Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Harminc éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen a világ egyik legnagyobb HR-cégének, a Randstad Holdingnak a vezetője. Jacques van den Broek mégis úgy látja, az emberek túlértékelik a fix állás jelentőségét. Lapunknak arról is beszélt, miért nem kell attól tartani, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját.

hvg.hu: Sűrűn jár Budapestre?

Jacques van den Broek: 38 országban vagyunk jelen, ezek között kis országnak számít Magyarország, de azért emeli a fontosságát, hogy kiemelt szerepe van a külföldi beruházásoknak. Piaci szempontból hasonlít Szingapúrra.

hvg.hu: Magyarországon inkább Nyugat-Európához hasonlítjuk magunkat. Itt eltérést lát többet vagy hasonlóságot?

J. v. d. B.: Ami közös, az a demográfiai helyzet. Mindenütt hiányozni fognak az emberek, még akkor is, ha ez nem egyforma mértékben érinti majd az országokat. Ezért van szükség kezdeményező bevándorláspolitikára – és nem a most sokat vitatott krízispolitikától beszélek.

Névjegy

A Hollandiában 1960-ban született és 1985-ban jogi diplomát szerzett Jacquese van den Broek 1988-ban csatlakozott a Randstadhoz, amelyet 1960-ban Frits Goldschmeding alapított. 2004 óta tagja a vezetőségnek, és 2014 óta a cég elnök-vezérigazgatója. Több ország mellett ő felel a világ egyik legnagyobb HR-cégének IT-, üzleti fejlesztési, HR-, marketing és kommunikációs részlegéért.

hvg.hu: El lehet különíteni?

J. v. d. B.: Én arra a kérdésre várom a választ, hogy mire van szükségünk? Szükség van emberre a technológiai ágazatokban, a kétkezi munkáknál, az oktatásban, a gondozásban – ez a négy ágazat adja most a legnagyobb fejtörést. A probléma nemcsak a létszámmal van, hanem azzal is, hogy a meglévő munkaerő tudása és a cégek igényei nem találkoznak.

hvg.hu: A robotok nem váltják ki az embereket?

J. v. d. B.: Mi nem látjuk úgy, hogy a digitalizáció elvenné az emberektől a munkát. Igen, minden hatodik mostani munkakör eltűnhet, és újak lesznek helyettük, ám ennél sokkal fontosabb, hogy a jelenleg végzett munkafeladatok 60 százaléka meg fog változni. Azzal sem értünk egyet, hogy a legkevesebb képzettséget igénylő vagy a kétkezi munkák fognak eltűnni – vízvezeték-szerelőre mindig szükség lesz. Inkább a középső szinten levő, de repetitív munkafolyamatok változását várjuk. A szülőknek is azt a tanácsot szoktam adni, amikor a gyerekeik jövője kerül szóba, hogy a személyes közreműködést igénylő munkák felé tereljék őket, amilyen a sales, szolgáltatások, menedzsment, gondozás, tanítás.

©

hvg.hu: Mi a garancia arra, hogy egy ilyen munkát végző meg tudja tartani az állását?

J. v. d. B.: Sok ember azt gondolja, hogy a fix állás jó. Szerintem túlértékelik ezt – egyik napról a másikra megszűnhet, mitől lenne biztonságosabb? Az embereknek fel kell ismerniük, hogy az egyetlen biztonságot nem egy állás, hanem az adja, hogy piacképes tudással rendelkeznek. Erre alkalmazunk egy úgynevezett alkalmazhatósági tesztet, amely segít megtervezni a jövőt.

hvg.hu: Tegyük fel, hogy szeretem a munkahelyem, a munkámat is, és a teszt hirtelen megállapítja, hogy nem vagyok benne jó. Nehéz ezzel szembesülni.

J. v. d. B.: Ez tény, de ne felejtse el: egy csomó ember van, aki nem szereti a munkáját. Olyan ez, mint egy rutin orvosi vizsgálat: időről időre nem árt az egészségi állapotot felmérni, 2-3 évente nem árt felmérni a tudást, vagy akár azt, hogy a fizetés mennyire felel meg a sztenderdeknek. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy ha a munkánk nem is tűnik el, de az értéke – így a fizetés – csökkenhet.

©

hvg.hu: Azt mondja, a tevékenységek hatoda eltűnhet. Az önöké nincs köztük?

J. v. d. B.: Mondok egy példát: az autóvezetőkét. Ha a sofőrködésnek azt tekintjük, hogy valaki ül a volán mögött, akkor el fog tűnni ez a szakma, ám ha emberekről beszélünk, akik – például a fogyasztókkal való kapcsolattartáson keresztül – abban segítenek, hogy egy áru célba érjen, akkor van jövője. De vegyük a mi cégünket! Korábban egy nehezen átlátható piacon kellett helytállnunk: az emberek nem tudták, milyen állások vannak, a munkahelyek nem tudták, hol találnak erre embert, a platformunkon keresztül igyekeztünk őket összekötni. De változnak az idők, mi is igyekszünk a technológiát a saját szolgálatunkba állítani. Négy éve alapítottunk egy részleget, amelyik a legkülönbözőbb startupokat figyeli abból a szempontból, miben lehetnek a hasznunkra. Két és fél ezer startupot elemeztünk, tizenötbe befektettünk közülük, és felvásároltunk kettőt. De rájöttünk, hogy a 2500 tech startup közül egyik sem veszélyezteti a mi üzletünket, mivel a mi üzletünkből soha nem lehet kiiktatni az emberi tényezőt. Tegyük fel, hogy valaki úgy dönt, munkahelyet vált. Ehhez nem elég az, hogy interneten, automatizált formában talál ajánlatokat, de el is kell ezeken gondolkoznia, beszélni emberekkel – a régi és egy új helyen is.

hvg.hu: Akkor az állásinterjú nem változik?

J. v. d. B.: Ott is igénybe tudjuk venni a számítógép segítségét. Például azzal, hogy az első egy videointerjú.

hvg.hu: Skype-on?

J. v. d. B.: Ó, nem, az már a múlté. Sokszor egy chatbottal készül. Például egy rövid videojátékot kell játszania a jelöltnek számítógépen, amelyből karaktervonásokra lehet következtetni. Így mire a személyes interjúig eljutnak, már nem a sötétben tapogatóznak.

hvg.hu: És ha a számítógép téved? Megtalálja az ideális jelöltet, aki aztán mégsem válik be.

J. v. d. B.: Előfordulhat. De nem is az a dolgunk, hogy megtaláljuk az ideális jelöltet, mi csak olyan embereket keresünk, akik a cég elvárásainak megfelelnek. Azt majd ott döntik el, rá vártak-e.

hvg.hu: Akkor miért van szükség a startupokra?

J. v. d. B.: Régen ez úgy nézett ki, hogy volt egy adatbázis, felhívtunk húsz céget, abból mondjuk ötnek emberhiánya volt. Ma tudhatjuk, hogy a munkaerőpiacon hol a kínálat. Ha húsz céget felhívunk, az húsz olyan cég, amelyiknél keresnek embert. A másik oldalon is fontos változás zajlik: úgy látjuk, hogy az emberek hamarosan nem fognak munkát keresni. A munkának kell őket megtalálni, ezért praktikus lesz egy társaságnál a személyzeti és a marketing részlegek összevonása, hiszen lassan ott tartunk, hogy arról kell beszélni, milyen izgalmas nálunk dolgozni.

hvg.hu: Ez az, amit employer brandingnek hívnak?

J. v. d. B.: Igen, legalábbis a nagy része ez. De azt is jelenti, hogy változik a toborzás módja. Nem csak feladok egy álláshirdetést, arra nem fog már senki jelentkezni. Nekünk itt Magyarországon van egy 330 ezer emberből álló adatbázisunk, aktivizáljuk őket, hogy ne tűnjenek el a számunkra. Egyfajta munkerőpiaci Amazont szeretnénk létrehozni.

©

hvg.hu: Ha vásárolok valamit az Amazonon, érthető, hogy a cég még több mindent szeretne nekem eladni. De ha megtaláltam álmaim munkahelyét, miért jó, hogy máris egy másikat ajánlanak?

J. v. d. B.: Nem csak állásajánlatokról van szó, hanem például tréningeket ajánl, esetleg olyan teszteket, ahol össze tudom magam mérni másokkal, a tudásukkal, a bérükkel. És ehhez nem is kell ember, bár teszteltük korábban, és azt tapasztaltuk, az emberek fele a chatbot megoldást kedveli, a másik fele pedig a személyes kommunikációt.

hvg.hu: Mégsem igaz, hogy a személyiség a fontos?

J. v. d. B.: A kérdés az, hogy az ember melyik ponton lép be. Van, aki zaklatásként éli meg, ha felhívják, ha épp nem ér rá, de nem zavarja, ha kap mondjuk egy e-mailt egy ajánlatról. A kulcs az, hogy találjuk meg a megfelelő pillanatot – és a megfelelő információt adjuk. Itt pedig a méret a lényeg: ha kellően nagy adatbázissal rendelkezünk, abból több információt lehet kinyerni.

hvg.hu: Akkor átláthatóbbá válik a munkaerőpiac is?

J. v. d. B.: Az inkább attól válik átláthatóbbá, hogy az emberek csatlakoznak hozzánk. Ha magadtól próbálsz kiigazodni, akkor nem lett átláthatóbb.

Hvg.hu: És az internet, a közösségi média sem tette azzá? A LinkedIn vagy a Facebook nem segít?

J. v. d. B.: A LinkedInnel a munkahelyek nem tudnak mit kezdeni, hiszen nem derül ki, hogy az adatok hitelesek, aktuálisak-e, ahogy az sem, éppen állást keres-e valaki. Így egyesével kell az embereket elérni, ami végső soron nagyon drága módja a keresésnek. Mi igyekszünk célzottabb, felhasználóbarát rendszert kidolgozni, tény, ehhez idő kell.

hvg.hu: Épp ezt említik az automatizálás legnagyobb gondjaként is: hogy a robotizált, automatizált rendszerek kidolgozása éveket vesz igénybe, de addig nincs, aki vagy ami a hiányzó dolgozó helyett elvégezzen egy feladatot.

J. v. d. B.: A lényeg az időzítés: ha valakit felkészületlenül ért ez a helyzet, az rosszul járhat. Mi ebben úgy tudunk segíteni, hogy felhívjuk az ügyfeleink figyelmét, hogyan változtathatják a keresett munkaerő profilját. Például kezdjenek el külföldön is keresgélni. Közvetítünk is embereket például Romániából, Lengyelországból Németországba.

hvg.hu: Az azért nem olyan nehéz, de az ellenkező irányba is működne a dolog?

J. v. d. B.: Persze, a budapesti szolgáltatóközpontokba például közvetítünk embereket. Magunkhoz is, hiszen a Randstad is működtet itt egy ilyet.

hvg.hu: Miért választaná valaki Magyarországot, ahol nyilván alacsonyabb fizetésre számíthat, az ország is kisebb.

J. v. d. B.: Ezt mindenki maga dönti el, ha mondjuk valaki Angliában keresgél, lehet, hogy az időjárás lesz neki vonzó. Mindig az a fontos, hogy az emberek mit szeretnének.

©

hvg.hu: Ezek az elvárások változnak?

J. v. d. B.: Ezt rendszeresen vizsgáljuk az Employer Brand Research keretében, és azt találtuk, hogy az elvárások nagyban függnek attól, hogy valaki hol él vagy milyen területen dolgozik. De az idő is befolyásolja természetesen: válság idején például számít, hogy biztonságosnak tűnjön egy hely. Most viszont a munka és a magánélet egyensúlya került előtérbe, például elvárják, hogy otthonról végezhessenek egy munkát.

hvg.hu: Mi most a legnépszerűbb?

J. v. d. B.: Az IT-szektor.

hvg.hu: És itt a fizetések sem rosszak.

J. v. d. B.: Valóban, de úgy gondolom, hogy a fizetés szerepét túlértékeljük a motivációs szempontok között.

hvg.hu: A munkahelyi légkört említik sokszor mint fontos tényezőt, és mindenkinek a kaliforniai techcégek irodái jutnak eszébe, ahol csocsóasztal és futógép is van. Ez tényleg ennyire fontos?

J. v. d. B.: A munkahelyi környezet fontosságát nem lehet alábecsülni, de én inkább a hierarchia eltűnését látom szívesen ezeken a helyeken, akár a mi irodánkban. Nekem például nincs saját szobám, de saját íróasztalom se, másnak sincs ilyen. Ha valamit szeretnék megtudni, én is kérdezek egy olyan szakértőtől, aki nálam jobban tud valamit. Együtt ünnepeljük a sikert, segítjük azt, aki nehéz időszakot él át – ez a jó munkahelyi atmoszféra.

hvg.hu: Hogyan látja a saját jövőjét?

J. v. d. B.: Sosem terveztem a karrieremet.

hvg.hu: Azt elképzelhetőnek tartja, hogy máshova megy dolgozni?

J. v. d. B.: Nem, harminc éve dolgozom itt, sosem hívtak máshová.

hvg.hu: Tényleg?

J. v. d. B.: Azt gondolom, hogy a főnökösködés nem egy szakma. Semmi garancia arra, hogy megállom a helyem egy másik területen pusztán azért, mert ebben az ágazatban igen. És ott van mintaként a cég alapítója, aki 85 éves, és még mindig bejár. Ő mondta azt még a hetvenes években, hogy egy cégnek nincs joga létezni, ha nem járul hozzá a társadalomhoz. Mi ezt megtesszük, és megfogalmaztunk egy célt is: hogy 2030-ra 500 millió ember munkájához szeretnénk hozzájárulni.

hvg.hu: Ezzel hogy állnak?

J. v. d. B.: Félúton nagyjából, de azt gondolom, hogy minél fejlettebb a technológiánk, annál gyorsabb lehet a növekedés.

hvg.hu: El tudja képzelni, hogy ha most lenne pályakezdő, akkor is 30 évig maradna ugyanazon a helyen?

J. v. d. B.: Előfordulhat, de most már nem venném biztosra. Azt mindenesetre meg tudom mondani, én miért tartottam ki a cég mellett. A növekedés mindenképpen segített: a cég évente organikusan 5 százalékot bővült az elmúlt húsz évében, de egyre több országban jelen vagyunk – Magyarországon például 15 éve. És a termékünk is jelentős változáson ment át. Amikor én elkezdtem dolgozni, akkor egy volt: munkaerő-kölcsönzés. Most ehhez képest van tíz.

hvg.hu: Szóval azért maradt, mert nem unalmas a munka.

J. v. d. B.: Nem, ez a tizenegyedik állásom ezen a helyen. És persze azért, mert lehetőségem van arra, hogy a személyiségemmel dolgozzak – szeretek emberekkel találkozni, emberekkel beszélni, és ez a munkám is.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A BKK és a BKV is csatlakozott az előzési oldaltávolságról szóló kampányhoz – fotók

A BKK és a BKV is csatlakozott az előzési oldaltávolságról szóló kampányhoz – fotók

"Netán egész egyetemek jutnak hasonló sorsra" – doktoranduszok tiltakoznak a genderszak megszüntetése ellen

"Netán egész egyetemek jutnak hasonló sorsra" – doktoranduszok tiltakoznak a genderszak megszüntetése ellen

Finnyáskodás helyett: van mit tanulni Puzsértól

Finnyáskodás helyett: van mit tanulni Puzsértól

Olcsóbb lett a benzin és a gázolaj

Olcsóbb lett a benzin és a gázolaj

Összefogott a Greenpeace és a Radiohead énekese – videó

Összefogott a Greenpeace és a Radiohead énekese – videó

Strasbourgig vinné az új hajléktalantörvény ügyét az Utcajogász Egyesület

Strasbourgig vinné az új hajléktalantörvény ügyét az Utcajogász Egyesület