A környezet megóvása érdekében a lineáris gazdálkodásról át kell állni a körforgásos modellre. A hulladék nagyobb része az iparban és a szolgáltatásokban keletkezik, így a cégek is sokat tehetnek ezért – és ez sokszor meg is érné nekik.
Az elmúlt két évben csak a Tisza-tónál 80 tonnányi hulladékot emeltek ki a folyóból a PET kupások. A műanyagszennyezés mértékét jól jelzi, hogy a Kiskörei vízlépcsőnél egy kisebb hulladékkezelő központot kell kiépíteni, aminek még akkor is évekig lesz dolga, ha azonnal megszűnne a PET-palackok tiszai utánpótlása.
Kommunális szemét, veszélyes hulladék, de még műszőrme is került a zsámbéki hulladéklerakóba, egy természetvédelmi terület mellé. Videó.
Most először hirdetheti egy gyorsétterem büszkén, hogy szemetet tesz a vendégei elé.
Az amerikai Compology mesterséges intelligenciája 2013 óta mintegy 80 millió felvételt dolgozott fel, hogy könnyebb legyen a szelektív hulladék feldolgozása.
A háttérben az húzódhat, hogy az önkormányzati cég nehéz anyagi helyzetben van.
A rovarok nagyon táplálóak, ráadásul rovart enni nemcsak egészséges, hanem a környezetre nézve is előnyös. Lehet ezt még fokozni? Igen, lehet! De mindenekelőtt a rovarokat fel kell dolgozni, hogy csábító ennivaló váljék belőlük.
A kormány egyelőre csak a hozzá közel állókat találta meg azzal a 13 milliárd forinttal, amelyből a szétvert környezetvédelmi intézményrendszer egyik feladatát, az illegális hulladékkupacok felszámolását finanszírozza.
Orbán Viktor barátja egyébként aktívan rendezgeti portfólióját, vásárolja tőzsdei cégének részvényeit, láthatóan újabb befektetésekre készül.
A kormány a járvány ellenére nem ad halasztást a közműadó befizetésére a víz- és csatornaszolgáltatóknak. Ezek jelentős része önkormányzati tulajdonban van. Pedig létfontosságú szolgáltatásokról van szó, ráadásul vírusos hulladékot is kezelnek.
Jól állunk a PET-palackok feldolgozásával is.
Sok szolgáltató anyagi gondokkal küzd, az adósságállomány több tízmilliárd forint.
Az NHKV Zrt. saját tőkéje egy év alatt 3,7 milliárd forintról mínusz 3,7 milliárd forintra esett.
A hazai hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nem ösztönöz környezettudatosságra, az arra vonatkozó jogszabályok pedig ellentmondásosak és folyamatosan változnak.
Hulladékkezelő céget alapítanak, így rengeteg pénzt megspórolhatnak, a piac többi szereplője viszont nem örül.
Küzdenek a még talpon maradt hulladékgazdálkodó cégek, az államosítás és a rezsicsökkentés kifogta a szelet a vitorlájukból: milliárdos adósságot görgetnek maguk előtt. Olyan településeken jártunk, ahol – pénzhiány miatt – lomtalanítás nincs, és a szelektív hulladékot is késve viszik el.
A rezsicsökkentés jegyében elindított állami hulladékkezelési rendszer egyre csak nyeli a pénzt.
Nem kell egyik napról a másikra Zöld Hőssé válnunk, fokozatossággal is lehetünk tudatosak. Egyszerre mindig csak egy környezetbarát megoldással próbálkozzunk, majd annak rutinná válása után jöhet a következő kis lépés. Cikkünkben három egyszerű tippet mutatunk be.
Valami bűzlik az 5 milliárd forintból felépített szemétlerakón.
2050-re teljesen körkörössé tenné a gazdaságát, vagyis az összes keletkező hulladékot hasznosítaná.
