Az izraeli miniszterelnök ígéretet tett Washingtonnak, hogy válaszlépéseik során elkerülik a globális konfliktust kiváltó célpontokat, köztük a nukleáris és olajlétesítményeket.
Beutazási tilalommal és pénzeszközök zárolásával büntet London az Izraelt célzó rakétatámadás miatt.
Arról azonban egyelőre nincs hír, hogy mikor mehet végbe az akció.
Az MSNBC szerint Donald Trumpot baljós kapcsolat fűzi egy sor politikushoz. Az európai politikai mainstream lebénul attól a lehetőségtől, hogy Trumpból ismét elnök lehet, írja az Economist. A német uniópártok EP-s delegációvezetője szerint Orbán Viktor egyértelműen kijelentkezett az Európa-barát vezetők sorából. A Mol egyéves késésben van, hogy százhalombattai és pozsonyi finomítója teljes egészében képes legyen nem orosz olajat is feldolgozni, írja a Reuters. Ukrajnában még nem sikerült tisztázni, hogy mi számítana győzelemnek, állítja Joseph Nye, a Harvard professzor emeritusa. Tegyük fel, Izrael legyőzi a Hezbollahot, a Hamászt és Iránt, de mi lesz utána, kérdi Max Boot a Washington Postban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Fehér Ház elismerte, hogy vannak nézeteltérések a két vezető között.
Október eleje óta a közel-keleti konfliktus eldurvulása miatt rohamosan drágul a nyersolaj, és ezt a benzinkutak árai is követték. A magyar tankolókat tovább sújtja, hogy az olaj-, illetve az olajtermékimport szempontjából meghatározó dollárral és euróval szemben is gyengül a forint. Mi jöhet még a hazai kutakon, és pontosan melyek a kockázatok a globális olajkereskedelemben?
A Die Welt, a Le Figaro és a Die Presse is foglalkozik a tegnapi strasbourgi Orbán-sajtótájékoztatóval, valamint a mai EP-üléssel. Továbbra is a levegőben lóg, hogy a magyar kormány áldását adja-e az Ukrajnának folyósítandó kölcsönre, írja az Euronews. A legnagyobb európai alapkezelő is szabadul a magyar állampapíroktól, adja hírül a Bloomberg. Új választóvonal alakul ki a republikánusok soraiban, mert Trump és alelnökjelöltje követendő példának tartja a magyar modellt, így az MSNBC. A Die Presse értesülése szerint az EU nyugati határainak megerősítése csak tovább növelte az embercsempész bandák hatalmát a Nyugat-Balkánon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Hamász terrortámadásának egyéves évfordulójára a háború kiterjedt Libanonra, a biztonsága érdekében offenzívába lendült Izrael pedig súlyos katonai konfliktus szélére sodródott Iránnal.
Az MI5 vezetője, Ken McCallum elmondta, hogy az irániak is ezt teszik, a támadások célpontjában a két ország nyugaton élő disszidensei állnak.
Többek között a Neue Zürcher Zeitung, az Independent, a The Daily Telegraph, a Financial Times és a Bloomberg is értékeli a közel-keleti helyzetet. Az olasz miniszterelnök az utolsó pillanatban váratlanul visszalépett egy rágalmazási pertől, írja a The Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Minden korábbinál hevesebb rakétatámadást indított Bejrút ellen az izraeli hadsereg, Gázában is újabb fázist hirdettek, miközben a hírek szerint a tavalyi Hamász-betörés évfordulójára időzítenék támadásukat Irán ellen.
Bizalmatlansági válsággá nőtt a Hezbollah és Irán felső vezetésében az izraeli kémszervezetek mély beépülése, amelyet az utóbbi hetekben-hónapokban számos célzott támadás is bizonyított.
Ő biztosan azt tenné, hiszen „ez legnagyobb kockázat”.
Tucatnyinál több húszi katonai célpont ellen hajtottak végre támadást.
Ali Khamenei szerint nem fognak „tétovázni” és „halogatni”, ha Izraelről van szó.
Az iráni reakció azután érkezett, hogy Joe Biden elmondta, már tárgyalnak arról, Izrael hogyan csaphatna vissza Iránnak.
Az elnök szerint csütörtökön biztosan nem indul meg a támadás.
Orbán Viktor újonnan hangoztatott külpolitikai csodafegyvere, „a nagy stratégia alapja”, a konnektivitás alapos tesztelésnek lesz kitéve, ha az izraeli konfliktus tovább folytatódik.
Az átmeneti erősödés után a forint euróval szembeni árfolyama ismét 400 fölé gyengült. Ebben a tartományban az első komoly ellenállási pont 402-403-nál található, de minden azon múlik, hogyan alakul a közel-keleti háború. Legrosszabb esetben a 410-es árfolyam sem zárható ki. Esélyes, hogy a forint már nem tér vissza tartósan a 400 alatti sávba, ahol sokáig ingadozott.
Számos lehetőség áll az ország haderejének rendelkezésére, ugyanakkor kérdéses, hogy ezek közül melyik szolgálja leginkább az ország érdekeit.
