2023-ban még Bulgáriában is közelebb volt a háztartások fogyasztása az uniós átlaghoz, mint Magyarországon. Egy főre jutó gazdasági teljesítményben Magyarország az uniós országok sorában hátulról az ötödik.
A gyorsan változó tételektől szűrt maginfláció gyorsul, az inflációs várakozások pedig még mindig magasak. Az amerikai jegybank csak nem akar nekilátni a kamatcsökkentésnek. Az év végéig a magyar 7 százalékos alapkamatot már nem nagyon fogja csökkenteni a jegybank, de hónapról hónapra döntenek majd, és kiemelten figyelnek a forint árfolyamára.
Az euró is gyengült a dollárhoz képest, ám a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is nagyot esett. A háttérben az európai parlamenti választások utáni bizonytalanság, illetve az elég rossz, de a vártnál mégis jobb magyarországi inflációs adat állhat.
Miközben az infláció két hónapja egyre gyorsul, a nemzetgazdasági miniszter szerint összeomlott, és alacsony szinten van. Utóbbi kijelentés is legfeljebb a tavalyi Európa-bajnok inflációhoz viszonyítva igaz, a 4 százalék már a jegybanki toleranciasáv teteje.
Ahogy az várható volt, májusban tovább gyorsult az infláció, némi meglepetésre nem 4 százalék fölé, hanem épp csak 4 százalékra. Az alacsony fogyasztásnak köszönhetően „olcsóbb lett” a háztartási energia, az üzemanyagok pedig jelentősen drágultak, de drágulhattak volna nagyobbat, ha a kormány nem zsarolja meg a kereskedőket. Az inflációt elsősorban a szolgáltatások 10 százalékos áremelkedése pörgeti, a telekomcégek durva áremelése átlag 14 százalékos volt.
Mit jelent, hogy csökken az infláció, ha minden drágul tovább? Miért érzem magasabbnak annál, mint amit írnak? Hogyan kell értelmezni az átlagbéreket? Mit jelent az én életemre nézve, hogyha nő a GDP? Pénzügyi podcastunkban segítettünk eligazodni a makrogazdasági mutatókban, hogy világos legyen, mit jelentenek a mi pénzünkre nézve.
Főként a lakhatási és rezsiköltségek robbantották be, azok több mint 93 százalékkal nőttek, de az élelmiszer-infláció is brutális.
A nemzetgazdasági miniszter a napokban arról beszélt: sem a lakosságot, sem a vállalkozásokat nem tudja a kormány meggyőzni arról, hogy vége a válságnak, és az inflációs nyomás is csökkent. A KSH áprilisi adatai ennek némileg ellentmondanak, de vajon májusban nőttek vagy csökkentek az árak az élelmiszerboltokban?
A nem végleges érték a vártnál rosszabb, 2,6 százalék. Az EU-s inflációs adatra még várni kell, de Magyarország kilátásai nem rózsásak.
Majdnem 11 százalékuknak pedig konkrétan a nettó fizetését csökkentették, 17,6 százalékos éves infláció mellett.
A magyarok többsége a tó partján vakációzna, de az ötödüknek nem lesz pénze rá.
Szeptember óta nő a reálkereset – a foglalkoztatáspolitikai államtitkár szerint ez a decemberi (januári) minimálbér-emelésnek is köszönhető.
A jegybank kamatpolitikája nem változik, pedig vannak pozitív fejlemények. Beindult a gazdasági növekedés, a fizetési mérleg többlete nagy, és magas szinten áll a devizatartalék. Az infláció viszont lassulhatna gyorsabban, ha egyes szolgáltatások árait nem a tavalyi inflációhoz emelnék. Jó lenne, ha a kormány tartaná a költségvetési hiánycélokat. A Fed kamatcsökkentése egyre távolabbra tolódik, ez megrángathatja Magyarországot.
Nem számítottak az elemzők ekkora növekedésre.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta tavaszi gazdasági előrejelzését. Ebből kiderül, hogy az EU-s átlaginflációt a magyar pénzromlás lényegesen meghaladja, nálunk rosszabbul csak két ország teljesített. A GDP ugyanakkor az uniós átlagnál jobban nő, de messze elmarad a koronavírus-járvány előtti időszaktól.
Tizennyolc magyar-kínai megállapodást írtak alá a két ország vezetői; a Pénzügyminisztérium szerint annyira nem a háború okoz gondokat a gazdaságban, hogy ezt még Gulyás Gergely sem értette; újra nőni kezdett az inflációnk, a hiány pedig az eredeti éves célt túllépte. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Javier Milei a neoliberális gazdaságfilozófia híve, ennek jegyében csökkenteni kezdte az állami jóléti kiadásokat a pénzügyi csőd szélén táncoló országban, amely csaknem 300 százalékos inflációval küzd, és csak óriási IMF-támogatással tudja kezelni a problémáit.
A nemzetgazdasági miniszter épp abban a pillanatban beszél alacsony szinten stabilizálódott inflációról, amikor az infláció visszagyorsul. A nemzetgazdasági miniszter szerint a nemzetközi kőolajárak csökkenése a magyar kormány érdeme.
A szolgáltató szektor árai az egekben járnak, és áprilisban a benziné is kimondottan magas volt, így aztán 3,7 százalékra nőtt az infláció a KSH friss adatai szerint.
A 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek.
