Ugyan megvan a tehetségük, de bátrabbnak kell lenniük a jelentkezőknek a magyar munkaerőpiacon, és komolyabban kell foglalkozniuk a nyelvtanulással – derült ki a HVG Állásbörze első napján megkérdezett vállalatok képviselőinek válaszából. A munkaerőhiány minden szektorban érzékelhető, ezért több cég is nyitott arra, hogy pályakezdőket alkalmazzon és támogassa az újonnan felvett munkatársak képzését. De a jelentkezők nyelvtudása még sokszor akadályozza a felvételt.

Bár az SSC-szektorban már 100-nál is több cég van Magyarországon, még mindig nagy a kereslet a nagy szolgáltatóközpontokban az új munkatársakra. Az egy-egy multinacionális cég kiszervezett egységei egyes országokba, így hazánkba is központosítják az olyan tevékenységeket, mint például az ügyfélszolgálat, a beszerzés, az IT-szolgáltatások a HR és a bérszámfejtés. De hiába a szektorra jellemző viszonylag jó fizetés és a modern irodák, a jó nyelvtudás néha még mindig hiánycikk a piacon.

Mészáros Gábor, a Givaudan toborzásáért felelős egyik vezetője elmondta, hogy Magyarországon a logisztika, az ellátási lánc, a humánerőforrás-menedzsment, a pénzügyi és az információtechnika területén keresnek jelentkezőket. A svájci hátterű cégnél a pályakezdőktől egészen a menedzserekig szinte minden pozíciónál fontos, hogy nyelveket jól beszélő kollégákat találjanak. Az angolon kívül a francia és a német nyelvtudású jelölteket keresik, valamint néhány ritkábban előforduló, így a holland, a török és arab nyelven tudókat is alkalmaznák.

Az SSC előnye, hogy a legtöbb központban a munkatársaknak van esélye horizontális és vertikális mozgásra is a rendszerben. A legnagyobb kihívás technológiai és a nyelvtudást együtt igénylő helyek betöltése. Leginkább ez utóbbi hiányzik a cégnél. Az IT-szektoron belül például az SAP-platformokat pénzügyi vagy logisztikai vonalra fejlesztő platformdizájner pozícióra nagyon nehéz embert találni – mondja Mészáros Gábor.

Megkérdeztük a Claas kutatás-fejlesztési vezetőjét, Csanádi Tamást, hogy az agráriumban hogyan látják a munkaerőhelyzetet és a nyelvi képességek esetleges hiányát. „A gazdaság erősödése miatt nálunk is érzékelhető a munkaerő hiánya, ráadásul az Alföld közepén, Törökszentmikóson található központunk miatt egy kis hátrányban vagyunk a budapesti munkaadókkal szemben. A település infrastruktúrája a toborzásnál ugyan hátrány, viszont az nagy előny, hogy majdnem minden folyamat egy nemzetközi mátrix-szervezetben történik. Így a kihívás és az egyénre jutó felelősség nagyobb, mint a versenytársaink többségénél. Aki nagyobb kabátot mer felvenni, az itt megtalálja a számítását” – mondja a kutatás-fejlesztési vezető. Ők már a szakoktatás alatt felveszik a kapcsolatot a leendő munkatársakkal: középiskolákban és saját tanműhelyekben képzik a szakmunkásokat, és az agráregyetemekkel is együttműködnek. Egész kis kolóniák érkeznek hozzánk szakmai gyakorlatra nyáron és félév közben is.

Ezek ugyan testre szabott, de valós feladatok, amelyek a közeljövőben beépülnek a gépekbe, a projektekbe és a folyamatokba. Az angol nálunk is alapkövetelmény, viszont a mezőgazdasági szaknyelv elsajátítása sokszor a munka közben történik meg – mondta Csanádi Tamás. Hegesztőket, szerelő szakmunkásokat is alkalmazni szeretnénk, de a HVG Állásbörzén elsősorban a diplomásokra hajtunk: a kutatás+fejlesztés, a gyártástechnológia, a minőségmenedzsment, a műszaki beszerzőket és a fejlesztés területén várjuk a mérnököket – mondta.

A jelentkezőkről Csanádi Tamás azt mondta, hogy egy egyetemi állásbörzéhez képest a HVG Állásbörzére felkészültebben érkeznek az álláskeresők. Többször végignézik a kínálatot, és tudják, hogy mi vár rájuk. Mert aki nem tudja, hogy melyik kikötőbe tart, annak egyik szél sem jó.