Már a reggeli piacnyitás előtt gyengülni kezdett a forint az euróval és a dollárral szemben, ami folytatódott egész délelőtt. Az euróval szemben a pénteki záróértékek 391,5 körül voltak, hétfőn délre az árfolyam már meghaladta a 394-et. A dollárral szemben a 362,2-es nyitóértékről 367 fölé gyengült a forint.
Eközben az euró is gyengült a dollárhoz képest, ami mögött az európai parlamenti választások eredményei állhatnak: a jobboldali erők erősödése, s ami talán fontosabb, a választás nyomán kialakult politikai bizonytalanság a két legnagyobb tagállamban, Franciaországban és Németországban.
Az biztos, hogy a forint alulteljesít a cseh koronához és a lengyel zlotyhoz képest.
Ami Magyarországot illeti, a kormányzó Fidesz a vártnál gyengébben szerepelt, ami hozzájárulhat a forint árfolyamának gyengüléséhez.
Ennél valószínűleg fontosabb tényező, hogy a Központi Statisztikai Hivatal reggel tette közzé a május havi inflációs adatot: az infláció tovább gyorsult, 4 százalékkal elérte a jegybanki toleranciasáv tetejét. Az adat pozitív meglepetést okozott, a várakozás az volt, hogy a pénzromlás májusban már 4 százalék fölött lesz.
Ahogy az várható volt, májusban tovább gyorsult az infláció, némi meglepetésre nem 4 százalék fölé, hanem épp csak 4 százalékra. Az alacsony fogyasztásnak köszönhetően „olcsóbb lett” a háztartási energia, az üzemanyagok pedig jelentősen drágultak, de drágulhattak volna nagyobbat, ha a kormány nem zsarolja meg a kereskedőket. Az inflációt elsősorban a szolgáltatások 10 százalékos áremelkedése pörgeti, a telekomcégek durva áremelése átlag 14 százalékos volt.
Az infláció vártnál kedvezőbb alakulása megnövelte annak az esélyét, hogy a jegybank Monetáris Tanácsa június végén az asztalon lévő kamatvágási opciók közül (25 vagy 50 bázispont) a nagyobbat választja. A forint árfolyamában a befektetők alacsonyabb alapkamatot árazhatnak.
Valójában egyetlen havi, a vártnál kedvezőbb adat aligha lesz elég ahhoz, hogy nagyobb kamatvágásra sarkallja a jegybankot. Egyéb tényezők – éppen a forint árfolyama, az amerikai kamatcsökkentések kitolódása – inkább az óvatosság irányába mutatnak. Ami biztos, hogy június végére elkészült a jegybank friss gazdasági előrejelzéseit tartalmazó inflációs jelentése, a Monetáris Tanács ezek ismeretében dönt majd.
A jegybank kamatpolitikája nem változik, pedig vannak pozitív fejlemények. Beindult a gazdasági növekedés, a fizetési mérleg többlete nagy, és magas szinten áll a devizatartalék. Az infláció viszont lassulhatna gyorsabban, ha egyes szolgáltatások árait nem a tavalyi inflációhoz emelnék. Jó lenne, ha a kormány tartaná a költségvetési hiánycélokat. A Fed kamatcsökkentése egyre távolabbra tolódik, ez megrángathatja Magyarországot.
