Egy globális műholdas kutatás szerint tavaly minden másodpercben legalább egy futballpályányi erdőterület eltűnt a Föld színéről, összesen pedig egy Olaszországnyi méretű területet fosztottak meg a fáktól.
A magasabb zsírtartalmú termékek már tavaly drágultak az európai tejhiány miatt, most még többe kerülnek majd.
Az antarktiszi anyakőzet meglepően gyors emelkedése, amely a nagymértékű jégolvadás számlájára írható, lassíthatja a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedést – állítják a kutatók.
Míg a magyar kormányfő szerint kulcsfontosságú társadalompolitikai kihívás a születésszám növelése, addig a világ különböző pontjain felnőtt emberek döntenek úgy, hogy inkább nem vállalnak gyereket. Döntésük oka a környezetvédelem, szerintük a klímaváltozást a populáció csökkentésével lehet csak megállítani.
Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás, a kontinens háromezermilliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között a Nature című tudományos folyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerint.
Hiába tűrik jól a hőséget és a szárazságot az Afrikában honos majomkenyérfák, a klímaváltozást így is megsínylik. Az elmúlt 12 évben hirtelen pusztultak el a legmagasabb és a legöregebb majomkenyérfák a kontinensen.
A magasabb légköri szén-dioxid-szint hatására csökken a fehérje- és tápanyagtartalom a rizsben, e miatt a betegségek hangsúlyosabbak lesznek, és egyes vidékeken a gyerekkori fejlődést is veszélyezteti.
A Notre Dame-i Egyetem kutatói egy olyan mértéket készítettek, amelyről leolvasható, melyik ország milyen eséllyel éli túl a klímaváltozást. Az összeállításban Magyarország is szerepel.
A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került.
Itthon március elsején Sátorhelyen még mínusz 24,6 fokot mértek, aztán a tavasz utolsó napján Sajópüspökiben már 32,9 fokot mutatott a hőmérő.
Rengeteg vizet, naponta 140 litert használ el egy átlagember Angliában. A brit környezetügyi hatóság figyelmeztetése szerint ha nem változtatnak szokásaikon, bajban lesznek.
A globális felmelegedés szigorú korlátozása élénkítené a világgazdaságot azáltal, hogy elejét venné annak, hogy a hőhullámok, szárazságok és áradások több tízmilliárd dollárnyi kárt okozzanak ebben a században – mutatták ki amerikai kutatók, felbecsülve a párizsi klímaegyezmény gazdasági hatásait.
Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest a jelenlegi 2 helyett 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-angliai Egyetem kutatói.
A normálisnál jóval melegebb víz óriási páratartalommal táplálta a vihart, és a partvidékre rengeteg eső zúdult. A szakemberek azt jósolják: a jövőben is több ilyen viharra kell számítani, mert a klímaváltozás miatt az óceánok vize melegszik.
Egy gleccser olvadása miatt svájci területre került át egy olasz menedékház az Alpok egyik turistaparadicsomában.
Aki esetleg túl melegnek érzi a mostani, kora nyári időjárást Magyarországon, gondoljon Pakisztánra, ahol márciusban 45 fokot is mértek már, április utolsó napján pedig 50 fok feletti értéket. Szakértők szerint Pakisztán olyan ország, amelyet különösen erősen érint a klímaváltozás, illetve annak negatív hatásai.
A GLOBE Observer nevű applikációval a felhőkről kell fotót készíteni, majd elküldeni azt az alkalmazáson keresztül a NASA szakembereinek.
Az olvadás nemcsak következménye, hanem egyben felgyorsítója is a klímaváltozásnak.
A gleccserek további olvadását ebben az évszázadban csak egyetlen esetben lehet feltartóztatni, ha azonnal leállítjuk az összes üvegházhatású gáz kibocsátását – erre a következtetésre jutottak a Brémai és az Innsbrucki Egyetem kutatói a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
Sötét jövőt jósolt az emberiségnek, ha nem teszünk valamit a klímaváltozás ellen. Az pedig, hogy Amerikai kilépett a párizsi klímaegyezményből, Hawking szerint átlökte a bolygót a kritikus határon.
