A Magyar Műfordítók Egyesületének alelnöke azt mondta, fel sem merült bennük, hogy valóban az elhanyagolható karrierrel rendelkező fordító kaphatja a díjat, szerinte egyértelműen politikai döntésről van szó. A Szépírók Társasága eközben támogatás nélkül maradt.
Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló, tizenhárom „gonosz” meséje nem tanulságos, megoldásokat kínáló történet. Vannak bennük királylányok, sellők, ifjú trónörökösök, tündérek és varázslók, de nincs megnyugtató végkifejlet, a dolgok nem kerülnek a helyükre, és pont az játszódik le bennük, mint a valóságban: a szereplők a világ esetlegessége miatt értelmetlenül szenvednek. Ezek a történetek rólunk szólnak, a sötétséggel és önmagunkkal való szembenézésről, szülő-gyerek kapcsolatokról, elfojtásokról és szabadulásokról. Interjú.
Egy romantikus vígjátékba illő fordulattal és egy ajkai panellakás felének az árából útjára lehet indítani ma Magyarországon egy független könyvkiadót, derül ki Molnár Geraldine és Benedek Ágota lapunknak adott interjújából. Az általuk létrehozott Leányvállalat három könyvvel jelent meg a piacon, ebből az egyik Benedek új könyve, az Akkor inkább már most megdöglök.
Kerékgyártó István világcsavargókról és politikáról is mesél Fecske Milán élete, jó sora és viszontagságai című könyvében.
Az emberben legyen szép minden – Ványa bácsi Asztrov doktorának mondását adta második regényének címéül a német Sasha Marianna Salzmann. A Margó Fesztiválon a múlt héten Budapesten járt író ukrán földön élt négy nő megrázó történetét meséli el.
Tóth Krisztina tárca- és novellatörténeteiben professzionális tömörítéssel eléri, hogy az ismerős, apró élethelyzetek irodalomsűrítménnyé alakuljanak. Ezzel találkozhatunk az Ahonnan látni az eget című új novellagyűjteményében.
Izland legnépszerűbb írója Magyarországon is őrülten sikeres, amit a budapesti dedikálásáért sorban álló több száz méteres sorok is megmutatnak, na meg az, hogy legutóbb egyszerre két könyve is megjelent magyarul (Hiányod maga a sötétség; Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről). Arról beszélgettünk vele, mitől lehet olyan veszélyes egy mosoly, mi tör a világ elpusztítására, és miért akarnak mindig könyveket betiltani a diktátorok. Interjú.
Nemigen van olyan széles körben ismert és hírhedt politikus a NER-ben, aki annyira kevés dologra volt komoly befolyással a saját területén, mint Demeter Szilárd. És ennél kevés pozitívabbat lehetne írni a jelenkor fideszes potentátjairól.
Úgy néz ki, Jón Kalman Stefánssonnak is komoly rajongótábora van Magyarországon.
Egyszerű történetek, zeneműre emlékeztető elbeszélőmód, lélegzetelállító távlat – így jellemzi írásában Kun Árpád író a 64 éves, irodalmi Nobel-díjas norvég Jon Fosse világát. Regényeit Dobos Éva fordításában a Pesti Kalligram adja ki.
Nyolcvan éves korában elhunyt Louise Glück amerikai költő, 2020 irodalmi Nobel-díjasa - jelentette be szombat hajnalban Jonathan Galassi, Gluck szerkesztője a Farrar, Straus & Giroux kiadónál.
Az idei Margó-díjra összesen 34 nevezés érkezett, ezekből választotta ki a zsűri Visky Kitelepítés című regényét.
NER-csadorról, fóliaperzekutorokról, varánuszkommandókról, militáns fütyürészésről is beszél az író, akinek 70. születésnapjára kiadója, a Magvető Hadd legyek hűs címmel az összes versét tartalmazó kötetet jelentet meg.
Számos Shakespeare-mű, valamint a többi közt a Csongor és Tünde vagy a Bánk Bán után most Az ember tragédiájához "nyúlt hozzá" Nádasdy Ádám, akivel nem csak erről, hanem a kötelező olvasmányokról, az irodalmi kánonról, művek ideologikus újraírásáról és könyvek fóliázásáról beszélgettünk. Szóba került az is, hogy miért nem igazán jó mű sem Madách Imre, sem Katona József, sem Vörösmarty Mihály legismertebb drámája.
A Noir királynőjének tartott svéd Camilla Läckberg egyes köteteiről a mesterséges intelligencia megállapította, hogy nem is ő írta. Az író is reagált a vádakra.
Az egyik legnagyobb norvég író kapja idén a kitüntetést „az innovatív színdarabjaiért és prózájáért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak”.
Miután az influenszer nem a Könyvfesztivál díszvendégéről, hanem saját magáról beszélt a megnyitón, John Scalzi leszögezte: kifejezetten hálás Szabadosnak, és nem gondolja, hogy bárkitől is bocsánatot kellene kérnie, tőle meg aztán pláne nem.
Egy interjúban arról beszélt, hogy bírja a Carson Comát, és azt is mondta, hogy nagyon sok mindent szeretne még megírni.
Hétvégén még nagyon biztató előrejelzéseket adtak a fogadóirodák Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díj esélyeiről, ám ahogy közeledünk a hivatalos bejelentéshez, az esélyek csökkennek. Mindez persze csak latolgatás, a svéd akadémia döntésére semmi hatása nincs.
A keletiek nehezebben, de az orosz, lengyel, cseh műfordítók könnyen megértik a magyar abszurdot – mondja a Magyar Fordítóházat 25 éve létrehozó és működtető Rácz Péter. A ház bérleti szerződése körüli bonyodalmak ellehetetleníthetik a balatonfüredi intézmény munkáját.
