Egyszerűek, szókimondók azok a gyerekversek, amelyeket a kortárs északi irodalomból Patat Bence válogatott. Olyanok, mintha egy padtárs írta volna. A Szólj, ha kell egy barát című kötet az ötven éve készült, magyarul 1975-ben megjelent Ami a szívedet nyomja könyv folytatása.
A BBC megfilmesíti a krimikirálynő Gyilkolni könnyű című regényét, melynek főszereplőjét ezúttal nem egy fehér bőrű színész fogja megformálni.
Örök hely és mindenhol idő címmel jelent meg Jánossy Lajos író-szerkesztő legújabb könyve. A rendszerváltás előtti negyven év Magyarországán játszódó regény széles tablókép, laktanyától a lóversenypályáig, panellakásoktól budai polgári otthonokig, szerkesztőségektől rockklubokig. Családtörténet is, számvetés is, szembenézés is, amiről ráadásul eszünkbe juthat a rendszerváltást követő időszak. A szerzővel beszélgettünk.
Arthur Conan Doyle úgy gondolta, hogy a detektívponyvák hatalmas sikere az oka annak, hogy a kutya sem kíváncsi a nagyívű történelmi regényeire.
A századfordulós évek fővárosi kávéházainak elnyűhetetlen bútordarabjaként élt a magát Puella Classicának, vagy olykor, bizalmasabb környezetben Laurának nevező nő, aki nem a szépségével, hanem a nem mindennapi műveltségével hódított. Udvarlói, amennyiben óhajtották, akár latinul vagy ógörögül is társaloghattak vele, mielőtt a tárgyra tértek, és mindez zavartalanul zajlott a régi Magyarország 1918-as összeomlásáig, ami után már egészen más szerepben jelenik meg a szemünk előtt a nő, akit valójában egyáltalán nem Laurának hívtak.
Elérkezett kulturális podcastsorozatunk első évadjának vége, amelyben összefoglaltuk, milyen állapotban van a független művészet 2023-ban Magyarországon. A záróepizódban az irodalomé volt a főszerep Tompa Andreával és Erdős Virággal.
„Nagyon komoly erőforrásokat tud mozgósítani az irodalomterápia" ráadásul „az irodalomban való jártasság nem feltétele a részvételnek” – állítja Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke. Arról is beszélgettünk vele, miben segít a kézírás, és baj-e, hogy egyre kevesebben olvasnak.
A HVG 25 + 1 ajánlattal készült: könyvkupacunk második részében van új Varró Dani, Budapest egy jellegzetes utcáját feltérképező mű, történet a legendás Dior divatházról, Anna Politovszkaja lányának szívszorongató visszaemlékezése, skandináv irodalom és Tarantino is. Csak győzzenek válogatni!
A HVG 25 + 1 ajánlattal készült: van köztük rendszerváltó regény, hazai klasszikus, irodalmi Nobel-díjas remekműve, magyar színészkedvenc életrajza. És ez nem minden, jövünk majd a második könyvkupaccal is.
A DK hivatalos kérdést nyújtott be a kulturális minisztériumnak arról, milyen szakmai oka van annak, hogy az NKA megszüntette a Szépírók Társaságának támogatását. A választól senki nem lesz sokkal okosabb.
A Néhány szabály a boldogsághoz című könyvvel a szerző tükröt tart – talán önmagának is, és talán nem csak önmagának. És fontos személyes és társadalmi kérdéseket feszeget.
Az új tagok között van Garaczi László és Kornis Mihály is.
Jon Fosse már nagyon várja, hogy maga mögött tudja a díjátadó gálát.
A Nemzeti Kulturális Alap érvelése szerint ők nem szüntették meg a társaság támogatását, mert ilyennel nem is rendelkeztek. Az írószervezet elnöke úgy látja, jobb híján néhány szóba tudott belekötni az NKA, és már nem akarnak a kuratóriummal vitatkozni, mert szerintük ez méltatlan, és úgysem fog változni semmi.
A Magyar Műfordítók Egyesületének alelnöke azt mondta, fel sem merült bennük, hogy valóban az elhanyagolható karrierrel rendelkező fordító kaphatja a díjat, szerinte egyértelműen politikai döntésről van szó. A Szépírók Társasága eközben támogatás nélkül maradt.
Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló, tizenhárom „gonosz” meséje nem tanulságos, megoldásokat kínáló történet. Vannak bennük királylányok, sellők, ifjú trónörökösök, tündérek és varázslók, de nincs megnyugtató végkifejlet, a dolgok nem kerülnek a helyükre, és pont az játszódik le bennük, mint a valóságban: a szereplők a világ esetlegessége miatt értelmetlenül szenvednek. Ezek a történetek rólunk szólnak, a sötétséggel és önmagunkkal való szembenézésről, szülő-gyerek kapcsolatokról, elfojtásokról és szabadulásokról. Interjú.
Egy romantikus vígjátékba illő fordulattal és egy ajkai panellakás felének az árából útjára lehet indítani ma Magyarországon egy független könyvkiadót, derül ki Molnár Geraldine és Benedek Ágota lapunknak adott interjújából. Az általuk létrehozott Leányvállalat három könyvvel jelent meg a piacon, ebből az egyik Benedek új könyve, az Akkor inkább már most megdöglök.
Kerékgyártó István világcsavargókról és politikáról is mesél Fecske Milán élete, jó sora és viszontagságai című könyvében.
Az emberben legyen szép minden – Ványa bácsi Asztrov doktorának mondását adta második regényének címéül a német Sasha Marianna Salzmann. A Margó Fesztiválon a múlt héten Budapesten járt író ukrán földön élt négy nő megrázó történetét meséli el.
Tóth Krisztina tárca- és novellatörténeteiben professzionális tömörítéssel eléri, hogy az ismerős, apró élethelyzetek irodalomsűrítménnyé alakuljanak. Ezzel találkozhatunk az Ahonnan látni az eget című új novellagyűjteményében.
