Itt a nyár, talán több időnk van olvasni a vakáció alatt. Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk akár a strandra, akár utazáshoz vagy csak otthoni bekuckózáshoz.
A karikaturistaként ismert Marabu hatvanhárom évesen megírta az első felnőtteknek szánt regényét: egy fantasyt, amelyben bár beszélő állatok és mágusok szerepelnek, mégis nagyon ismerősek benne a szituációk 2025 Magyarországán, a NER tizenhatodik évében. Kritika.
Közelgő apasága miatt önvizsgálatot tart, és egy múltbeli bűnre bukkan Breier Ádám első regényének, a Hetvenegy farkasnak a főhőse. A szerzőt a szintén részben családja ihlette Lefkovicsék gyászolnak film rendezőjeként ismerte meg a közönség.
Amikor egy miniszterelnök és ámokfutó kormánya regnálásakor egyszerre csúszik ki a lábam, a globális lábunk alól Magyarország és Amerika, a Közel-Kelet és Európa, akkor egy magyar–brazil–zsidó–biszexuális–ateista amerikanista hova álljon? Vélemény.
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez, vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Úgy véli, ha nem költözött volna külföldre, akkor valószínűleg nem tudta volna megírni új könyvét sem.
Az író ironikus posztban fejtette ki véleményét a Libri napokban kiosztott díjáról.
Az orosz történelemben nem először történt, hogy egy másik államot a nemzeti önrendelkezési jog ellenében lerohantak – emlékeztet egy friss interjúban Nádas Péter, és hozzáteszi, csak az ő életében ez már az ötödik.
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
A végső simításokat végzi Margaret Atwood a memoárján, addig is itt a legújabb novelláskötete, az Elveszve a rengetegben. Kiről mintázta magyar hősnőjét, Csillát a 85 éves kanadai író, és milyen kontextusban nevezte bébinek a HVG munkatársát? Miért éppen úgy képzelte el az amerikai diktatúrát A szolgálólány meséjében, és meglepte-e, hogy Donald Trump véget vetett a kanadai–amerikai barátságnak?
A latin-amerikai irodalmi boom utolsó nagy alakjaként emlegetik Mario Vargas Llosa perui írót, aki élete nagy részét Európában élte le, a halál azonban szülőföldjén érte.
Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Ha a hatalom állandóan az ellenségről beszél, és mindenkit ellenségnek lát, aki nem azt gondolja, amit ő, akkor úgy tudunk túlélni, ha észrevétlenek maradunk. Ha nem hiszik, ki is próbálhatják egy most megjelent kalandkönyvvel.
Robert Harris sajnálja, hogy az utolsó politikus, akit Ferenc pápa fogadott, J. D. Vance amerikai alelnök volt.
Évente 1,2 millió forintos jutalomban részesítenek egy pályakezdő vagy középgenerációs írót.
Olyan független, politikamentes, értékelvű díjat szeretett volna létrehozni az Esterházy Magyarország Alapítvány, amely a közeljövőben Magyarország egyik vezető irodalmi elismerésévé válhat majd.
Egyikük sem árulta el, miért szakadt meg évekkel ezelőtt a barátságuk.
„Most, 2025-ben egy másik országból és egy másik időből szólalnak meg ezek az interjúk” – írja a minap, Esterházy Péter hetvenötödik szülinapjára megjelent Vanni van című kötet előszavában a szerkesztő, Pál Sándor Attila. A bibliográfiából kiderül, a resztliből több további könyv összejönne. És persze nem resztli lenne. Sem a kötetben, sem a bibliográfiában nem szerepelnek viszont azok a beszélgetések és fellépések, amelyeket az internet szerencsére megőrzött. Ezekből válogattunk, hogy a virtuális térben együtt ünnepeljünk az 1950. április 14-én született íróval, aki 2016. július 14-én hosszú és nyilvánosan követhetővé tett betegsége hunyt el. Megtekintésre (újranézésre?) ajánljuk egyetemi előadását is.
Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.
Mérget azért ne vegyünk rá, Bödőcs hajlamos a humorizálásra.
