Szinte minden járványügyi korlátozást eltörölnek; a vártnál sokkal kisebb mértékben esett vissza a gazdaság teljesítménye; alapkamat-emelést is belengettek az elszállt infláció miatt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A világrekorder áfa és a gyengülő forint is hozzájárul a magas árakhoz Magyarországon, ám az állam – akarva vagy akaratlanul – más eszközökkel is pörgeti az inflációt. Ennek ellenére arra igen kevés eszköze van, hogy visszafogja a drágulást. Megnéztük, hol avatkozhat be a választásokra készülve.
Rövid időre benézett a forint 350 alá is, majd valamivel e szint fölött állt meg.
A megugró infláció miatt az is elképzelhető, hogy alapkamatemelés jön – mondta a Reutersnek Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.
Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az állami támogatás hiánya miatt az önkormányzatok, amelyek most lakásállományukat is elveszíthetik. Közben a kormány benyújtotta az EU-nak a tervet arról, mire költené a koronavírus-válság utáni helyreállítási támogatást, Varga Mihály pedig adócsökkentéseket jelentett be. Ez még úgy is belefér, hogy 800 milliárd forintot folyattak ki a NER-nek a járvány alatt. Az élet pedig megállíthatatlanul drágul Magyarországon. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A magyar gazdaság bővülése meghaladja az uniós átlagot, ugyanakkor jelentős az államháztatási hiány és az infláció mértéke is.
A vártnál jobban drágult az élet Magyarországon áprilisban. Abban szinte minden szakértő egyetért, hogy az éttermekben, szállodákban, a kozmetikusoknál és a fodrászoknál további drágulás jön.
Márciushoz képest átlagosan 0,8 százalék a drágulás
Hogyan lehet felvenni a küzdelmet az inflációval szemben?
Van, aki a hús, a tej és a tojás termelési önköltségének 15-20 százalékos drágulását várja, más a sertéstartóknál számít nagy lemorzsolódásra az egyre magasabb takarmányárak miatt.
Kormányzati kevélység, növekedési hajsza és a klientúra további gazdagítása fogja jellemezni a gazdaságpolitikát a választásokig. Két év alatt bő 9 ezermilliárd forinttal költ többet az állam a bevételeinél – a járvány elleni védekezés helyett a győzelem reményében.
Az étolaj 21, az üzemanyagok és a dohányáruk 17 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor, a krumpli ára közel 20 százalékkal csökkent. Összességében 3,7 százalékos az infláció.
Magyarországon 3% az inflációs cél – írjuk le, amikor az inflációról vagy a kamatdöntésekről van szó. Természetesnek vesszük a megállapítást (végül is húsz éve van inflációs cél és tizennégy éve ugyanennyi), szinte fel sem tűnik, amikor páran felteszik a kérdést: mégis miért van ez így? Miért jó az, hogy infláció van, miért jó, hogy épp ekkora, és hogyan számolják ki mindezt? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most ezekre mutatjuk be a válaszokat, és azok kritikáit.
3,8 százalékkal bővülhet a gazdaság 2021-ben, az átlagos reálkereset viszont alig fog nőni. A kormány folytatja a pénzszórást, az éves hiány a GDP 7,7 százaléka, az államadósság 80,2 százalék lehet.
Gyors áremelkedés várható, de az inflációt kézben lehet tartani az eurozónában – vélik a Deutsche Wellenek nyilatkozó szakértők.
Az MNB árgus szemekkel figyeli az inflációt, amely átmeneti hatások miatt 2021-ben közel 5 százalékig ugorhat ki. Éves szinten közel 4 százalékos inflációra számítanak. Hiába a járvány harmadik hulláma, a jegybank nem rontott GDP-növekedési előrejelzésén, 4–6 százalékot vár, ami Matolcsy György szerint „kanyarban előzés”.
A forint gyengül, a takarmány drágul és a sertéspestis is okozhat még meglepetéseket, miközben a koronavírussal is küzdenie kell az ágazati szereplőknek.
Az arany történetét folytató sorozat második részében a bankok kialakulásától az aranystandard kezdetéig tekintjük át az arany történetét.
A koronavírus-járvány egyik hatása a világgazdaságra az, hogy egyre nehezebben és egyre drágábban lehet élelmiszerekhez jutni – állapítja meg a Bloomberg, amely szerint mindennek elsősorban a szegények isszák meg a levét
Tavaly szeptember óta nem volt akkora az infláció, mint most. Az olaj, a dohánytermékek és az autók ára nőtt a legjobban az elmúlt egy évben.
