Az infláció „a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet” – írja kamatdöntéséhez fűzött indoklásában a jegybank Monetáris Tanácsa. A Tanács ennek ellenére nem avatkozott be, nem változtatott a kamatkondíciókon. A jegybank ugyanis arra számít, a magas infláció nem lesz tartós, 2022 elejére visszatér a 3 százalékos cél közelébe.

A következő hónapokban azonban a bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése, a jövedéki adó újabb növekedése és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkeznek – olvasható az indoklásban. A fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet, amelynek mintegy felét az üzemanyagok áremelkedése és az adóváltozások magyarázzák. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8–3,9 százalékos tartományban, míg az adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul.

Az átmeneti közel 5 százalékos, illetve az éves szinten közel 4 százalékos infláció olyan szinteket jelentenek, amilyenek rég nem fordultak elő. Az éves infláció utoljára a 2010-es évek elején volt ekkora (sőt, 2012-ben 5,7 százalék), a havi index 2020 elején meghaladta a 4 százalékot, de korábban erre évekig nem volt példa.

Figyelnek, ha kell, beavatkoznak

A Monetáris Tanács a közleményben, illetve az annak kapcsán tartott tájékoztatóban Virág Barnabás alelnök többszörösen hangsúlyozta, hogy a jegybank fokozottan figyeli a folyamatokat, és készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.

Ugyan a jegybanki vezetők nem tettek erős, a napokban gyengélkedő forintárfolyamot támogató kijelentéseket (az inflációval kapcsolatos erős üzeneteken túl), a forint árfolyama alig reagált a kamatdöntésre, az indoklásra és a tájékoztatón elhangzottakra, az euróval szemben stabilan a 366-os szint aljára állt be.

A Monetáris Tanács nem utalt arra, hogy változtatni kívánna a kamatokon, sőt ismét leszögezte, hogy a jegybank egyelőre az egyhetes betéti eszköz tenderével avatkozik be, ha szükségét látja – a jegybank igazgatósága csütörtökönként határozza meg, milyen kamattal mekkora összegben fogad be betétet a bankoktól. „Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn” – írják az indoklásban.

Matolcsy újra (még mindig) optimista

Meglepő módon a jegybank 4–6 százalék közötti gazdasági növekedést vár 2021-re. Az előző előrejelzésben, 2020 decemberében 3,5–6 százalék közötti növekedést jeleztek előre, vagyis a jegybank nem rontott az előrejelzésén, sőt a sáv alján javított. Annak ellenére sem, hogy azóta a járvány harmadik hulláma miatt a kormány újabb gazdasági korlátozó intézkedéseket vezetett be. Igaz, a decemberi prognózisban a jegybank még 6–6,5 százalékos recesszióval kalkulált 2020-ra. A gazdasági visszaesés végül enyhébb, csak 5 százalékos lett.

Mindenesetre a várakozás optimistának mondható – személyesen Matolcsy György jegybankelnök számolt be róla. Matolcsy szerint Három feladat vár az országra:

• Le kell győzni a vírust.
• Kordában kell tartani az inflációt, meg kell őrizni az árstabilitást.
• Újra kell indítani a gazdaságot.

Ezek teljesíthető feladatok, amelyekkel jól haladunk. Ha sikerül, az elmúlt 100 év leggyorsabb gazdasági helyreállítására számíthat az ország – véli Matolcsy György. Optimizmusra ad okot, hogy a 4. negyedév már biztató volt 2020-ban. A 4–6 százalékos GDP-növekedés nagy siker lenne, „kanyarban előzés” – mondta Matolcsy. Ekkora növekedéssel év végére meglenne a járvány előtti gazdasági teljesítmény. Matolcsy szerint ekkora növekedés reálisan benne van a világgazdaságban, legalábbis néhány országban.

A jegybank elnöke emlékeztetett rá, hogy most, 2021 első negyedév végén jobb a perspektíva, mint 2020 első negyedév végén. Akkor befele mentünk a válságba, most kifele megyünk a válságból. Végül pedig köszönetet mondott a vállalkozásoknak, hogy kitartanak ilyen nehéz helyzetben.

Tovább járatják a pénzpumpát

A jegybank azt is közölte, hogy nem tervezi a pénzpumpa leállítását vagy lassítását, és folytatja eszközvásárlási programját. „A Monetáris Tanács a koronavírus-járvány miatt kialakuló kockázatok kezelését és a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását továbbra is kész célzott módon támogatni” – hangsúlyozzák.

A Monetáris Tanács szerint az állampapír-vásárlási program sikeresen hozzájárult az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítette a monetáris transzmisszió hatékonyságát. A program kezdete óta a jegybank mérlegében lévő állampapírok állománya több mint 1600 milliárd forinttal nőtt. Az MNB az állampapír-vásárlási programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.

A jegybank szerint a vállalkozásoknak forrásokat juttató NHP Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram változatlanul kiemelt fontosságú a gazdaság helyreállítási folyamatában. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is a preferenciális betéti eszköz segítségével, teljes mértékben semlegesíti.