Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Habár a hulladékszállítás hazai problémáira leginkább az Északkelet-Pest és Nógrád megyei Zöld Híd Nonprofit Kft. novemberi botránya hívta fel a figyelmet, a Népszavának nyilatkozó szakértők egyetértenek abban, hogy szinte az egész ágazat a csőd szélén áll. A lap azt írja, az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. honlapján felsorolt 28 hulladékszállító közszolgáltatók legutolsó, 2017-es mérlege igen sanyarú anyagi helyzetről tanúskodik.
A társaságok eredménye – néhány kivételtől eltekintve – nulla körüli, ám a saját tőke jellemzően csupán a hitelállomány töredéke. Pénzügyi szakértők szerint már az is egészségtelen egy cég esetében, ha a hitelállomány magasabb a saját tőkénél, ez a Népszava szerint 28 közszolgáltatóból 24-ről elmondható. A szolgáltatók összesített hitelállománya csaknem 50 milliárd forint.
A legrosszabb helyzetben a Veszprém, Ajka, Balatonfüred, Balatonalmádi, Tapolca és Pápa társasági tulajdonában lévő ÉBH Észak-balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. van: saját tőkéje mínusz félmilliárd forint, míg a kötelezettségek több mint 2 milliárdra rúgnak. Jelentésükben többször is utaltak arra, hogy az NHKV-tól az igényeltnél kevesebb forrást kapnak.
A nagyobbak közül a legsanyarúbb sors a békéscsabai központú, több mint 3 milliárdos forgalmú Dareh Bázis Nzrt.-nek jutott: itt a 2 milliárdos kötelezettségállományhoz alig 5 milliós saját tőke társul.
Ehhez képest a legnagyobb települési hulladékszállítók egy része jobban el van eresztve: kifejezetten kedvezőnek mondható a kaposvári és a szegedi hulladékgazdálkodási, illetve a Kecskeméti Városgazdasági Nkft. tőke- és tartozásaránya.
