Felnőttképzési törvényevolúció: hogy lett minden cégből felnőttképző?
Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium 2020-as hatállyal jelentősen átalakította a magyar szak- és felnőttképzés rendszerét. A cégek nagy része egy csapásra felnőttképzővé vált, és gyakorlatilag minden képzés jellegű folyamatról adatot kellett nyilvántartani és szolgáltatni, amely óriási adminisztratív terhet jelentett a cégeknek.
Ezen hivatott változtatni a 2021. január 1-el hatályos törvényváltozás, amely talán közelebb hozta az új törvény céljainak megvalósulását. Tanúi lehettünk a most hatályos jogszabályi környezet gyors evolúciójának, melynek legfontosabb lépései és tanulságai az alábbiak voltak.
Az ITM 2020. szeptember 29-én tartott online konferenciáján elhangzottak szerint az átalakításnak öt fontos oka volt: a kínálatorientált felnőttképzési piac, a túlzott folyamatszabályozás, a súlyos adminisztrációs terhek, a kevés képzésben résztvevő és a belső képzések szakmapolitika számára zavaró láthatatlansága. Ezek közül a cégek szemére legfeljebb az utolsót lehetett vetni, mégis az átalakítás talán őket érintette legsúlyosabban. Korábban a belső képzésekre szinte semmilyen szabályozás nem vonatkozott, 2020-tól azonban a felnőttképzési törvény első értelmezése és formája kötelezően bevonta őket a törvény hatálya alá, és bejelentési kötelezettséggel járt minden képzésük. Ehhez erőforrásokat kellett rendelni, átalakítani szabályrendszereket és dokumentációs folyamatokat.
A 2020-ban hatályos jogszabály számos egyéb megoldandó problémát is generált.
Különösen aggályos volt a jogszabály adatkezelési oldalról, a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerbe (FAR) indokolatlan adatokat is fel kellett tölteni, nagyon rövid volt az adatszolgáltatási határidő, szinte kezelhetetlen számú képzésről kellett adatot szolgáltatni, és számtalan képzésjellegű folyamatról nehéz volt eldönteni, hogy a törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az ITM látva ezeket a problémákat, módosította a felnőttképzési törvényt, és 2021. január 01-től érezhetően közelebb kerültünk ahhoz, hogy megvalósulhassanak az eredeti célok anélkül, hogy a cégeknek elviselhetetlen terhet jelentsen az új szabályozás.
Hogy módosult tehát a jogszabály 2021. január 01-el?
Számos változás mellett a legfontosabbak a belső képzések esetén a határidő kitolása, a belső képzés értelmező rendelkezésének módosítása, amelynek következtében az alacsony óraszámú képzésekről nem kell adatot szolgáltatni, valamint a teljes körű GDPR harmonizáció. Idén már elegendő negyedévente egyszer bejelenteni a lezáruló képzéseket (csak belső képzés esetén), jóval kevesebb adatot kell nyilvántartani, mint tavaly, és a nyilvántartandó adatok nem különböznek a FAR rendszerbe feltöltendő adatoktól. Ezen változások mellett már lehetőségünk van értékelni az új jogszabály tagadhatatlan előnyeit is, és felsejleni látszanak azok a célok, amelyek a változást indukálták.
Ezek közül a legfontosabbak talán az oktatási azonosítóban rejlő lehetőségek, a képzési értékelések eredményeiből fakadó fejlesztések és az ezen eredmények alapján adható képzési támogatások irányíthatósága.
A felnőttképzési tevékenység során minden képzésben résztvevő kap oktatási azonosítót (hacsak nem volt neki már korábban is), amely alapján az évek során oktatási anyakönyve épül fel, amely megfelelő jogosultság alapján a tervek szerint hozzáférhető lesz akár a munkaadók számára is, és lehetőség lesz arra, hogy közhiteles adatbázisban is látható legyen bárki képzési múltja. A képzések értékelése lehetőséget fog biztosítani a cégeknek arra, hogy a szerződéses külső szolgáltató által tartott képzések tekintetében anonim értékelést kapjanak a képzésről, és lehetőség legyen a képzés fejlesztésére. Az ITM határozott szándéka, hogy a későbbiekben olyan képzéseket támogasson, amelyek igazolható módon valós igényekre épültek, és mérhető a munkaerő-piaci relevanciájuk. A felnőttképzési törvény által megteremtett Big Data adattömeg erre is lehetőséget fog adni, bár a jelenleg kiírás alatt álló képzés-tartalmú pályázatoknak alapot adó vali.ifka.hu oldal súlyos hiányosságai (pld. régi jogszabály által engedélyezett képzések vonhatóak be a támogatott körbe) ezt még nem tükrözik: nem látható még, hogy milyen módon kerül a képzéstámogatás kapcsolatba az új törvénnyel és a jelenleg hatályos adatszolgáltatási rendszerrel.
Összességében kijelenthető, hogy a jelentős változások mögött értékelendő és régóta megvalósítandó célok állnak, és a jogszabály 2021-ben módosult formája megteremtette annak lehetőségét, hogy hatékonyan valósuljanak meg ezek a célok. Messze vagyunk azonban még attól, hogy a jogalkalmazás terhei alól fellélegezzünk, és láthassuk végre ezen célok megvalósításának gyümölcseit.
https://insedo.hu/termek/alapcsomag/
Tudjon meg többet az új felnőttképzési törvényről 2021. február 10-én megrendezésre kerülő online előadásunkon!
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Szemináriumok & Konferenciák közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
