Már a reggeli piacnyitás előtt gyengülni kezdett a forint az euróval és a dollárral szemben, ami folytatódott egész délelőtt. Az euróval szemben a pénteki záróértékek 391,5 körül voltak, hétfőn délre az árfolyam már meghaladta a 394-et. A dollárral szemben a 362,2-es nyitóértékről 367 fölé gyengült a forint.

Eközben az euró is gyengült a dollárhoz képest, ami mögött az európai parlamenti választások eredményei állhatnak: a jobboldali erők erősödése, s ami talán fontosabb, a választás nyomán kialakult politikai bizonytalanság a két legnagyobb tagállamban, Franciaországban és Németországban.

Az biztos, hogy a forint alulteljesít a cseh koronához és a lengyel zlotyhoz képest.

Ami Magyarországot illeti, a kormányzó Fidesz a vártnál gyengébben szerepelt, ami hozzájárulhat a forint árfolyamának gyengüléséhez.

Ennél valószínűleg fontosabb tényező, hogy a Központi Statisztikai Hivatal reggel tette közzé a május havi inflációs adatot: az infláció tovább gyorsult, 4 százalékkal elérte a jegybanki toleranciasáv tetejét. Az adat pozitív meglepetést okozott, a várakozás az volt, hogy a pénzromlás májusban már 4 százalék fölött lesz.

Az infláció vártnál kedvezőbb alakulása megnövelte annak az esélyét, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa június végén az asztalon lévő kamatvágási opciók közül (25 vagy 50 bázispont) a nagyobbat választja. A forint árfolyamában a befektetők alacsonyabb alapkamatot árazhatnak.

Valójában egyetlen havi, a vártnál kedvezőbb adat aligha lesz elég ahhoz, hogy nagyobb kamatvágásra sarkallja a jegybankot. Egyéb tényezők – éppen a forint árfolyama, az amerikai kamatcsökkentések kitolódása – inkább az óvatosság irányába mutatnak. Ami biztos, hogy június végére elkészült a jegybank friss gazdasági előrejelzéseit tartalmazó inflációs jelentése, a Monetáris Tanács ezek ismeretében dönt majd.