is a HR Innovation Challenge. A versenyre hazai szervezetek HR vezetői jelentkezhetnek, de kell hozzá egy kreatív és sikeres projekt, amiről nyilvánvaló, hogy pozitív hatással volt a cég üzleti eredményére.
Akár kétszeresére is emelkedhet 2017-ben a rehabilitációs kártyával bíró megváltozott munkaképességűek száma, a rehabilitációs hozzájárulás mértékének csaknem 20 százalékos növekedése és a jogosultság kiterjesztése nyomán.
Jó munkakörülményeket, emberséges, bevonáson alapuló bánásmódot és megfelelő bért szeretne minden munkavállaló. Csakhogy a fiatalabbak erőteljesebben jelzik igényeiket. Az idősebbek viszont magabiztos feladattudattal rendelkeznek. A generációs különbségekről és hasonlóságokról Fülöp Zsuzsa munkaerőpiaci-kiválasztási szakértőt kérdeztük.
Egy-egy pozícióra nem, vagy csak nagyon nehezen találnak megfelelő szakembert a cégek. IT-szakemberek, targoncások, operátorok, összeszerelők, villanyszerelők, bolti eladók, pénztárosok, postai dolgozók, a lista sokáig folytatható. Egy munkaerő-kölcsönző cég vezetője szerint azonban nem teljesen reménytelen a helyzet.
Igénytelenül megszerkesztett, sablonos fordulatokkal tűzdelt hirdetésekkel próbálnak toborozni a cégek. Ráadásul olyan fájóan kevés információt adnak meg, hogy ha kihúznánk az egyes pozíciók megnevezéseit, nem lehetne eldönteni milyen területhez köthető az állás.
Izzasztó kihívásokkal kell megküzdenie a humánerőforrás szakmának itthon és a fejlettebb országokban egyaránt. Párhuzamosan alakul ki egyre több területen munkaerőhiány, formál át teljes iparágakat a digitalizáció és meg kell felelni az egyre nagyobb súllyal jelen lévő Y generáció elvárásainak is. Öt magyar startup viszont a technológia segítségével olyan megoldásokat fejlesztett ki, melyek számos munkaerővel kapcsolatos problémára választ adnak.
A jövőben tilos megkérdezni az állásinterjún, hogy mennyit is keresett a jelentkező az előző munkahelyén. Legalábbis Massachusetts államban. Mert azt gondolják, hogy a munkáltató a piac alapján fizessen bért és ne abból induljon ki, hogy pár gombbal többet fizet, mint a korábbi munkahely.
Az új vezetők 60%-a az első két évben alulteljesít. Ez azonban nem abból fakad, hogy képességeik gyengébbek lennének – sokkal inkább a mentorok és a képzések hiányának köszönhető. Hogyan segíthetjük vezetőként vagy HR-szakemberként a frissen kinevezetteket abban, hogy minél hamarabb beletanuljanak új szerepükbe?
